32+5 pocakfotó

Berci-lak, majdnem 33 hetesen (tegnapi):

Bölcsi

Igen, bölcsi, mint bölcsikezdés. Ugyanis tegnap voltam beíratni Mersét a bölcsibe. Az ovi még nem készült el és már gondolkoztam rajta, hogy lehet, Mersével hamarabb kezdjük a beszoktatást, mint Bendegúzzal, úgyhogy tegnap már meg is lett az első nap. Szept. 30-a, viszont aznap épp nem leszünk itthon, így okt. 1-jén kezdi a beszoktatást. Az első napot tudom csak, 9-re kell menni és 11-ig leszünk, aznap meg kiderül, hogy másnap meddig maradhatunk, de elméletileg két hét alatt kellene beszoknia Mersének. Azután meg jön a bátyja, addigra már az ovit is átadják és a gyerekek is birtokba vehetik az új épületet :-)
Egy kicsit kétségeim vannak, hogy jót teszek-e a bölcsivel a fiamnak, vagy sem, de úgy gondolom, hogy már Ő is igényli a társaságot, úgyhogy inkább a pozitív dolgokat hozom fel és próbálom nem éreztetni, hogy egy kicsit bizonytalan vagyok. Na jó, nem vagyok bizonytalan, kell a bölcsi, ahogy az ovi is! Csak furcsa lesz, hogy az elmúlt, több, mint négy évben mindig sertepertélt körülöttem valaki. És igazából most is így lesz, mert ugye jön a kistesó, szóval nem leszek egyedül... csak furcsa lesz.
Jövőhéten jönnek a gondozónők, megismerkedünk egymással, aztán beszélgetünk is. Addig az orvoshoz is el kell menni, meg a védőnőhöz is. Bár ezt csak jövőhétre rakom, mert múlthéten csütörtökön elkezdett taknyosodni Merse és mi is elkaptuk, most jövünk ki belőle.
Múlthéten voltunk 4D-s uh-n, hát sok képet nem tudok hozni a pocaklakóról, mert még mindig a méhembe fúródik (júli 11-én már odabújt, azóta se tágított onnan), pedig azért is néztünk egy későbbi időpontot, hogy addigra már befordul a szülőcsatorna felé, hátha kibújik a méhem mögül, de nem, most is el volt bújva. Na, mindegy. A fütyijét azt viszont megmutatta :-) Amúgy a felvétel alapján nekem most jobban hasonlít Mersére, de lehet azért, mert Mersét is 26 hetesen vittük 4D-re, míg Bendegúzt jóval korábban (13 és 21 hetesen). Mondjuk a méretek alapján is inkább Mersére hasonlít. A szonográfus szerint nem lesz 4,25kg, de a fej átmérője már neki is nagyobb. Most 2 kg-nál tartunk már. Kis zsurmi...
Azért hozok egy képet Bercelről:

Tegnap megerőltettem magam egy kicsit, vérvételre mentünk, meg a bőrgyógyászatra kontrollra (fél év múlva megyünk megint Mersével), aztán délután még sétáltam is a bölcsibe és estére éreztem, hogy fájdogálok, de még bőven van időm, 7,5 hét pontosan, szóval inkább pihenek, mint teszek-veszek (pedig lenne még mit).
Még a tegnapi naphoz tartozik, hogy bébicsősz vigyázott a fiúkra. Első alkalom, eddig mindig megoldottuk a felügyeletet, vagy Csongi maradt itthon, vagy én vittem magammal a fiúkat, most viszont elérkezett az idő, hogy felfogadjunk egy bébiszittert, ha mégis szükségünk lenne rá. Niki bevált, az első két perc után Bendegúz elküldött, hogy menjek már a dolgomra, pedig direkt úgy hívtam Nikit, hogy legyen legalább fél óra az ismerkedésre. Végül két órát maradt, ebben én elintéztem a beíratkozást, postára mentem és hazafele beugrottam a zöldségeshez. A szülés körül viszont a családból szeretnénk valakit felhívni, mert éjjel-nappal kellene majd a segítség. Az esti altatásnál én már kimaradok, mostanában Csongi altatja a fiúkat, pont amiatt, mert nem leszek itthon 3-4 éjszakát. Így is anyásabb most Merse, nem tudom, milyen lesz majd nélkülem, de megint az lesz, hogy nem jönnek be hozzám meglátogatni, viszont addig van még pár hét... Meg még a bölcsit is elkezdi, szóval remélem nem lesz olyan nagy trauma számára egyik sem (bölcsi és tesó). Bendegúz aranyos, Ő már tudja, vagy legalábbis megérti, hogy lesz pár nap, míg én nem leszek itthon, sőt, ma reggel beszélt is a tesóhoz a pocakban, Ő még mindig gondoskodóbb, Merse meg nem foglalkozik azzal, hogy tesó van a pocakban.
Azt hiszem, most ennyit akartam írni, most pedig én is lepihenek egy kicsit...

