Hát ismét korán kelt Csongi, így amikor megkaptam az elköszönős puszimat, már én sem tudtam visszaaludni. Egy kis netezés, tv-zés, reggelizés, majd egy kis mosogatás, pakolászás után pihenés következett. Először olvastam, majd bealudtam 11 előtt és épp egy házban voltam, amit már rég meg akartam nézni belülről, amikor megszólalt a kaputelefon. Persze először azt hittem, az álmomban csöngetnek, aztán rá kellett jönnöm, hogy ez nálunk szól. Felveszem, mondják meghozták a redőnyöket, mondom, mi nem rendeltünk, ez a xy u. 4.? Mondom igen, akkor jó és elmentek. Utólag gondolkoztam, hogy fel kellett volna őket hívni, hátha jó lett volna az ablakunkra a redőny. Na mindegy. Szóval a jó kis álmomból felriasztottak, még a bal oldalamon látszódott a piros csík, ahogy elnyomtam magam. Még olvastam egy picit, aztán készültem az ebéddel. Most meg hamarosan megyek fel a főtérre, úgyhogy oda is készülődöm. Na, nem egy sétálós idő van, de nem esik és ez a lényeg, legalább nem izzadok le…
Tegnap délután még elkezdtem az iratok között pakolászni, egy kis rendet tettem közöttük is, mert amióta beköltöztünk, azóta csak bekerültek az asztalfiókba és azóta nem is néztük át őket. Most muszáj volt, mert az adóbevallásos papíromat csak az adóbevallásos mappába kell tenni, úgyhogy ha már azt összepakoltam, akkor átnéztem a többit is és szelektáltam, amire már nem lesz szükségem. Öt után hívott Csongi, hogy menjek le a slusszkulccsal a garázshoz, mert megyünk a konyhapultért és mivel fél hatig vannak, sietni kell. Na, elviharoztunk, aztán kifizettük a fennmaradó 900Ft-ot és választottunk bútorlapot a többi hiányzó résznek is, de a csajszi már nagyon nézte az óráját (zárás előtt voltak) és így a kalkulációt majd ma mondják telefonon. Hát igen, ha hamarabb hívtak volna, mi is hamarabb mentünk volna. Ja, és hétfőn már hívták Csongit, bár tegnap visszahívta őket, nem vették fel a telót, ezért mentünk az uccsó pillanatban. De megvan! A konyha már tele van „alkatrésszel”, úgyhogy még pár darab hiányzik és jöhet a beépítés… Már várom.
Délután még kimentünk nagybevásárolni a munkahelyemre, igaz, vinnem kellett volna a táppénzes papírt is, de mivel a lányok már nem dogoztak, így ez most elmaradt. Na, majd bepótolom. Szóval bevásároltunk, vettünk ezt-azt. Még van pár hiányzó kellék a babakelengyéből, de végül nem vettünk semmit, csak háztartási cuccokat, amik már kifogyóban voltak. Mivel van havonta 2*10% kedvezményem, ezért szoktuk itt elvégezni a nagybevásárlást, bár van olyan termék, ami a másik hiperbe olcsóbb, így nem minden kerül a kosarunkba. Este pedig gyümölcs volt a vacsi. Megint jól aludtam, mostmár két párnával az oldalamon, egy baj van, ha megfordulok egyik oldalról a másikra, akkor felébredek, de hála még sikerül gyors visszaaludnom.
Aztán este vártam Bende baba jelentkezését tusolás után. Még előtte éreztem, hogy fent van, ezért reménykedtem, hogy bírja még egy kicsit. Elkezdtem olvasni, de épp, hogy csak bejelentkezett. Aztán csend. Csongi is átjött, hogy „na, mizu?”. Mondom, pihen a kisfia, épphogy csak itt van. Olvasok tovább, Csongi átment tv-ni, egyszer csak bemozdul Bogyó. Jönnek a hullámok, ide-oda ficergések, úgyhogy visszajött már a kis drága. Imádom, amikor ennyire ficánkol. Jó érzés… Ma is bejelentkezett, amikor elkezdtem olvasni, szépen nyugisan, de szólt, hogy itt vagyok. Még jó pár hétig remélem élvezhetem ezeket a mozgásokat. Már nagyon kíváncsi vagyok, hogy pénteken mit mond a doki, illetve hogy láthassam is az uh-n. Ha sikerül kikunyiznom egy képet, akkor felteszem, bár már nem nagyon fér bele egy-egy képbe. De majd látjuk... És akkor holnap úszás után jövök!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése