Uszi, pocsolyázás, nyűgös éjszakák…

Jövök egy kis beszámolóval, aztán megint napokig „csendben” leszek, mert hétvégén megyünk a szüleinkhez és csak jövőhéten jövünk vissza. Csongi vett ki egy nap szabit, így nem kell lótnunk-futnunk a hétvége alatt. Jó lenne már egy kis „haverozást” is beiktatni, mert mostanában el voltak hanyagolva a barátaink. 

De akkor egy kis elmaradás. Múlthéten voltunk mondókázni, de azt elfelejtettem írni, hogy buszoztunk, mivel a biciklim első gumija kilyukadt és autóval nem szívesen megyek fel (a parkolási díj miatt), így maradt a buszozás. Már többször ültünk buszon, tavaly ősszel is, meg idén ősszel, de most valamiért nem tetszett annyira Bendének. Félúton majdnem eltört a mécses, de aztán eltereltem a figyelmét és végig nézelődött az ölemben. Hazafele meg be is aludt, így mikor leszálltam, még cipelhettem hazáig. A kapuban viszont megvártuk Csongit, mert délbe értünk haza. Persze felébredt utána, aztán meg alig akart elaludni, de végül mégis megvolt a délutáni sziesztája. Pénteken meg ebéd után három órát aludt, ilyen mostanában nem volt (nem is lesz szerintem). Mondjuk előre kialudta magát, mert utána az éjszakáink elég borzalmasak voltak. Valószínűleg a telihold és a nyolcadik fog miatt. Egyszer még panadolt is kapott az éjszaka folyamán, meg próbáltam dentinox-al is kenni az ínyét, bár szerintem az nem sokat ért. És az elmúlt éjszakánk is elég ramaty lett, többszöri felriadással, sírással, egy kis panadollal, meg néha köztünk alvással. Nem látnám, hogy bújna több foga, bár az ínye be van dagadva egy-két helyen, de ez a nyolcadik fog is olyan nehezen törte át, hogy nem lepődnék meg, ha ezek is hetekig elhúzódnának. De remélem, hogy csak ezért volt nyűgös, semmi másért. Mindegy, talán visszatérünk megint a jobb éjszakákhoz, ami nálunk a két ébredést jelenti.

Pár képet is hozok, először is a bob a mesteres új kis gumicsizmáról, ami kicsit nagy még rá, de dupla (tripla) zoknival már tökéletes és hát mivel nincs bélése, nem is árt a dupla zokni:

A lakásban fel-le kell venni a csizmát, próbálgatja és ha elkezdem énekelni a mesét, akkor ő is énekel a maga módján. És végre tegnap kipróbáltuk a gumicsizmát és hát volt pocsolyázás rendesen… Nem sokszor tudtam fényképezni, mert a mélyebb vizeknél inkább fogtam a kezét, nehogy seggre üljön. De egy kis ízelítő:

Aztán hétvégén szombaton olyan jó idő volt, hogy elég sokat bicikliztünk, kitekertünk a gokart-pályára, ahol beült a dupla gokartba. Jövőre elvisszük egy körre, biztos tetszeni fog neki (vagyis reméljük):

Vasárnap pedig Lénáék jártak nálunk. Van egy kis garázs építve Bendének dobozból, hát Léna sikeresen lerombolta (ki gondolta volna, hogy egy kislány fogja ezt megtenni?). Nos, azóta már Csongi megjavította a tetőt, én pedig festettem rá cserepet, meg ablakot (a videón talán látszik egy picit). De a Lénás képek, tetőnek annyi...: 

Építőznek, nyakláncoznak:

Nagy az összhang (egy kép erejéig?):

A visítós elefánttal:

És a videó

 
http://www.youtube-nocookie.com/v/eE3CHi7RtJs?fs=1&hl=hu_HU&color1=0xe1600f&color2=0xfebd01

