Összes oldalmegjelenítés

2009. november 30., hétfő

És így?

 


 


Kis komoly fiatalember lett:



Holnap jövök a beszámolóval...

2009. november 27., péntek

Alvás - nem alvás

Egy pár napja éjszaka már nincs meg hason Bende, egyszerűen elkezdi ide-oda jártatni a fejét és nyöszörög, kénytelenek vagyunk hátra fektetni. Ezért néha már egyből oldalra, vagy hátra fektetem a szopizások után. Viszont úgy sincs el a következő szopiig, így szinte félóránként, óránként kelhetek hozzá, hogy megváltoztassam a fekvési pozíciót. Egy kicsit fáradtnak érzem magam, de azért még bírom. És érdekes, mert napközben meg végig hason fekszik és igaz, hogy néha fél óra alvás után már fent van, de nem nyöszörög alvás közben. Meg mostanában visszatértünk a sok evésre, vagyis többször kevesebbre és hát az esti fürdés után általában van még egy szopi éjfélig, aztán éjfél után kb. 2-3-szor kel még reggelig. És közben még forgatni is kell. Hát ez van. Néha a fogára gyanakszom már, de még mindig nem látok semmit sem. Az biztos, hogy viszket neki, mert napközben is állandóan az ökle bent van, meg ha belekerül az ujjunk a szájába (szigorúan kézmosás után), akkor mindig rágcsálja. Talán ezért is lehet, hogy ilyenek az éjszakáink?


Ma kértem időpontot a következő ultrahangra és nephrológiára, 2010. január 6-a, szerda. Illetve jövőhéten felhívom a védőnőt, dec. 10-én mennék mérlegelésre is, így meglátjuk, mennyit nőtt 4 hét alatt. Itthon vasárnap esténként mérjük, fürdés előtt, pucéran. És fürdőszobai mérlegen, tehát nem teljesen pontos, de azért tudjuk ellenőrizni. Már kíváncsi vagyok, hogy mit fog mutatni vasárnap este, a múlthéten 6,2 kg volt.


Hozok még pár képet:


 


Kis vigyori:


 


 


Bealudt az erkélyen, előtte azért egy nagyot sétáltunk:



 


Beludt a játszószőnyegen:



 


Usanka sapiban, nyelve kint (miért is ne?):



Próbáltam átállítani a betűméretet, de most meg ezt nem akarja engedni (pár napja a fényképeket nem tudtam feltölteni), úgyhogy most ilyen lett....

2009. november 26., csütörtök

Napjaink

Szóval elég rég jelentkeztem. Többnyire az az oka, hogy napközben kevés időm marad az írásra, mivel ha Bogyó fent van, akkor vele kell foglalkozni, ha meg alszik, akkor próbálok ezt-azt tevékenykedni. És mostanában elég sokat van fent, illetve néha össze-vissza alszik, amit én nem szeretek, mert ha álmosan kezdünk szopizni, akkor bealszik a cicin és nem eszik úgy. A szopizás még mindig megy, a vitaminok beadása is. Eddig szépen kanalazzuk, szegénykém, néha amilyen arcot vág neki. Mostmár kezd hozzászokni, így szinte 3 kanállal megússzuk. Ma evés után kínáltam neki, bevágta, aztán kapott egy kis anyatejet, de az már nem kellett. Pedig van egy furcsa utóízük ezeknek a szereknek. Ma megkóstoltam a vasat, hát, elég érdekes íze van. A napokban egyezetni szeretnék a védőnővel, hogy decemberben mehessünk mérlegelésre, addig itthon mérjük. Bende eszik szépen, jókedvű és ami nekem furcsa, minden nap van kaksis pelus. Volt rá példa, hogy akár egy hétig nem produkált nekünk, most meg nem győzöm cserélgetni a pelust. Pedig a vastól elméletileg szorulása is lehet, erre felkészített a doki, de eddig úgy néz ki, hogy nálunk minden oké. Talán ezért sem hízik már olyan ütemben?


A hétvége hamar eltelt, ismerősök jöttek hozzánk, aztán vasárnap kirándultunk mi is egy kicsit. Na, nem mentünk messzire, csak meglátogattuk egy ismerősünket, hogy állnak az építkezéssel. Hétköznap meg szinte egész nap én vagyok a kisfiunkkal, mert Csonginak sok a munkája, sőt, úgy néz ki, hogy nem is tud eljönni szabira, ahogy terveztük, de ez még addig kiderül. Hát néha fárasztó a fiatalemberrel egész nap (mármint Bogyóval), de azért elszórakoztatjuk egymást.