Mert nem mindig fenékig tejfel...

Hát igen, az elmúlt napokban tudtam volna panaszkodni is. De rendesen. Lehet, hogy a Hold állása, vagy az időjárás (mennyi mindent lehet erre fogni, igaz?). Mostanra már jobb. A lakás kitakarítva, még plusz feladatokat is csináltam (radiátort tisztítottam, kádat, wc-t fertőtlenítettem, redőnyt mostam le, no, ablakot azt nem pucoltam) és most jó itthon. Két napja is jó volt, csak kosz volt mindenütt. No és a fiúk is rátettek egy lapáttal. Bendegúzzal folyamatosan összevesztem, nem telt el olyan óra, hogy ne kiabáltunk volna egymással. Persze a fenyítés sem használt, meg a büntisarok sem. Aztán meg még én is elsírtam magam (hiába, a hormonok, még mindig). Tudom én, hogy már kevés vagyok neki, én is nagyon várom már az ovit, mondjuk én jobban várom szerintem, mint Ő, de hát ez van. Még nincs hír róla, hogy mikor kezd, de jövőhéten szülői értekezlet lesz, úgyhogy hátha többet tudunk majd akkor. Szóval Bendegúz állandóan kihúzza a gyufát. Aztán itt van a kis akaratos öccse is. Hogy Ő meg hogy tud hisztizni, ha egyszer valamiért dacos lesz, alig lehet megvigasztalni. Nem telik el nap, hogy ne szekálják egymást a fiúk. Merse szépen el tud játszani egyedül, hol legózik, hol homokozik, hol építőzik, hol csak mesét néz, hol motorozik, a bátyja meg unatkozik és állandóan kibillenti a saját kis játékából. Persze ha már megy az öccse játszani vele, akkor meg feszt csak keresztbe tesz neki. Mindig vita a vége az egész játéknak és hát ilyenkor Merse csak vinnyog, meg visít. Aztán ha nagyon behisztizik, akkor alig lehet megvigasztalni. A múltkor a kádban is valamit elvett Bende az öccsétől és Merse addig hüppögött, meg hisztizett, meg sírt, meg vinnyogott, míg meg nem törölköztünk (mindezt úgy, hogy hátraveti magát és feszíti is és nem enged ilyenkor semmit, csak anya-anya van és bújna hozzám), aztán alig bírtuk felöltöztetni, aztán meg még a tejet sem akarta meginni. Ha kérdeztünk valamit, csak azt mondta, hogy nem, mindegy, mit és hogyan kérdezted, nem volt jó neki. Végül kb. 20 perc dacosság után nagy kegyesen elkezdte inni a tejet (addig meg csak fogta maga előtt). Nem vagyok én ehhez hozzászokva. Talán a horoszkópja is kijön már, egy kis skorpió (pedig nem nagyon vagyok jártas az asztrológiában). Tetézi az egészet, hogy a pocaklakó is skorpiónak készül. Nem is tudom, örüljek-e, vagy sírjak....

Ezeket leszámítva amúgy meg olyan édesek, ahogy együtt eljátszanak, megy a hülyéskedés, röhögnek a dolgokon, meg keresik egymást, ha nincs az egyik a másik közelében. Szóval az éremnek is két oldala van. Meg az én hangulatomnak is. De ma már jobb. És néha rosszabbnak is kell lenni....

30+1