Elővettük a téli hacukát is, néha ha kikívánkozik az „udvarra” (erkély) a fiatalember, akkor ezt adjuk rá, így garázdálkodhat is, bár nincs sokminden már kint (csak a ruhák száradnak):

Reggeli után újságolvasás, érdekes a cikk:

Mondom, hogy érdekes az a cikk:

Tegnap vettünk egy kis szőlőt, meg körtét. Azt nem írtam le, de idény-gyümölcs evő a gyerekünk. Volt idő, amikor csak az őszibarack ment neki, de az napjában többször, most a körte, szőlő, alma. Itt pedig épp szemezget:

És még a tegnapi sétálásról, őszi kép:

És talált egy diót is:

Meg gyűjti a lóvét is:

Ma pedig úszni voltunk, ez volt a harmadik úszás. Jó két hete nem voltunk már, mert ugye kicsit taknyos volt Bende. Már odafele az úton bealudt egy picit, még mi beszélgettünk Csongival. Mostanra úgy néz ki, beállt az úszásos mizériánk is, mert mi elmegyünk Csongiért a munkahelyére, ott úszunk, aztán visszavisszük Csongit, mi meg jövünk haza. Hát sikeresen bealudt az autóban hazafelé is, de úgy, hogy a szája sarka még kicsit sajtos volt, a kezében pedig ott volt a péksüti.

Aztán mikor beálltam a garázsba és kipakoltam mindent, majd kivettem Bendét is, felriadt. Először nézett, hogy hol is van, majd egyből dugta a kezét a szájába és hiányolta, hogy nincs kaja benne. Így megkapta végül a „maradékot”, mert ahogy kivettem az autóból, azért a kezéből is kivettem a kaját. Feljöttünk, még ettünk egy keveset, aztán letettem a kiságyba és most alszik. Kifáradt biztos a pancsolásba. Nagyon tetszett megint neki, ugráltunk, ahogy az ovis gyerkőcök (majdnem), meg pancsoltunk. Mi meg felváltva leúsztuk a fél-fél óránkat Csongival. 

Most annyi képpel és történéssel jöttem, hogy nem is baj, ha eldugulok egy picit…

  

8. fog

Még jó, hogy azt írtam egy hónapja, hogy a nyolcadik fog már
látszik. Hát, csak duzzadt volt az íny, de áttörni nem akarta. Viszont az őrlők is fehérednek, lehet ezért vannak ilyen rossz éjszakáink mostanában? Na, majd jövök a részletekkel... 

 

Móka Miklós

Sok minden újdonság nem történt velünk, a nyolcadik fog már nagyon bújna, de még mindig nem törte át az ínyét (most már tuti napok kérdése). Tegnap voltunk mondókázni és már beiratkoztunk a nov. 4-i napra is. Jövőhéten szombaton lenne, oda még Csongi is el tudna jönni, de hát megyünk a szüleinkhez, így marad a novemberi. Bende már ismerősként megy körbe-körbe a terembe, ott volt Marci barátunk is és anyukája, így az „ismeretlen ismerősök” mellett volt egy igazi kis haver is. Marci is nagyon barátkozó és ismerkedő volt. És most elég sok új mondókát tanultam volna meg, ha meg bírtam volna jegyezni őket. Na, de majd legközelebb…. Készülök és megint videózok.   

Amúgy egy mókamikink van, azért is lett Móka Miklós a bejegyzés címe. Kis huncut gazfickó. Egy pár kép, ami mutathatja is, hogy tényleg kis kópé:

No és segített nekem a fiókot kipakolni. Nem mondom, elbírtam volna egyedül is és talán gyorsabban is végeztem volna, de hát olyan segítőkész, hogy nem utasíthattam el (ja és telefonál a telefonom alkatrészével):

Persze megtalálta a kis ajándék sudocremet, amit ugye popsira kellene kenni, de ő megszagolgatta, mert hát roppant jó illata van:

Egy picit olyan lett az arca, de nem vészes. Aztán az íróasztalon is kellett neki pakolászni:

Talált egy „kincses ládát”:

Aminek meg kellett nézni a tartalmát:

És ma, az első fintor után nagy előszeretettel ette a citromot, meg se kottyant neki:

És egy videó, az állatkert felsorolásból, a béka kimaradt, pedig olyan aranyosak brekeg:

http://www.youtube-nocookie.com/v/ZbMUY6fyGyc?fs=1&hl=hu_HU&color1=0x006699&color2=0x54abd6

Ősz

Még mindig viszonylag szép időnk van, legalábbis nem sok eső
esett (eddig), a nap is szokott sütni, így nem olyan komor a hangulatom, mint
ahogy ez jellemző szokott lenni ilyenkor őszkor. Pedig van ebben is szépség,
színesek a fák levelei, igaz, hullajtják már őket, de ha kinézek az ablakon,
akkor a zöldtől kezdve a sárgán át igazi szín kavalkádot látok. Igazából nem
szeretem az őszt, valahogy ez az elmúlást jelenti nekem, hiszen elbúcsúztattuk
a nyarat, rövidebbek a nappalok, kezd hűvösebb lenni. De hát mindig eljön (még
szerencse) és hát ha azt nézzük, hogy milyen gyorsan telik az idő, akkor ebben
is a szépséget kell keresni. És megint ott tartunk, hogy gondolkozhatunk már
megint, hogy kinek-mit adjunk karácsonyra, pedig még most múlt el az első közös
karácsonyunk, hogy hárman vagyunk. És jön a második. No, mindegy, van még
végülis két hónap, de hát ahogy eltelt ez a tíz is, azt hiszem, gyorsan itt
lesznek az ünnepek. 

Az elmúlt napokban nem sok minden történt, még mindig nincs
nyolcadik fog, pedig már nagyon fehérlik az ínye, de valahogy nem akarja
áttörni. Pedig azt hittem egy hónapja, hogy hipp-hopp jön a hetedik mellé, erre
tévedtem.

Változtattunk az esti szokásokon. Eddig fürdés után volt
szopi, most fürdés előtt iszik junior italt (babaital), majd fürdéskor jöhet a
fogmosás és ezután még egy kis játék, azután alvás. Már régóta mossuk a fogát,
vagyis mossa magának. Igaz, még nem kap rá fogkrémet (mivel öblögetni sem tud,
addig meg fölösleges erőltetni), de minden fürdéskor megkapja ő is a fogkefét
és mossuk a fogunkat. Mivel ezt látja tőlünk is, neki is ezt kell „csinálnia”.
Általában mindig azt szeretné, amit mi is (azt inni, amit mi, azt enni, amit
mi…). Szóval most a fogmosás-fürdés után már nincs szopi, helyette előtte van a
vacsi ital (ami megfelel a tápszernek, de mégsem az). Nem mondom, hogy nagyon
iszik, még ízlelgeti, de ha a 100 ml-ből megissza a felét, már örülök. Ezután
éjszaka ébred szopizni, mostanában visszatértünk a jobb éjszakákhoz és tegnap
is csak kétszer ébredt (éjfél előtt és háromkor), majd reggel hatkor még.
Ezután meg szinte indult is a napunk, mert fél hétkor kikelt az ágyból az apja
után és nem is akart visszafeküdni (pedig én aludtam volna még).

Nos, jól elkanyarodok pár témánál, de most csak úgy jön, amit
írtam.