Tegnap kaptam kimenőt, elmentem a postára, illetve kiváltottam a felicitas csomagot is, meg a hippeset és benéztem egy hiperbe is. Illetve vendégek jöttek hozzánk. A szopit próbáltam úgy intézni, hogy jó legyen, mert Csongi eljött háromkor és fél hat fele jöttek a vendégek, tehát két szopi közé besűrítettem a vásárlást. Jól elvoltak a srácok, Csongi szerint jó baba volt, bár nem mondom, hogy „rossz” lenne, csak vannak nyűgösebb pillanatai. Azért örülök, hogy kimozdultam, feltekertem a hangerőt a kocsiban (csak módjával) és robogtam. Egy kicsit sietnem is kellett, mert másfél órám volt és azért voltam pár helyen, de végülis összejött.


És most hozok pár képet, lassan videót is töltök újra, ha lesz időm (este lenne, de fürdés-szopizás után én is fekszem-nyugszom, mert valamikor már öt után ébredés van). Na, a képek, nanduval az oldalamon:



Legújabb szerzemény:



 



 


2009. november 25., szerda

Hírlevél

„Lehet, hogy sokan aggódnak amiatt, hogy nem adsz a kicsinek
főzeléket. Akárhogy is győzködnek, biztos lehetsz benne, hogy ebben a korban az
anyatej vagy a tápszer az egyetlen táplálék, amire a babának szüksége van.


Valószínűleg vegyes érzelmekkel figyeled gyermeked gyors
fejlődését. Ahogy hátizmai erősödnek egy-két pillanatra ülő helyzetben is
megtartja magát.
  Ezt érdekes megfigyelni
játék közben, de jobb, ha nem erőlteted. Azzal biztosítod a legjobb
körülményeket a fejlődéséhez, ha figyelembe veszed ideg- és izomrendszere
érettségét, és lehetőséget teremtesz a biztonságos, szabad mozgásra.



Sok kutató szerint a babák ebben a korban az anyanyelvüket
felépítő valamennyi hangot felismerik és értik.
 
Vicces, hogy néha értelmesnek tűnő szótagsorokat mond (ma-ma; pa-pa), de
még hat-nyolc hónap kell ahhoz, hogy értelmet kössön egyes hangsorokhoz.



Szülei örömére, de leginkább szórakoztatására a baba
személyisége egyre inkább megmutatkozik. Teljes arcával, testével reagál
közeledésedre, így a kommunikációnak mindig megvan a jutalma.
  Élvezi, ha utánozod mozdulatait és az általa
kiadott hangokat. Igazi párbeszéd alakul ki köztetek.”

2009. november 20., péntek

Kiskanál

Mint írtam már arról, Bende nem szereti a cumisüveget, meg cumit, így elkezdtem a kanál használatát. Most kísérletezem azzal, hogy mikor is kanalazzuk a C- és D- vitamint, illetve a vasat. Először etetés előtt próbálkoztam, de mivel éhes volt, nem igazán tudott „koncentrálni”, így most két etetés között adagolom a vitaminokat. Ráadásul úgy, hogy először kap egy kanál friss anyatejet, aztán jön a vitaminos anyatej, majd öblítésként még egy kanál anyatej. Hát azt a fintort így is, amit vág hozzá. De végülis eddig jól működött és rendesen bekanalazta, amit adtam neki. Persze az első próbálkozásoknál volt kudarc is, meg nem mondom, hogy ezután nem lesz, de hát próbálkozunk. Mától már kapja a vasat is és írt még fel a doki folsavat is, napi fél tablettát kell neki adni. Hát, mire eljutunk oda, hogy elkezdjük enni a pépeket, püréket, megutálja a kanalat. A C-, D- vitamint és vasat megpróbálom a második kanállal beadni neki, a vasnak van egy furcsa íze, meg színe is és hát ma (első próbálkozás) megrázta utána magát, de gyorsan leöblítettük friss tejjel. A folsavat először injekciós tűvel akartam befecskendezni, de végül összetörtem apróra és fejtem rá tejet, majd bekanalaztuk azt is. Nem oldódik rendesen a gyógyszer, így legalább három kanállal kellett kínálnom, hogy lecsússzon. Igazából evés után kellene adagolnom, de nem hinném, hogy egy jóllakott gyerkőc előszeretettel kanalazná ezeket, így marad a két etetés közötti időszak. Legközelebb majd féléves kontrollra kell menni, de milyen meglepő, időpontot még itt sem kaptunk, mert nincs még jövő évi naptárjuk. Jövőhéten már a nephrológust is hívnom kell a következő ultrahang miatt, ami januárban esedékes. Addig pedig nem kell mennünk sehova, csak ha betegek leszünk és azért bízok benne, hogy elkerülünk minden fránya betegséget. Ma nanduval mentünk a rendelőbe és hát volt egy pár beteg kisgyerek. Gyors be is kéredzkedtem a receptért, hogy ne kelljen sokat időzni. A gyógyszertárban nem volt előttem senki, de azért haladtam onnan is kifelé.


