Közös munka

Bendegúz most dolgozik velem. Lehozta a lépcsőre a laptopját és elfoglalta a "helyét":  

Aztán kérdően rám nézett és megkérdezte, "na, mi a célod ezzel a házzal?"

És egy hétvégi kép:

A kertünk végében van egy földkupac, hát a hétvégén felmásztak rá és nagyon tetszett nekik...

2013.01.27

Vasárnap. Egy kis pihi. Merse alszik, Bendegúz mesét néz... És Csongi is felment pihenni ebéd után. Most, hogy van sütőnk, előkészültem hétfő-keddre. Nem rendeltem ebédet, csak szerdától. Egyenlőre megpróbálok így sütni-főzni, mert hétköznap lehetetlen itt maradnom a konyhába. A fiúk le-föl járkálnának a lépcsőn, ha lent vagyunk, akkor fel kell menni, ha felmegyünk, akkor maradjak velük, úgyhogy most inkább megfőzök-sütök két napra (rakott krumpli és lasagne lesz, holnap még elkészítem a brokkoli levest, meg lesz majd gyümileves). Ma pedig brokkolis-sajtos csirkemell volt, krumplipürével egy kis befőttel. Levest már nem készítettem. Ez van. Így is jól laktunk...
Ez a hét is hamar eltelt. Sokminden nem törént velünk. Csütörtökön bementünk a városba. Szilveszter óta nem voltunk. Furcsa érzés volt. Én szerettem ott is lakni, csak a mi pénztárcánkhoz nem kaptunk volna ilyen házikót, mint itt a faluban. Meg most a gyerekek miatt jobb is, hogy kiköltöztünk. Amúgy meg jó is volt hazajönni. Sőt, ma, hogy sütött a napocska, olyan jó érzés töltött el. Már várom a tavaszt, kíváncsi vagyok, milyen lesz majd. Lassan megvesszük a paradicsom-paprika magokat, meg még gondolkozhatom, hogy mit is kéne veteményezni. Nem sok mindent, inkább mindenből keveset. Meg a gyümölcsfákon is lehet majd gondolkozni, ősszel azt is jó lenne rakni a kertbe.
A fiúk szerencsére nem betegek már vagy jó két hete. Remélem így is marad. Pénteken nagyon fújt a szél, Bendegúz fájlalta is a torkát, így délelőtt ki sem dugtuk az orrunkat. Itták a meleg teát, aztán délután csak kimerészkedtünk és elsétáltunk Csongi elé a buszhoz. Mersének persze egyből kifújta a szél az orcácskáját és most piros. Kenjük neki krémmel, hogy ne legyen olyan száraz.
Bendegúz nagy mókamester. Néha olyan arccal tudja mondani a kis szövegét, hogy elkap a nevetőgörcs. Imádja az öccsét, néha túlságosan is. Nagyon egymásra tudnak találni. Merse meg mindenben utánozza a bátyját. Meg néha maga találja ki a hülyeséget, aztán Bendegúz is utánozza. A napokban akartam jönni dicsekedni, hogy végre önállóan pisil Bendegúz. Ugye tavaly március végén lekerült róla a pelenka, két hét alatt lett nappal szobatiszta, aztán rá két hétre már éjszakára is az lett. Párszor volt baleset, hogy este bepisilt, de most már jó pár hónapja nincs szerencsére. Viszont nem volt hajlandó fogni a fütyit, azt nekünk kellett (egy óvónő mondta, hogy még nem szakadt el végleg tőlünk, hiába lett szobatiszta). Én meg inkább céloztam, mint minden pisilés után mossam a wc-t. Nos, el is jött az ideje, hogy ügyesen pisiljen végre a wc-be. Persze vannak balesetek. Ma nem sikerült idejében lehúzni a harisnyát és gatyát, meg még a melegítőt, így becsurrant. Illetve tegnap reggel is bepisilt, az ágyunkra. Az esti fürdetés előtt meztelenül szoktak rohangálni és bújócskázni és hát Merse egyszer bepisilt az ágyunkra. Ezen felbuzdulva Bendegúz is kipróbálta tegnap. Megszidtam, majd elmagyaráztam neki, hogy ez nem volt szép dolog, aztán elmondta, hogy Merse is oda pisilt (és mit várunk, mikor Mersénél még vigyorogtunk is, szóval igazából mi vagyunk a hibásak). És hogy ne legyen vége, még este is bepisilt az ágya alatti játszós szivacsra. Persze tegnap reggel cseréltem le a lepedőt. Áááá, nem volta mérges. De próbáljuk kezelni ezeket a helyzeteket is.
Sokszor utánozza Mersét, pl. etetni kellene, meg halandzsázik. Nekünk meg vigyázni kell, hogy Mersét ne mosolyogjuk meg ezekért, mert ezt úgy veszi le Bendegúz, hogy milyen jó dolog és hát akkor Ő is ezt csinálja. Mondjuk az etetés részt már ki is törölhetném, mert pl. Merse nem is szereti, ha etetjük. Sőt, el se fogadja, ha én kanalazom neki a levest, vagy másodikat. Ő szeret enni egyedül. Más kérdés, hogy mi marad utána, de már emiatt sem panaszkodhatok, mert egyre ügyesebb. Így Bendegúz se kéri már sűrűn, hogy etessük.
Lassan fel kellene töltögetnem a telóról a képeket és videókat, hogy tudjak ide is hozni....
Szép napot!