Csütörtökön megint megyünk mondókázni, már hiányzik, hiszen
két hete nem voltunk. Szerintem a héten-hétvégén az úszás is jöhet újból, már
Bende is kezd kijönni a taknyosságból. Szegénykém már lassan két hete benne
van, érdekes, hogy mi pár nap alatt túl vagyunk rajta, ők meg kínlódnak több
napon, héten át. És kapja a vitaminokat, szívjuk az orrát, szóval gyorsabban is
kigyógyulhatna. No, mindegy, hozok még pár képet…

Felszereltük itthon is a hintát, erről egy videót is fogok
linkelni a bejegyzés végén:

Tegnap a vadasparki játszótér melletti kápolna előtti kövön:

És ismerkedtünk a szomszédos utcában lévő cicával:

No és egy mai sorozat, ahogy kukucskál az erkélyről le:

közelebbről (igen, nyalogatja a földet):

így nézi az oviban játszó gyerekeket:

És a videó a mai hintázásról:

http://www.youtube-nocookie.com/v/l6GKGmj8mf4?fs=1&hl=hu_HU&color1=0xe1600f&color2=0xfebd01

15 hós adatok

Tegnap voltunk a 15 hós státusz vizsgálaton, meg oltáson,
így mértek súlyt és hosszt is. 

Bende 10030 gramm és 78,5 cm. A fej- 46, míg a haskörfogat
51 cm. A védőnő szerint tiszta kispasis alkata van. Sajnos a dokitól még mindig
fél és ezek után is félni fog, mert most sem játszani mentünk. A védőnő szerint
ez az oltás már mély nyomot fog benne hagyni, amit nem is csodálok, mivel az
asszisztensnő fogta le kétszer is, hiszen mindkét karjába ment a szuri. És ha
már azzal kezdem, hogy az egyszerű vizsgálatnál is sírt, akkor nem sokat árulok
el, hogy a szurinál bömbölés volt és utána a vigasztalás sem ment könnyen. De
hát az oltást meg kellett kapnia és csak egy vigasztal, hogy elméletileg 18
hósan lesz még egy emlékeztető, azután már csak hat éves korában. Akkor meg már
el tudom neki magyarázni, hogy mi következik, bár most is felkészítettem, de
hát ki tudja, mit értett belőle?

Ugye már pár napja taknyos, meg köhögött, hétfőn el is
vittem megvizsgálni, így most is ránézett a tüdejére és torkára, mert „beteg”
gyereknek nem adhatják be az oltást. De mivel nem volt lázas szerencsére, így
megkapta a kötelező oltásokat. Tehát legközelebb három hónap múlva megyünk,
addig eldöntetjük, hogy az ajánlott, de kötelező oltásból kérünk-e, mert akkor
ott is kettőt fog kapni. És ha minden jól megy, akkor nem kell addig menni,
csak nekem majd a decemberi nephrológus vizsgálat eredményével. Remélem, hogy
nem is lesz lázas betegsége addig, bár a tegnapi oltásnak a következménye
állítólag 7-10 nap múlva fog kimutatkozni, láz és pöttyösödés formájában.

A héten nem sok minden történt amúgy velünk, nekem kellett
visszamennem kedden bőrgyógyászati kontrollra, ahova vittem magammal Bendét is,
mert Csongi nem tudott eljönni a cégtől és hát nincs más, aki vigyázna ilyenkor
a kisfiunkra. Végülis jól elvoltunk, mert Bende ide-oda járkált a váróban és
hiába volt 9:15-ös időpontom (már kilenckor ott voltunk), 10:10-kor kerültem
be. Na, mindegy. Magyar eü. Két hét múlva kellene kontrollra mennem,
vérvétellel együtt, de nov. 10-re kértem mindkettőnknek időpontot, szeretném az
anyajegyeket is átnézetni. Azután nekem még nov. végére van a sebésszel
időpontom, ott derül ki, hogy mikor műtik az orrom. Na, majd látjuk.

És hogy ilyen szép időnk volt, minden nap mentünk
csavarogni, a játszótéren sokat voltunk, de kerékpároztunk is. A hétvégére
persze mondja az esőt, így még ma ki kell élvezni ezeket a napsugarakat. Alvás
után megint megyünk csavarogni a városba, meg elmegyünk megnézni Csongit a
focin.