És: tegnap a kis Bogyókánk a reggeli ébresztő után (ami fél ötkor volt), gondolt egyet és hasról hátra lökte magát. Ezt megismételte akkor is, amikor apukája már felkelt. Nagyon aranyos, ahogy nyomja a senekét az egekbe, meg a kezét oldalra teszi és a lábával rásegít. Igaz, azóta sem ismételte meg, de ami késik, nem múlik. Napközben azért próbálkozunk, de csak addig jutunk, hogy a senekét kinyomja és megáll a tudomány. Meg mostanában azt vettük észre, hogy a hason alvás sem az igazi. Amikor éjszaka elkezd nyöszörögni álmában, meg kell fordítani és alszik tovább. Úgyhogy most az éjszakai nyöszörgések nem feltétlenül azt jelentik, hogy éhes, hanem akár azt is, hogy nem jó a pozíció. Szóval még odébb van, hogy egybe tudjak aludni 4 órát, de nem bánom, végülis azért kapom most a fizetést, hogy pesztráljam a kisfiunkat


 


És hozom a hétvégi látogatásról a képeket, ahogy Bogyó szemügyre veszi Katát:


És ahogy Kata mosolyog:



 

2009. november 18., szerda

Video

 Délutáni szieszta utáni huncutkodás:


 


És ahogy aludni készül... altatja magát, végül bealszik:  


 


És ahogy próbálja borigatni a játszószőnyegét:  

2009. november 17., kedd

Vérvétel eredménye

Tegnap meglett a vérvétel eredménye, vashiányos Bogyó, így
majd ki kell váltanunk egy receptet, amit cseppentve kell beadni. Most a doki
továbbképzésen van, így pénteken lesz legközelebb, majd akkor megyünk a
receptért, illetve szeretném majd rádobni a mérlegre is, megnézzük, mennyit
hízott egy hét alatt. A tápszert nem mondta, így még mindig anyatejesek
vagyunk. Igaz, a napi 7* szopizást fölváltottuk 8-9-re, de néha szerintem még
túl is eszi magát Bende. Valószínűleg most leállt egy picit a hízással, úgyhogy
nem idegeskedem. A homeos bogyó ma el fog fogyni, még maradt egy kapszula, így
visszatérek a karamalzr italra holnaptól. Illetve mazsolázgattam a neten, ezt
találtam: „Az első 6 hónapban heti 100-600 gramm, a második félévben heti
50-150 gramm közötti értékeket nevezhetjük normálisnak, mindezt a havi átlagból
visszaszámolva. Nagyon fontos, hogy a családi méretek sokat számítanak a baba
hízásánál, sok esetben a kistermetű szülők gyermeke kevésbé hízékony, míg a
termetesebb szülőké gyorsabban hízik. Az is elmondható, hogy miután a baba
megduplázta a súlyát (nem ritkán már 3-4 hónapos korban), utána lassabban hízik
vagy egy ideig stagnál. …. Mindenképpen fontos, hogy az anyai megérzéseidre
hallgass, a legtöbb esetben ugyanis a jókedvű, kiegyensúlyozott babák szüleit
riogatják túletetéssel vagy éppen lassú hízással, miközben semmilyen szervi oka
nincs az orvos vagy a védőnő által nem megfelelőnek talált súlygyarapodásnak.”


És ma kaptam egy kis „kimenőt”. Elmentem a postára, meg
gyógyszertárba, meg turiztam Bendének rucit. Biciklivel mentem, át a városon,
jól esett a mozgás. Már várom, hogy tavasz legyen és családostól
kerekezhessünk. De ez még odébb van...

2009. november 16., hétfő

Ráhangolódás a karácsonyra

Találtam egy oldalt, folyamatosan karácsonyi zenék mennek... ha érdekel valakit, ide katt és bejön az oldal... Jó szórakozást! 