Napirend

Leírom már egy napunkat, hogy is néz ki. Valahogy a fiúk reggeli ébredése tolódott. Hiába, falura költöztünk, friss levegő, sötét szobák. Így mostanában hét után ébrednek, általában fél nyolckor. Most még nincs is gond ezzel, mert nem kell időre menni sehova. Na, de majd ősztől! Aztán van egy kis mesenézés, öltözködés, majd jön a reggeli időszak. Merse ilyenkor már hangosan mondogatja, hogy hamma-hamma-hamma és a lépcsőnél toporzékol, hogy haladjunk. Bendegúzra ráadom a pólót, pulcsit, harisnyát és onnantól a nadrág és szandi felvétele már az Ő feladata. Reggeli után játszunk egy kicsit, majd irány a szabad levegő. Ha menni kell boltba, postára, vagy ügyeket intézni, akkor elindulunk, ha nem, akkor csak az udvaron, utcán vagyunk, labdázunk, vagy havat lapátolunk, bújócskázunk. Egy órát minimum kint vagyunk ilyenkor, néha elhúzódik ebéd időig is. Ilyenkor szoktam kisalakolni a kazánt és bekészíteni a gyújtóst. A fiúk ebben is segítenek! Ebédre bejövünk, ebéd után pedig alvás van, meg Bendegúznak csendes pihenője. Mikor hogy alszanak el, általában 1 óra körül szokott Merse bealudni és jó óra/másfelet alszik is. Na, ma hisztizett délelőtt egy sort és annyira felpörgette magát, hogy végül rajtam aludt be nagy hüppögve. Hamarosan ébredni fog és még csak fél egy van. Meglátjuk, hogy alakul a mai napunk. Alvás után van uzsi, meg utána jön a közös játék. Délután 4-5 között szoktam begyújtani a kazánba, onnantól őrzöm a tüzet. Este hat után szokott Csongi hazaérni (reggel hatkor megy el itthonról). A fiúk nagyon megörülnek neki, Merse is úgy szalad az ajtóhoz, hogy Bapa, Bendegúz is a nyakába ugrik. Innentől vagy közös játék van, vagy ha dolga van Csonginak, akkor megcsinálja, mi meg játszunk. Vacsora együtt (is), majd jöhet a fürdésre felkészülés. A vizet megengedjük, a fiúkat levetkőztetjük és mehet a fogócskázás-bújócskázás. Bende emeletes ágya alatt szoktak elbújni és hát meg kell őket keresni. Aztán meg rohangálnak össze-vissza a szobákban. Ezt nem szeretik kihagyni, ha nem fürdés előtt rohangáltak, akkor fürdés után tesznek egy-két kört. Fürdetés után mennek az ágyukba, megisszák a tejcsit és alvás van (Merse már ügyesen jeleli a tej jelet és hogy szomjas). Bendegúznak mese olvasással. Éjszaka pedig átkerülnek hozzánk. Bendegúz kimászik az ágyából és átjön, Merse meg ébred és úgy kerül át (vissza csak nagy ritkán). Hát valahogy így alakulnak a napjaink…

Ui: az ebédet rendeljük, illetve, ha úgy adódik, délután is megyünk ki a szabad levegőre!

