Összes oldalmegjelenítés

2013. március 26., kedd

Havazunk....

Igen, én is, meg kint is. Én állandóan a blog írással, de hogy miért havazik kint, így március végefelé, hát az jó kérdés. Pedig már úgy elraknám a szánkót és hólapátot, de úgy  néz ki, még pár napig nem kell.
Hétvégén pedig mennénk a rokonokhoz, meg jön a húsvét is, úgyhogy reméljük, pár nap és tényleg jön már a tavasz....
Itt sok változás nincs, megvagyunk, Merse egyre több mindent mond, tegnap már elkezdte mondani, hogy gyátyó (bátyó), a Dende (Bende) már régóta ment, de mi néha azt szoktuk mondani, hogy a bátyója, így most már azt is mondja. Meg ügyesen mutogat és mondja, hogy esz (ez), meg a babajelek mellé, ahogy mutogatja, hogy inni kér, mondja is mostmár, hogy inni. Az apa, anya, tata is nagyon megy már, a mamával kicsit hadilábon áll. Nemrég feldíszítettük a lakást egy kis húsvéti dekorációval (a lépcsőre pár szalmanyuszi figura került, meg lett tojásfa, aranyágra téve), nos, megtanulta azt is, hogy disz (dísz).
Nagy zsiványok ám, amikor jóban vannak, akkor megy az ökörködés, de ha az egyik mérges a másikra, hát akkor megy a veszekedés. Merse mostanában, ha haragszik valamiért Bendegúzra, akkor elkezdi harapni. Mondjuk általában ez akkor van, amikor Bendegúz túlontúl agyonszeretgeti és hát a kis öntörvényűnek nem nagyon tetszik...
Pár napig volt egy kutyusunk. Még március 15-e előtti napon fogadtuk be, mert a házunk előtt didergett, így kapott egy kis elemózsiát, meg csináltunk neki egy fekhelyet. Bár nyitott a kertünk, mert még a szomszéd nem csinálta meg, így is itt maradt hétfő reggelig. Viszont Merse nem érezte magát biztonságban, így nem is gond, hogy továbbállt. Már amúgy is kerestük neki az új gazdát. Mondjuk jobban örültem volna, ha mi adjuk oda valakinek és nem kóborol el tőlünk is, ezért csak remélni tudom, hogy jó helyre került. Merse pedig, akiről azt gondoltuk, hogy szereti a kutyákat, hát, kiderült, hogy csak a képeken van jóban velük, illetve még kicsi hozzá. Olyan terrorban érezte magát, hogy ha a kutya a teraszon elkezdett ugatni, akkor Merse az emeleten elkezdett sírni, úgy megijedt. Úgyhogy azt hiszem, még várunk a kutya-tartással. Nemrég lett volna lehetőség egy kiskutyát elhozni, de megbeszéltük Csongival, hogy most még nem lesz. Aztán jött a kis Negro, nem volt szívünk otthagyni a ház előtt, ezért került hozzánk, de megbeszéltük, hogy nem maradhat, úgyhogy nem is lett volna sokáig nálunk. Viszont most megvárjuk, míg a fiúk iskolások lesznek, aztán meglátjuk. Addig meg megmarad a szép kis kertünk, meg majd a veteményesünk, ha egyszer oda jutunk már, hogy veteményezhessünk... Az idő nem kedvez. Kinéztem most a kertbe és hát megint hull a hó....
Április végén beíratkozás lesz az oviba, már várjuk. Nem tudom, itt lesz-e nyílt nap. Mondjuk mostmár várható, hogy felvegyék, mert már építik az új csoportnak a szobát, ugyebár 2014-től már kötelező lesz a 3 évet betöltötteknek az óvoda. Viszont annyi gyerek van itt, hogy a Bendével egyidőseket nem tudták tavaly felvenni, úgyhogy nem csak mi jártunk ebben a cipőben. Mersét meg már beírattuk a bölcsivezető naptárjába, hogy október elején kezd. Így Bendegúz már addigra be fog szokni (remélhetőleg), mire Mersével kezdhetünk...
Szerdánként járni fogunk csiri-biri foglalkozásra, itt van a művelődési házban. Kétszer voltunk már. Hát az első alkalomkor nem voltak valami felszabadultak, mivel én viszem magammal Bendegúzt is, így egy picit nagy már a feladatokhoz, viszont ösztönzőleg hat az öccsére, mert az meg utánozza. Második alkalommal már jobban csinálták a feladatokat, remélhetőleg jó lesz ez majd később is. Most egy kicsit anyásabb lett Merse...
Hát úgy kb. ennyi minden történt velünk mostanában.

2013. március 13., szerda

2013.03.13

Elkezdem írni a bejegyzést, hátha jutok is valamire... Elég rég jártam erre. Itt a jó idő és mi sokat kint vagyunk a kertbe. Olyannyira, hogy Mersét alig lehet behozni a házba. Persze a jó idő mindig hétköznap van, így hétvégén, mikor Csongi is itthon van, akkor meg mindig esik az eső és alig tudunk kimozdulni. Mondjuk így mi hétköznap bepótoljuk.... A hétvégén elvetettem pár magot, lesz paradicsom, paprika és karalábénk is a kis kertünkbe. Valamikor Csongi felhozza végre a kerti szerszámokat is, meg még pár dolgot a szüleinktől, így megint jutunk egy kicsit előbbre. Csak ezt a kis hideget kell már kibírni, aztán tényleg itt a tavasz!
Mi múlthéten megbetegedtünk. Kezdtem én szerdán, már éjszaka is hányingerem volt, aztán hajnalnban és reggel ki is adtam magamból, ami volt. Azt hittem, gyomorrontást kaptam, mert előző este bekajáltam, de másnap meg Bendegúz lett rosszul. Csonginak meg hasmenése volt, szóval csak Merse volt talpon. Én szerdán elég rosszul voltam, haza is hívtam Csongit, hogy jöjjön hamarabb, mert nem volt erőm semmihez, a gyerekek szétszedték a lakást, a levegőre meg ki sem jutottam velük. Csütörtökön meg Bendegúzt ápoltam, még szerencse, hogy én már jobban voltam. Azóta mindenki jól van. A jó időt mindenki szereti, kint teszünk-veszünk a kertbe, előkerültek a járgányok (gokart, kismotor, kisautó), meg a homokozós cuccok. Meg mi már tervezgetjük Csongival, hogy hova lesz majd építve a garázsunk (színünk), meg a konyhakert hova kerül majd ki.
Holnap megyünk a bőrgyógyászatra kontrollra, remélhetőleg megint csak időpontot kapunk, hogy mikor menjünk legközelebb. Ma pedig itt a műv. háznál volt csiribiri, játékos foglalkoztatás gyerekeknek. Első alkalom, szerdánként lesz, azt hiszem, menni fogunk, hogy szokják a társaságot a fiúk, mert elég szégyenlősek voltak. Mondókáztunk, tornáztunk, ismerkedtünk. Jó lesz ez!
Múlt szombaton voltunk húsvéti képeslap készítős foglalkozáson. Hát, mit mondjak, én jobban élveztem, mint a fiúk, festegettem ott még, míg a fiúk kimentek sétálni. :-)
Most épp csendes pihenő van, mindjárt le is fekszem én is...