És tettem utólag képeket az előző bejegyzésekhez...

2009. november 15., vasárnap

7vége

Már megint eltelt egy hét, holnap ismét hétfő, amit várok,
hiszen meglesz a vérvétel eredménye. Szombaton kanalaztunk egy kis anyatejet,
vettem ki a fagyóból és nem cumisüvegből kapta, hanem elkezdtük kanalazni.
Volt, amikor ő lapátolta be, de inkább nem engedtem, mert csak játszott volna
vele. Viszont kellemesen meglepődtem, mert ügyesen evett. Ugye a cumisüvegből
nem igazán kell neki, pedig már kétfajta üvegünk is van, azért meg nem veszünk
neki egy harmadikat, hogy kiderüljön, az se jön be neki. Meg hamarosan a
pohárra fogunk áttérni, illetve ha jönnek a gyümölcsök-pürék-főzelékek, akkor
meg úgyis a kanalat kell megszoknia. De tényleg aranyosan lapátolta befele.
Aztán váltogatom a ciciket rendesen, hogy minél több kerüljön a tejből Bogyóba,
meg figyelem a jeleket is, hátha felfedezek valamit, amiből következtetni
tudnék, hogy mikor farkaséhes. Amúgy evés előtt és után is tömködi az öklét,
tehát ez nálunk nem mérvadó, illetve ma sikerült úgy teletankolni, hogy
rángatás nélkül kibukjon vissza. Elkezdtem adni neki a C-vitamint is, a béres
cseppel még hadilábon állok. Ezeket a doki ajánlotta, de a béres cseppnél 10kg
súly a minimum határ, illetve szoptatós nőknek konzultálni kellene az orvossal.
De valószínűleg én fogom szedni, aztán így is jut az anyatejbe. Még kapja
emellett a napi D-vitamint, illetve a havi K-vitamint. Tele vagyunk
vitaminokkal. Tegnap Csongi apukájáék voltak fent, először Bende meg volt
szeppenve, de végül felengedett. Viszont estére megint nyűgös lett, ez
mostanában a szokása, reggel angyal, estére meg kisördög lesz belőle…


Ma pedig látogatóba voltunk a 8 hetes Katánál. Megpróbálok
képet hozni, bár az elmúlt pár alkalommal nem sikerült feltöltenem, nem tudom,
mi lehet a baj, pedig kétféle kiszolgálón keresztül is próbálkoztam… Szóval a
látogatásról: még ebéd előtt bealudt Bogyó, elég sokat aludt (ahhoz képest,
hogy 9-kor evett, végül egykor jött a következő szopizás), így elég sokáig fent
volt Erikáéknál. Kata pedig épp aludt. Aztán mondta Csongi, hogy tuti akkor fog
aludni Bende, amikor Kata fent lesz, hát így is lett, eljött a szopi ideje,
amibe bele is aludt a kisfiunk, ekkor viszont Kata már ébredezett. Végül míg a
kiscsaj evett, addig durmolt egy negyed órát Bogyó. Ennyi elég is volt neki,
aztán ismerkedhettek egymással. Édesek voltak, Kata a kis mosolygós, Bende a
panaszos, csak nyomta a szöveget, megint elkezdett nyűgösködni. Mintha idegen
helyen nem lenne úgy meg. Aztán még időben elindultunk hazafele, hogy az
autóban tudjon pihenni, de kb. ismét negyed órát aludt, úgyhogy most kíváncsi
leszek az esténkre. Nemrég evett egy keveset, hát nem volt farkaséhes, de
legalább evett-ivott valamennyit. Hamarosan fürdés, aztán remélem teleeszi a
bendőjét. Holnap pedig meglátjuk mit mond a doki.