2013.01.16

Pár napja szeretnék már írni ide is, de mindig eltelik az idő. Ebéd utáni csendespihenő van. Bendegúz mesét néz, Merse meg alszik. Tegnap csak 20 percet aludt a kiságyában, azután rajtam aludt tovább. Jön három foga is, ebből az egyik rágófog, nem is csodálom, hogy nem alszik rendesen. Viszont, ennek ellenére két napja átaludta az éjszakát. Én ébredtem azért hajnal kettőkor és fél hatkor is, de végül fél hétkor ébredt csak ki. Ki is maradt az éjszakai szopizása. Mondjuk másnap bepótolta. Szóval volt egy átaludt éjszaka. Bendegúz másfél évesen aludta át először az éjszakát (akkor egyből kettőt, ezért akkor lett abbahagyva a szopi), Merse most közel 15 hónaposan egy éjszakát aludt át. Még pár hétig szeretném tartani azt az egy éjszakai szopit.
Be lett építve a tűzhely, végre tudok sütni-főzni. Mondjuk nem kell még annyira, mert rendeljük az ebédet, de pl. tejbegrízt végre tudok készíteni, meg ha valami másra vagyunk éhesek, nem kell azt néznem, hogy az elektromos sütő mit bír el. Végre tegnap a sütőt is kipróbálhattam, sütöttem egy kis müzlis kekszet.
No, és a lakcímigazoló kártyánk is megérkezett. December 4-én lett leadva, ideje volt már. Mehetek majd a héten, jövőhéten leadni egy-két helyre (ahova el is kell vinni, nem elég egy levél). Mondjuk most mondja a havazást, remélem azért lesznek enyhébb napok. Más dolog miatt nem is indulnék a városba....
Pár kép szilveszterről:

36

Hát igen, közben szülinapot is „tartottam”. Na, nem volt nagy buli, sőt, igazából semmi nem volt. Készült egy kis sütés nélküli torta, amit este meg is ettünk. Bendegúz meg hisztizett, hogy nem volt rajta gyertya, mert Ő el akarta fújni. No, hát majd nyáron fújhatja….

Ismét leesett a hó. Szeretem én a havat, olyan szép, meg a gyerekek is nagyon élvezik a szánkózást. De hogy eltakarítani nem egyszerű, az biztos. Nem is a lapátolással van gond, hanem azzal, hogy egyet megyek előre, kettőt hátra. Mivel a fiúk önállósítják magukat és hát ugrásra készen állok. De ez van a lakásban is, legalábbis a földszinten. Az emeleten már „megszokták”, hogy ha le van zárva a lépcső, akkor nem megyünk le. Viszont lent nyitott lépcsőnk van (vagy hogy is hívjam, csak az egyik részről van korlát), így mindig mászkálnának föl. Bendegúz már szépen megy le-föl, Merse is felmászik már, meg ha fogjuk a kezét, akkor lépeget is, de egyedül még azért veszélyes lenne neki. No, a hólapátolás is ilyen. Én lapátolok, Ők meg jönnek-mennek. Még az udvaron vannak, addig okés, de ha már kimennek az utcára, akkor én sem azzal törődök, hogy minél hamarabb végezzek, hanem azt figyelem, hogy a járdán maradjanak. Na, jó, ennyire nem vészes a helyzet, mert nem mennek ki az útra, csak hát megy a bohóckodás. Bendegúz leszórja Mersét hóval. Na, meg ma megszánkóztatta az öccsét, persze az egyik kanyarban lehuppant arccal előre Merse a hóba, hát azt az arcot kellett volna lefényképezni. Persze jött a sírás is. Általában délelőtt megyünk ki, hol a boltba sétálunk el, hol csak az udvaron játszunk, vagy a parkba megyünk ki. Aztán ebéd és alvás, legalábbis Mersének, majd délután még az időtől függ, hogy megyünk-e ki. Meg most a cipők vizességétől is. Bendegúznak egy téli cipője van, ami nem teljesen vízálló, így beázik. Egy nap alatt megszárad (este a radiátoron), de ha reggel vizes lesz, akkor délutánig nem mindig szárad meg. Most az enyhébb idő miatt csak délután 3-4 körül kezdtem el begyújtani és csak estig tüzeltünk, délelőtt meg elég volt az a 20 fok, amire lehűlt a lakás (esténként meg 24 körül van). Na, de majd nézni kell valami hótaposót is, a fene se tudja, meddig tart a havas telünk.