És akkor pár játszótéri kép, az elmúlt napokból, egy álmodozós-hintázós:

Aztán a vödörből kiöntős homokozós:

Ismét, de másik napon:

A változatosság kedvéért ismét homokozós, csak most épp magát temeti be:

Hozok egy alvós képet is, ahogy Tibi kacsával alszik:

Csongi kedvence, szerinte úgy néz ki, mint egy balettos a
harisnyában és hogy jobban nézzen úgy ki, ezért tett pár gesztenyét a gatyóba,
Bendének meg tetszett a dolog:

Ez pedig egy friss kép, mivel ma készült, éppen olvas:

De hamarosan újra jelentkezem, mert lassan kibújik a nyolcadik foga is, bár tegnap már ahogy ordított a dokinál, látszott, hogy az őrlők is meg vannak duzzadva...

15 hónap

Már 15 hónapja, hogy egy család vagyunk így hárman,
hihetetlen, hogy telik az idő. 

A hétvégén elmentünk a szüleinkhez, Bende mindenkit levett a
lábáról. Közvetlen volt, barátkozó, jókedvű, annak ellenére is, hogy az orrát
állandóan törölgetni kellett. Múlt hét szerda óta folyik az orra, tegnapra
pedig már köhög is, így ma le is vittem a dokihoz, hogy nézze meg a tüdejét és
torkát is. Szerencsére „csak” egy vírust kapott el, így nem kell antibiotikum,
de amit eddig is kapott, azokat továbbra is szednie kell és a vasat most fel
kell függeszteni. Láza nem volt, így ha láztalan marad, akkor csütörtökön
megkapja a 15 hós oltásokat. Addig pedig kúráljuk kifele a betegséget. Amúgy
jókedvű, bohóckodik, jön-megy, intézkedik. Ma már kétszer voltunk lent, másodjára
elmentünk a boltba és aztán elmentünk a játszira is:

Anyukáméknál pakolásztam a szekrényekben és megtaláltam egy
retro napszemüveget, hát ezután csak ezt kellett hordozgatnia Bendének.
Rátettem a fejére, nem nagyon akart megállni, de egy kép erejéig sikerült
lefotóznom:

És hogy hiányzik a gumicsizma, az most tesóméknál ismét
kiderült, mert volt pár pocsolya az udvaron és hát azokban kellett tapicskolni.
A nacija is vizes lett egy kicsit, de nem vészesen, még szerencse, hogy szép
időnk volt.

És a múlthéten jött egy nagyobb dobozba az etetőszék, én
készítettem belőle egy házikót, mert már pár napja áll a szobában és mindig
belemászik Bogyó. Odaviszi a gesztenyéket (illetve oda dobáltuk bele, meg van
még pár játék benne), így most ez is egy új játék, ami leköti a figyelmét.
Belebújik és néz kifelé, hogy észrevettük-e.

Tegnap bekapcsoltuk a fűtést a lakásban. Eddig nem kellett,
mert 20,5 fok alá nem hűlt le, aztán télen sem lesz ennél a hőfoknál sokkal
több, így nem is igazán fűtöttünk eddig. A programozást nem piszkáltam, maradt
úgy, mint tavaly, hogy reggel hatkor már elkezdi fűteni a lakást és este
nyolcig tartja is a 21 fokot. Nagyon jó érzés volt reggel a melegre ébredni, no
és a fürdőszobában a padlófűtés is nagyon jó érzés szokott lenni a hideg
lábunknak. Már sajnáljuk, hogy amikor központi fűtésre váltottunk a konvektor
helyett, akkor nem az egész lakásban lett padlófűtés. Viszont ma reggel már ki
is kellett kapcsolni a fűtést, mert olyan szép időnk lett, hogy szinte egész
nap nyitva voltak az ablakok (na jó, csak kb. déltől négyig). Holnapra is ilyen
jó időt mondanak, nekem mennem kell vissza a bőrgyógyászatra kontrollra, így
örülök is neki, hogy jó időnk lesz (no, meg a ruhák is gyorsabban fognak
száradni)...