2009. november 13., péntek

Oltás és vérvétel

Tegnap kellett menni az oltásokra, ami – ha minden igaz – akkor egy jó darabig az utolsó, mivel legközelebb 15 hónapos korában kell majd kötelező oltásra vinni. Megmérték hosszra és súlyra is és a doki szerint most nem hízott olyan ütemben, mint ahogy annak előtte, így beutalt egy vérvételre is, mert vérszegénységre gyanakszik. Igazából négy hét alatt 250 grammot szedett fel és bár hozza a könyv szerinti adatot, hiszen fél éves korára kellene dupláznia a súlyát, de jobb az elővigyázatosság. Amúgy most 6150 gramm és 63,5 cm (ugye 3000 grammal és 50 cm-el született). Egy kicsit elkeseredtem, mert ha úgy van, ahogy a doki látja, akkor lehet, hogy tápszerezni is kell Bogyót. Most próbálom beletukmálni az anyatejet, hátha egy kicsit feljebb szedi a súlyát, bár megijedve mi sem vagyunk, hiszen nem hízhat olyan ütemben, ahogy eddig tette. A vérvétel meg egy szükséges rossz, de már túl is vagyunk rajta, hiszen ma reggel ott kezdtük a napot. Szegénykém úgy sírt, hogy a könnye is folyt, ilyen még nem igazán volt, eddig könny-nélküli sírása volt csak. Szerencsére nem kellett várnunk a kórházban, mert nem volt senki előttünk, így gyorsan végeztünk, hétfőn lesz meg az eredmény, majd akkor kell konzultálni a gyerekorvossal is.


Ma vendégségbe voltunk egy ismerős házaspárnál, ahol hamarosan megszületik a kisfiuk. Míg a fiúk fociztak, addig mi lányok csacsogtunk, meg babáztunk, végül vacsiztunk is. Még itthon elkészítettük a tortellini alapot, ott csak össze kellett dobni, illetve Ági készített finom könnyű tejfölös sütit, a kedvencemet. Egy kicsit nyűgösködött már Bogyó, de végül Ági elkezdett zongorázni és az megnyugtatta. A szopizási időt most egy kicsit sűrűbbre teszem, hogy biztos jól lakjon Bende, illetve ezzel is serkentem még a tejtermelést. Lassan elfogy a homeopátiás kapszula, így visszatérek majd a karamalzra. Mondjuk ma mondta Csongi, hogy egyik munkatársáéknál is volt ilyen gond, ők arra gyanakodtak, hogy vizes volt az anyatej, ezért nem hízott olyan ütemben a kisfiuk. Hát meglátjuk


.

2009. november 11., szerda

4 hónap

Ma négy hónapja, hogy egy család lettünk. Már megint azt mondhatom, hogy telik az idő. Általában minden szombaton „nosztalgiázok”, hiszen akkor van a hétfordulónk, de a hónapfordulónál is eszembe jut a szülés. Tegnap este már mondtam Bendének, hogy négy hónapja már fájt a fogam, ma meg „későn vettem észre” és 8:50-kor  felköszöntöttem a négy hónapos és 15 perces kisfiunkat. És hogy mi minden változott azóta? Már nagyon huncut, hangosan nevet, néha sikítozik. A reggeli mosolygós ébredés még mindig megvan, na meg az is, hogy általában hat órakor már fent van. Napközben néha „lefárasztjuk” egymást, így estére nincs annyi türelmem hozzá, de ilyenkor jön a felmentő-sereg és Csongi átveszi tőlem. Szóval nem unatkozunk, mindig történik valami. Holnap megyünk a négy hónapos oltásra, kettőt is kap, aztán ha jól tudom, legközelebb csak 15 hónaposan kell menni oltásra. Ez egy kicsit felvidít. Nagyon remélem, hogy a téli időszakban elkerüljük a náthát, megfázást, influenzát. Próbálunk majd sok gyümölcsöt enni, sokszor kezet mosni, friss levegőre menni. Még mindig anyatejes Bogyó, remélem ki tudjuk húzni fél éves koráig, hiszen a nagykönyvben is az áll, hogy „ezt megelőzően a csecsemő nem tudja kielégítően megemészteni, feldolgozni a beépíteni kívánt táplálékot”. Tehát ha lesz annyi mennyiség anyatejből, akkor csak januárban kezdünk hozzátáplálni. Tegnap megmértük és a négy héttel ezelőtti adatokhoz mérten így is hízott 400 grammot. Ez az első hízásaihoz képest ugye kevesebb, de nem is hízhat úgy, mint az első hetekben, mert akkor egyéves korára 20 kiló lenne. De holnap meglátjuk, mit mond a doki, hiszen centit nem mértünk. Tegnap éjszaka kicsit szórakozott volt és négyszer kellett felkelni szopizni, visszatérünk a pár hetes adatokhoz. Egy kicsit fáradt vagyok, mert mostanában nem alszok napközben, mint amikor még kihoztuk a kórházból, hanem teszek-veszek. Azért nem panaszkodom, mert végülis ez a dolgom, de hamarosan áttérünk az éjszakai teáztatáshoz, hátha ha csak szomjas éjszaka, de ugye a fél éves kort ki szeretném várni. Utána már úgyis jönnek a gyümölcsök, főzelékek és pürék hozzátáplálásként. Várom is, meg nem is azt az időszakot, de erről majd később, ha már itt lesz az ideje. 