Esténként meg újabb mókázás van. Fürdés előtt le vannak csupaszítva a fiúk és megy a futkorászás a szobák között. Meg bebújnak Bende ágya alá és várják, hogy megkeressük őket. Nagyon tetszik nekik az egész, meg mi is jót szórakozunk.

És végre van internetünk is.... :-) 

01.06

Vasárnap van és megint egyedül vagyok a fiúkkal. Csongi elment segíteni egy baráti házaspárhoz, mert most költöznek. Azt hiszem, hosszú lesz a hét, megint. Holnap már hétfő. Amúgy minden okés, ma viszonylag szép idő van, délelőtt fociztunk az udvaron. Hogy milyen jó kimenni az udvarra. Ja, meg elgereblyéztük a vakondtúrásokat. Én már úgy várom, hogy tavasz legyen. De félek, hogy még csak ezután fog jönni az igazi tél. Tegnap elbicóztunk a holtághoz. Oda is sokat fogunk kijárni. Meg megnéztük a fürdőnél, milyen kis klassz élményfürdő épül a gyerekeknek (TősSellő néven). Nem értem, mikor mondják sokan, hogy innen menekülni kell. A szomszéd néni is, Ő is árulja a lakást (azt is megnéztük októberben), menne be a városba. Meg tényleg elég sok az eladó ház, de azt leszámítva, hogy ez falu és 25 km-re van a nagyvárostól, szerintem nincs vele semmi gond. Sőt, nekünk nagyon tetszik, elég jó helyen vettünk házat, terveink vannak, hogy alakítsuk úgy, hogy tényleg öröm legyen ide hazajönni. Mondjuk most még nekem nincs gondom, mert itthon vagyok, majd ha mennem kell vissza dolgozni, akkor visszatérek erre a témára. Szóval elbicóztunk a holtághoz, persze Bendegúz becsurrantott a gatyóba, nem bírta kivárni, hogy lekerüljön a gatyó, harisnya, így bepisilt. Meg Merse is nyűgös volt már a végén, úgyhogy nem kirándultunk nagyot. De majd tavasszal megyünk még, többször is. Csak legyen annyi szabadidőnk! J Meg aztán a jó időben lehet majd grillezni, szalonnát sütni is. Meg már nézem, hogy hova lehet majd veteményezni, egy kis konyhakertet kialakítani. No, meg a fiúknak egy kis játszós rész is kell az udvarra. Laci tatáéktól kapunk nagy traktorgumit, az lesz a homokozónk.

01.02.

Tegnap elmentünk sétálni ebéd előtt. Egy kicsit körbesétáltuk a környéket. Nem haladtunk messzire, mert babakocsink már nincs (még költözés előtt eladtuk), a bicómra még nincs felszerelve a gyerekülés (ugyanis kaptam egy használt bicót karácsonyra), úgyhogy gyalogosan megyünk ide-oda. Az út végén már fáradt volt Merse, meg Bendegúz is, hiszen azért előtte éjszaka igencsak sokáig fent voltak és hát keltünk azért reggel (viszonylag) időben. No, de a lényeg az, hogy Merse orra bukott. Volt sírás, meg látszott, hogy vérzett is a szája. Még most is le van horzsolva. Viszont tegnap észrevettem, hogy sokat piszkálja a nyelvével a fogait és hát észrevettem, hogy a felső fogából hiányzik egy kis darab. Sikeresen beütötte, mikor elesett. Most még várunk, de ha tovább törik, akkor megyünk fogorvoshoz. Hát mondom én, hogy vele több gondunk lesz majd, mint Bendegúzzal. A Luca napi ovis mulatságon is Bendegúz hátrahúzódott, nem mert sehova sem menni, míg az öccsét nem érdekelte, hogy nagyobbak vannak nála, meg fellökik, tulakodott előre. 