Úszás másodszorra

Nos, megvolt a második úszásunk is. Tegnap mentünk, ismét délelőtt. Most megfordítottuk a sorrendet és velem kezdte a pancsolást Bende, addig Csongi a nagymedencébe úszott, majd cseréltünk. És most Csongi volt a „tusolós felelős”. Én nem voltam még mindig formában és csak 500 métert úsztam le 20 perc alatt, de szó, mi szó, a végére jöttem igazán bele. Viszont idő hiányában inkább mentem tusolni (nem akartam ráhúzni), majd ha hétvégén megyünk és nem lesz annyira kötött az idő, akkor többet úszok. Meg azért a kismedence 28-30 fokos vize se olyan jó Bendének, főleg, ha fél óránál többet vagyunk benne. Most is imádta a vizet, mi nem jártunk babaúszásra, így nem is csinálunk olyan dolgokat, hogy víz alatt merülünk, egyszerűen csak pancsolunk. Ismét voltak óvodások, azokat néztük és amikor ők ugráltak a széléről a medencébe, akkor én is kivettem Bogyót a vízből és belehuppantottam. Borzasztóan tetszett neki, csak úgy rötyögött. Szerencsére az idő is kiderült, hideg se volt, sütött a nap is, így sokkal jobb kedvvel mentünk. És hiába pakoltam oda rendesen mindent, az uszi előtt jöttem rá, hogy a bérletet hagytuk csak otthon… végül napijeggyel mentünk be.

Nem tudom, hogy most az uszinak tudható-e be, de estére bedugult az orra Bendének. Olyannyira, hogy éjszaka kb. egy órán keresztül szórakoztattuk, mert sírt, megnyugtattuk, de mikor letettük a kiságyba, akkor elkezdett ismét üvölteni. Így egy idő után a nagyágyba kötött ki és végül ott is aludt. No, meg persze a porszívó is előkerült, hiszen kellett orrot szívni. Sajnos nem jön ki teljesen az orrából a cucc, meg folyik folyamatosan, így zsebkendővel vagyok a nyomában. Lázasnak nem lázas, a kedélyállapota jó, ma is ment a hülyéskedés, már fogócskáztunk négykézláb a fotel körül, szóval ha nem folyna az orra, akkor minden okés lenne. De így még a mai könyvtáros mondókázást is le kellett mondanom, nem akartam, hogy így menjünk gyerekek közé, ki tudja, mi lesz még ebből. Azért remélem javulni fog, bár ha ma is ilyen rossz éjszakánk lesz, holnap elmegyünk a dokihoz. Egyelőre szedjük a c-vitamint, meg próbálunk teázni, aztán remélem javulni fog. Holnap elméletileg megyünk a szüleinkhez, már ebéd után indulnánk, szóval addig kúrálni kellene magunkat.

Hozok két képet, tegnap ugye a fürdőzés előtt előkerült az úszószemüveg és hát mutogatta, hogy tegyem fel a fejére:

Vagány kisfiunk:

Aranyos, mert már tudja, hogy a bukósisakot hova kell tenni (motoros újságot kell olvasni, meg nézegetni), meg már nagyon sokmindent megért, bár néha a „nem szabad” még ismeretlen számára, de majdcsak fejlődik ebben is. ;-)

Születés

Megszületett az egyik barátnőm kisfia, akinek tavaly
áprilisban jött világra az első gyermeke, Loretta. Most kapott egy kisöcsit Lori baba…. 

Benedek Márk ma reggel 8:02-kor, 3970 grammal és 54 cm-el
jött a világra.

Egy kicsit nosztalgiáztam, amikor Ancsa írta az smst, hogy
hajnalban elfolyt a magzatvíz és végül mentővel vitték be a kórházba. Ugye
nálunk is úgy kezdődött, hogy hajnal egykor szivárgott a magzatvíz és 8:35-kor
megszületett Bogyó.

De ez a nap most a boldog családé. Sok boldogságot kívánok nekik
és jó egészséget az egész családnak!