És akkor mára elteszem magam, remélem lázmentes lesz ismét a szurink, de majd jövök a részletekkel.


2009. november 8., vasárnap

Mozi

A pénteki napom elég fárasztó volt, Bende Bogyó lefárasztott, most nem igazán hagyott kibontakozni a konyhában, pedig készülni szerettem volna, hiszen aznap este jött Csongi anyukája, nagynénje és öccse. Próbáltam kisütni a palacsinta tésztákat, mert ismét rakott palacsinta készült, de háromszor fogtam hozzá. Végül csak készen lett és csodák csodájára Bende is úgy bealudt délután, hogy a 14 órás szopit kihagyta. Ilyen se történt még, négy órakor már a kiságy mellett olvastam az újságot, hátha felébred. Végül én ébresztettem, mert már idő volt, hiszen előtte 11-kor szopizott. Ezt ma is megismételte volna, hiszen ha a nyűglődésére nem veszem ki a kiságyból, akkor szerintem simán visszaalszik, mert így a szopizásba aludt bele és végül rajtam is aludt. Aztán Csongi átvette és ott folytatta az alvást, végül fél ötkor kelt. Néha felfedezek egyfajta rendszert, de aztán mindig történik valami. Mondjuk mostanában visszatértünk a 8,11,14,17 órás szopikra, az éjszakait nem tudom kiszámolni, hiszen tegnap hamar vacsiztunk, de kibírt 7 órát két szopi között. És ez volt az első ilyen alkalom. Ugye tegnap szombat volt, szerettem volna már egy kicsit kikapcsolódni, ezért megbeszéltük, hogy mi „lányok” elmegyünk mozizni, a fiúk meg itthon maradnak. Megnéztük a „Páros mellékhatás” című vígjátékot és nagyon örültem neki, hogy elmentünk. De ennek az volt az „ára”, hogy az esti fürdést, szopizást előbbre hoztuk, így már hatkor szopiztunk, aztán még hét előtt (indulás előtt) rácsatlakoztattam egy kicsit, aztán elindultunk. Végül ma hajnalban kettő előtt kelt, szóval sokáig bírta. Mondjuk előtte éjszaka meg háromszor kellett kelnem, szóval az éjszakáink kiszámíthatatlanok. Csongi jól elvolt a fiúkkal, szóval büszke vagyok rá!

Amúgy a hétvége ismét hamar eltelt, péntek délután még itt volt a kismama ismerősöm is, majd foci után megérkezett a férje is, így megnézték a fürdetést ismét. Mivel decemberre van kiírva Ági, így hamarosan ott is jön a baba, aztán tavasszal mehetünk a „babazsúrokra”. Nemsokára Kata babát is szeretnénk meglátogatni, csak még egyeztetni kell a szülőkkel, illetve holnap Ancsa barátnőmék jönnek erre és ismét találkozhatunk Lorával. Kíváncsi leszek Bende reakciójára, főleg azok után, hogy mostanában szereti nézni a tükörben magát, remélem, hogy tetszeni fog neki Lora. Mondjuk a hétvégén Darit is figyelte, tehát mostmár kezd érdeklődő lenni az emberek iránt. Amúgy jó baba volt, meg lett dajkálva a seneke, úgyhogy oka nem lehet panaszra. Aztán meglátjuk a hétköznapokban, hogy bírok vele.

2009. november 5., csütörtök

Útlevél igénylése



A múltkor kimaradt, hogy hétfőn megvolt a gyökérkezelés
utókezelése, azaz a gyógy tömés helyett megkaptam a rendes tömést. Furcsa
érzés, hogy nem fáj és hogy nincs
 
begyulladva az ínyem. Igazából az első gyökérkezelés utáni két napon
fájt még nagyon, aztán elmúlt a gyulladás is és a fájdalom is. A második
idegkezelésnél már nem is kaptam érzéstelenítőt és nem is éreztem, a tömésnél
meg rendes volt a doki, mert előrehívott, tudván, hogy otthon vár a pici babám.
Mondjuk eleve úgy volt megbeszélve, hogy menjek hatra, igaz, lesz egy másik
páciens, de az én tömésem nem tart 5 percnél tovább, így tényleg ennyi volt az
egész. Most ott tartok, hogy ha nem is tavasszal, de jövő ősszel megint
átnézetem a fogaim, bár most tavasszal várandósan átnézte, de nem árt az
évenkénti felülvizsgálat. Csak ne paráznék annyit…