És úgy néz ki, hogy 14 hónaposan térünk át a napi egy alvásra. Szilveszter napján kezdtük el, hogy csak ebéd után tettük le, igaz, akkor be is aludt az evésbe. Aztán tegnap is megvártuk az ebédet, ma meg már könnyen vette, hogy csak ebéd után fektettem le. Sőt, még kettőkor alig akaródzott neki aludni, végül csak elringattam.

Bendegúz megkapta az ágyat, amit össze is szereltünk és hát már tegnap ott aludt. Igaz, Ő is nálunk kezdte, de végül kétszer jött át hozzánk, Mersével váltották egymást. Remélem hamar megszokja majd az új fekhelyet. Ez már felnőtt méretű, most a fél szoba tele van vele, de végülis még maradt hely. Tegnap felraktuk a csúzdát is, csúszkáltak jó párat, ki is fáradtak. Merse is megtanult szépen lecsúszni, a végén már állva akart lejönni. Aztán azt játszottuk, hogy elbújtunk az ágy alatt, Csongi meg keresett minket. Ma már olyat játszottunk, hogy Bende jött, hogy „na, hol van a kis öcsim? Merre bújkált el? A játszós szobában? A nagyszobában? Áááá, itt vagy” és örültek egymásnak, hogy megtalálta egyik a másikat. Aranyosak…

2013

Nos, már 2013-at írunk! Még mindig nincs netünk, de a héten már jön az üzletkötő és szerződni fogunk vele, remélhetőleg a hónap végére, vagy max. február elejére be is kötik. Tegnap odavoltunk a nagyvárosba szilveszterezni, elmentünk Marcell és szüleihez. Érdekesen indult az egész, mivel tudtuk, hogy délután megyünk, nem akartuk, hogy Merse csak kicsit aludjon, így elhúztuk az alvását ebéd utánra. Hát, ebédkor már igencsak beájult az asztalnál, de végül aludt jó másfél-két órát. Így háromkor felébredt és kibírta éjfélig! Persze Bendegúz sem akart aludni éppen nappal, így Ő elaludt a kocsiban, míg beértünk a faluból. Egy picit hagytuk még aludni, hogy Ő is bírja, meg is lett az eredménye. Ágiék is mondták, hogy Marci sem akart aludni, így éppen fürdették, mikor odaértünk, mert arra gondoltak, hogy majd biztos beájul Ő is. Hát, tévedtünk. A fiúk olyannyira bírták, hogy megvárták az óév búcsúztatót is. Még koccintottunk is. Voltak holtidők, mikor mind a hárman csendben elvoltak, de többnyire ment a fogócskázás, szaladgálás, ordibálás. Végül az éjféli koccintás után indultunk haza és hát nem kell mondanom, 200 méter sem kellett, hogy beájuljanak a fiúk. Itthon szépen ki tudtuk venni őket az autóból, Merse egyből vissza is aludt, Bendegúzzal volt gond, Ő nem akart a szobájában aludni, végül ott ragadt mellettünk. Végül Merse is átkerült hozzánk. Még jó, hogy nagyobb ágyunk lett. Összességében jó kis szilveszter volt. Meg is beszéltük Csongival, hogy jövőre hozzánk hívjuk el a barátainkat. 

De hogy írjak a fiúkról is. Sok változás ugyan nincs. Pár hete voltunk előjegyezve egy sebész orvoshoz, aki megnézte Bendegúz fütyijét, mert egy kicsit le volt tapadva. Szerencsére még aznap fellazította a bőrt. Először kapott egy kis kenőcsöt, bár nem tetszett neki, de legalább elérzéstelenítették. Fél óra múlva meg jöhetett a lazítás. A doki megjegyezte, hogy milyen szép kis pocakja van, biztos szereti a pocakját és megkérdezte, hogy szeretsz enni, igaz, mit szeretsz a legjobban? Erre Bende „ én anyát és apát szeretem a legjobban”! Még aznap kapott fájdalomcsillapítót, meg másnap még érezte, hogy fáj, de végülis azóta nem volt gond. Minden este figyelünk, hogy fürdetéskor hátrahúzzuk a bőrt, majd júniusban megyünk kontrollra.

Nemrég volt Bendegúznak fülgyulladása, de cseppentővel sikerült helyrehozni. Illetve a taknyosság szokott jelen lenni még. Hamar megszoktak az új helyen, Bende már tudja az új címet is mondani, hol lakunk. Azt mondja, szereti a házat és örül, hogy szépítgetjük. Mindig megkérdezi a telefonban a nagyszülőket, hogy mikor jönnek el a házunkba? Meg úgy általában mindenkit megkérdez. Ma kapni fog egy ágyat Bendegúz. Ugyanis, amit nekik vettünk, az nagy lett a szobájukban. Az emeleten van egy nagyszoba és két kicsi. A két kicsi szobába sajnos ha beraktuk volna az egy-egy ágyat, akkor szinte más nem is fért volna el (210*90-es), így mi összetoltuk és most az a mi ágyunk a nagyszobában. Ott viszont elveszik a bútor, még így is sok hely maradt (pedig van még két éjjeliszekrény, egy gardrób és egy szekrénysor).  Így elkezdtünk keresgélni még ágy ügyben. Már kinéztünk egy üzletben egy olyat, ami magasított, alul játszani lehet, kis függönnyel elválasztva, felül pedig az ágy van. Két lépcsőfok vezet fel. Végül találtunk egy olyat az egyik aukciós oldalon, hogy még csúzda is van hozzá. Végül meg is vettük. Ma fogja elhozni Csongi. Mondjuk, mire ezt a blogra teszem, már fel is lesz avatva. Hát, nem sokkal lesz kisebb, mint a mienk, de elméletileg a beugró részbe befér. Bár ott meg most Merse kiságya van. Na, de majd kitaláljuk a helyét.

Szeretik azt is, hogy van egy játszós szobájuk, tele játékokkal. Igazából én szerettem volna őket külön rakni, de nem akartunk akkora „traumát” okozni már eleve azzal is, hogy elköltözünk, aztán meg egyből különszobába kerülnek, úgyhogy maradt ez a variáció, hogy az egyik kisszoba az alvós, a másik meg a játszós. Meg a másik ok, amiért így döntöttünk, hogy a játszós szoba elég hideg, udvari oldal, ráadásul északi is, az ablak sem teljesen szigetel, úgyhogy ha nem fűtűnk egész éjszaka, ott lehűl a levegő elég hamar. A mi szobánk a legmelegebb, nemhiába vándorolnak át a fiúk éjszaka…

Jó testvérek amúgy, már amikor nem. Merse mindent eltanul, minden jót és minden rosszat, nem kell hozzá fél perc sem. Ha Bendegúz ugrál, Merse egyből utánozza. Karácsonykor Merse ott akart ülni, ahol Bende és Dari ült az asztalnál, nem számított, hogy alig ért fel az asztalhoz, de Ő is úgy akart enni, ahogy a nagyok. Nagyon aranyosak, mikor szeretgetik egymást, Merse megy és puszilgatná, persze Bende alig akarja hagyni. De Bende is imádja a kistesóját, már elnevezte csomó mindennek. Kisöregnek is hívja. Meg minket anyucimbinek, meg apucimbinek. Meg Merse ugye még mindig Mempimb, ezt a nevet Bendegúz adta neki.

Merse már fut-szalad, nem áll meg egy percre sem. Sokat bohóckodik, nagy kópé. Zsiványabb, mint a bátyja. Merészebb, vakmerőbb. Nem érdekli, hogy beszorul a lába valahova, újra bedugja. Kis akaratgombóc….