És mára kaptunk időpontot az okmányirodába, hogy Bogyónak is
igényeljünk útlevelet, mivel karácsonykor szeretnénk kiutazni a vajdasági
rokonokhoz is. Direkt reggelre kértem időpontot, mert általában fent van az
első szopi és a második között. De ma fél hétkor kelt Bende, így a kocsikázás,
meg a sétálás közben bealudt. Persze várnunk is kellett még, úgyhogy addig nem
is keltettük fel. Aztán jött a fényképezés, hát azt az álmos fejet, amit
sikerült produkálnia, de végülis aranyos a képen. Amúgy érdekes volt, ugye az
ölemben kellett ülnie, míg fényképezik, aztán az arcom elé kellett tenni egy
textilpelust is. Csongi ezen jót mosolygott. Ezután bementünk a Malom-centerbe,
a DM-be beváltottunk egy pelus-kupont, meg elmentünk pár üzletbe is, majd
elmentünk a fibernethez is, mert nagyobb net csomagot szeretnénk igényelni.
Persze fél óra várakozás után kiderült, hogy év végéig szól a hűségnyilatkozat,
ezért majd decemberben menjünk újra. De kaptunk meghatalmazást, hogy
legközelebb ne keljen a gyerkőccel ennyit várni, így más is mehet helyettem intézkedni. Végül kimentünk egy hiperbe
bevásárolni, mert már a háztartási részlegen fogyott egy-két cucc. 



Bende Bogyó ugye az utunk elején elaludt, aztán még
mosolygott az okmányirodában, majd míg átmentünk a plázába, sírt, persze esett
az eső, így kivenni se tudtuk. Végül a shopingolás közben átpelenkáztuk (a
helyiség kulcsára is vártunk kb. 20 percet, míg ki nem derült, hogy azért nem
hozza a biztonsági őr a kulcsot, mert nyitva van az ajtó, csak mi nem
nyitottunk be, mivel ki volt írva, hogy el kell kérni a kulcsot). Na, mindegy,
várakoztunk, addig Bende ismét bealudt. Pelenkázáskor ismét felkelt, ezután már
nanduval vittük tovább. A fibernetnél kint várakoztunk, mert bealudt, aztán mivel
már evéshez is készültünk, az autóban gyors megkajált. Végül a hiperben először
nézelődött, majd nyűglődött, de bealudt. A hazafele vezető úton meg ismét
felkelt. Na, ez úgy felborította a napirendjét, hogy délután tiszta nyűgösség
volt. Sehogy sem volt jó neki, pedig kétszer bealtattam, de így se volt jó.
Aztán az evések is kicsit hamarabb voltak, így most megyünk és fürdünk, aztán
jön az esti szopizás, majd alvás (remélem). Amúgy az elmúlt két hétben visszatértünk a napi 8*-i
szopizáshoz, éjszaka még mindig kel 2*, szóval nem unatkozom…
 

2009. november 3., kedd

Tükör

Egy újabb játékunk van, mégpedig a tükör. Pár napja nézzük
magunkat a fürdőszobai tükörbe. Először vigyorog magára, meg sikoltozik, aztán
mostanában meglátja magát és a vigyor után hozzám bújik. Olyan édes ilyenkor,
meg lehet zabálni. Napjában többször megyünk a tükör elé és mindig olyan
meglepetéssel tudja magát nézni, aztán azt is furcsállja, hogy míg lát engem,
miért hátulról jön a hang. Meg hát a saját hangjára is figyel. Illetve már
próbálja megfogni is magát, de csak a tükör széléig jut el. Megpróbáltam
levideózni, de ha produkálni kellene magát, nem úgy sikerül, meg egy kézzel
tartani Bogyót és közben videózzam is, hát nem sikerült valami jól az első
felvétel. Na, majd próbálkozom még. 


Aztán a másik kedvenc, amikor Csongi hazajön és mi várjuk az
előszobában. Egy-két szó apától és vigyorog egyből Bende baba. Hát akkor is
olyan édes, egyből mosolyt csal az arcunkra. Aztán az átfordulással is jól
állunk, elindítjuk a lábánál és szépen átfordul hátról-hasra. Illetve ma fogta
a kezem és úgy fordult át, egyedül még nem megy neki. A visszafordulásnál is
segíteni kell neki, de legalább gyakorolunk. A nyelve folyamatosan kint van
mostanában, mintha azzal érzékelné a körülötte lévő dolgokat, meg mostanában
cuppogás is van, mintha egy cukrot szopogatna. Még mindig nem látom, hogy törné
át a foga az ínyét, úgyhogy a nyáladzás az alap nálunk, az ököltömés mintha
kevesebb lenne, meg az ujjszopi is, de ezt nem kiabálom el. Ha hason van,
nagyon szereti, ha simizzük a fokhagymagerezdeket (senekét), illetve simizzük
az egész hátát, meg csiklandós is, úgyhogy meg is tudjuk nevettetni mostmár. A
senekét is ki tudja már nyomni és már el is fordul a tengelye körül, szóval
lassan mászni fog…

2009. november 1., vasárnap

November

Furcsa, hogy ez a hónap még mindig ősznek számít, néha elég télies az időjárásunk. És lassan itt a karácsony és szilveszter. A hetek és hónapok pedig csak telnek. Most néztem, hogy már lassan Bogyó is négy hónapos lesz (tegnap volt 16 hetes) és még csak most született. Szalad az idő, lassan ő is szaladni fog. Nem is tudom, melyik időszakot „várom”, most kezdem értékelni az első hetek nyugiságát, bár akkor meg a sűrű szopizások miatt volt fárasztó. Mostanra megvan a háromóránkénti evés, viszont ha nem alszik el napközben, akkor nyűgös. Szóval nem is tudom, mit várok az elkövetkező időszaktól. Lassan a fogai miatt lesz nyűgös, aztán jöhetnek az új ízek is, aztán a mászás, ülés, járás… szóval lesz még mit tanulnunk. Így visszatekintve hamar eltelt ez az idő, hogy már novembert írunk…

És ez a hét is hamar eltelt, hogy már megint vasárnap van. A héten volt, hogy Bende hagyott tüsténkedni a konyhában, így most hozok egy képet a rakott amerikai palacsintáról, amit még pénteken sütöttem.

Történt ugyanis, hogy Bogyó úgy bealudt, hogy meg tudtam főzni a vanília-, eper-, csokikrémet, el tudtam készíteni a túró- és gesztenyekrémet is, illetve ki tudtam sütni a palacsintákat is. Meg közben a krumplileves is elkészült. Aztán elmentünk sétálni és egy útitárs szegődött hozzánk:

Hát kénytelen voltam lepöckölni, mert nem igazán szeretem az ilyen hívatlan vendégeket. Szombaton pedig egy ismerős páros volt nálunk, pizzát sütöttünk, meg dvd-tünk. Már ahogy hagyott minket Bende. Végül két filmet megnéztünk, igaz, közben Csongi babázott a másik szobában. Aztán délután még levitte a levegőre is, de mikor hazajött, kiderült, hogy majdnem végig ordított a babakocsiban Bende. Ma pedig azt hittük, hogy nyugisabb napunk lesz a tegnapi nyügisebb után, de tévedtünk. Ebéd után lementünk sétálni és hát egy kis darabon (az út felén) kézbe kellett hozni, mert annyira sírt, végül sikerült bealudnia, még sétáltunk egy picit és hazajöttünk.

Mostanában szokása, hogy cuppog a szája bal sarkánál, mintha a fogai közül szívna ki valamit, de hát még, hogy nincs foga, nem tudom, hogy miért cuppog. A pelust állandóan betömi a szájába, illetve a keze is mindig bent van, de még mindig nem veszem észre, hogy már törné át az ínyét a foga. Mondjuk tegnap kb. háromszor harapott a bimbóra, amit nem igazán díjazok, de „elnézek” neki, mert ha megdorgálom, utána mindig úgy rám tud nézni, hogy „na, anya, ne izélj már, add már vissza…”. És hát megkapja, én meg szívok utána. De hát ez van. Azt megbeszéltük már az elején Csongival, hogy ameddig tudok, addig szopizunk, legalábbis fél éves koráig biztosan szeretném, utána jöhet a hozzátáplálás. Remélem be is jön, amit megbeszéltünk, aztán meg lehet kísérletezni az ízekkel. Várom is, meg nem is. De ennek is el kell majd jönnie egyszer. Most pedig még egy kicsit pihizzünk ezen a hétvégén…