Cuppog

Csak pár dolgot szeretnék még veletek megosztani, ugyanis
tegnaptól már cuppanós puszit osztogat Bende. Nagyon aranyos, amikor csak úgy
cuppogtat, illetve ha kérjük a puszit, akkor cuppanósan adja. Mondjuk nem
mindig tudjuk kikunyerálni tőle, de azért szokott kedvezni nekünk. 

Aztán tegnap este megmértük a súlyát, mert én már kíváncsi
voltam, hogy hol tartunk. 10,1 kg mutatott a mérleg. A múlthéten centire is
megmértem, akkor 76 cm volt, de szerintem jövőhéten ezeket is megmérik a
tanácsadáson, mert megyünk ugye a 15 hós oltásra is.

És egy újabb játékot talált ki, a hétvégén szedtünk csomó gesztenyét
és hát most azokat kell pakolgatni. Illetve ma postán érkezett egy etetőszék,
aminek nagy a doboza és hát az lett a kis bunkerja, ahova bele lehet menni és
lehet huncutkodni. Nem nagyon hallatszik a cuppanás, pedig cuppogott:

És még egy videó a múlt heti huncutkodásról. Mostanában ha bedobok valamit a kiságyba, akkor mondja, hogy bumm, na ezt gyakorolja...

Holnap pedig megint megyünk úszni, így egy úszósapis képpel búcsúzom:

Úszás

Hát, már 15 hónapja, hogy nem „járok” úszni. Igaz, előtte se volt olyan rendszeres, de azért akkor is mentünk heti két alkalommal. Akkor pocaklakó Bogyóval, most pedig mind a hárman. Kicsit macerás az egész, mert nem igazán bababarát, de az úszás jó volt. Még úgy is, hogy 20 perc alatt úsztam 500 métert. „Fénykoromban” fél óra alatt ment az ezer méter, de mit is várhattam volna ennyi hónap kihagyás után. Na, de leírom a mai napunkat. Reggel fél hétkor volt az ébresztő, Bende nem bírt tovább aludni, pedig én még lustálkodtam volna. Csongi is ébredt, majd jött a reggeli és reggeli után kimentünk a nagybani piacra (Csongi pedig munkába). Vettünk paradicsomot, szőlőt és körtét. Mivel mostanában ritkán használjuk a babakocsit, mivel a kisfiunk már szépen sétálgat ide-oda és nem is igazán szereti a babakocsizást, kivéve csak akkor, amikor tolhatja. Szóval vittem a babakocsit és míg ő nézelődött, addig én vásároltam. Több mindent nem is tudtam volna venni, mert nem bírtuk volna el (se a babakocsi, se én). Hazafelé pedig Bende Bogyónk bealudt az autóban. Hiába ébresztettem fel, meg beszéltem hozzá, nem hatott rá, így felhoztam a harmadikra és letettem a nagyágyba:

Egy kicsit azért levetkőztettem, mégse melegedjen rá a ruci:

Igazából eléggé fáradt lehetett, mert semmire sem ébredt fel és egy órán keresztül ebben a pózban aludt. Viszont most meg délután alig akart elaludni. Na, de kanyarodjunk vissza az úszáshoz. Szóval Csongi 11-kor eljött a cégtől és mi elindultunk az usziba. Vettünk 20 jegyes bérletet, a fiúk mentek balra, én meg jobbra. Megbeszéltük Csongival, hogy először én úszok, ő vetkőzteti le Bendét, meg a pancsolóban ellesznek addig. Én direkt úgy pakoltam, hogy mindkettőnknél legyen rucija. Szóval én már úsztam 100 métert, mire kiértek és megnéztek. Aztán elmentek pancsolni. Először voltak ott kisgyerekek, mert a kismedence is tanmedence és hát azt is használják. Mondjuk azért néztük ki ezt az időpontot, mert a nagymedencébe legalább van több szabad pálya, ha munka után mennénk, akkor csak két pálya lenne szabad és régebben is ide jártunk és tumultus van olyankor. Na, de leúsztam én is az 500 métert és átmentem a pancsolóba, ahol Bende már nagyon vidám volt, senki sem volt rajtuk kívül a medencébe, így ide-oda cikázhattak. Átvettem Csongitól és ő ment úszni, én meg játszottam Bendével. Nagyon tetszett neki a víz, kis vizibolhánk van… Kb. 10 perc után viszont elindultunk tusolni, mert gondoltam, hogy nem lesz egyszerű és hát nekem még hajat is kellett szárítani, így még Csongi úszott, addig mi mentünk az öltöző felé. Hát mit ne mondjak, addig nem vizeztem be nagyon a hajam, de a tus alatt sikerült leöblítenem. No és elég macerás volt fürdetni Bendét, végül én nem is tusfürdőztem be magam, mert örültem, hogy Bende le lett mosva a klóros víztől. Nem volt még papucsa, ezért volt egy kicsit macerás. De az úszás után vettünk neki ilyen habklumpát, vagy mit, legközelebb már abba fog topogni ő is. Szóval a tusolás rész megvolt, gyors betekertem a törölközőbe és mentünk a szekrényhez. A padon kialakítottam neki egy kis pelenkázórészt, ahol le tudtam törölni, meg míg ő molyolt az úszószemüvegemmel, addig gyors felöltöztem. Igaz, kb. ötször kellett abbahagynom, mert urasága mindig le akart mászni a padról és én arra nem gondoltam, hogy míg Csonginál lesz a cipő, váltócipőt nem tettem be az én táskámba, így a harisnyába nem szerettem volna, ha összetopog. Mivel vizes is volt a padló és hát egy kicsit oda is csurgatott, miközben törülköztünk, így jobb volt látni őt a padon. Végül sikerült egy kicsit vizesen felöltöznöm és mentünk hajat szárítani, ezután már nem sokkal megérkezett a felmentősereg is Csongi személyében. Megbeszéltük, hogy legközelebb én kezdem a babaúszást és Csongival fog fürdeni. Egyelőre a terv az, hogy heti két alkalommal megyünk el, megpróbáljuk úgy, hogy az egyik hétköznap, a másik hétvégén legyen. Igaz, most hétvégén megyünk a szüleinkhez, így még kérdéses a másik alkalom. Pénteken már jó lenne ebéd után indulni, így most a héten Csonginak sokat kell dolgoznia, így lehet, hogy a héten már nem lesz másik alkalom.

Aztán elnéztünk tegnap egy konditerembe is, ahol van gyerekmegőrző, ezen még gondolkozom, bár ebben a hónapban már nem lesz rá pénz, de lehet, kipróbálom azt is. Még össze szeretnék beszélni egy másik anyuka ismerősömmel, hátha jönnének ők is. De róluk is ejtek pár szót, mivel szombaton vendégségbe voltunk náluk. Mivel szép volt az idő (csak hűvös volt egy kicsit), kipróbálták a fiúk az újonnan szerzett bicikliülést:

Kata két hónappal fiatalabb Bendénél, de már hosszúságban el is hagyta őt. Hát itt még elvoltak egymással, de a biciklizés közben Bendénél eltört a mécses, így kikerült a másik bicikliülésbe. Végül az apukák kerültek velük egy kört, míg mi egy kicsit beszélgettünk Erikával. Készült ám több kép is a gyerekekről, de valamelyik mindig bemozdult, így eléggé homályos lett. Amúgy nem volt gond velük, mondjuk néha mindenki ment a saját dolgára, észre se vették egymást, aztán volt olyan is, hogy mindig az a játék kellett éppen, ami a másiknál volt. Bendének nagyon tetszett a két lépcsőfok, így fel-le mászkált (háttérben a lépcsőfok).

Meg aztán már nagyon otthon érezte magát és körbejárta az egész lakást. Szóval kikapcsolódtunk egy kicsit, pizzát sütöttünk este, mi vittünk kakaós csigát, Erika pedig sütött mákos sütit. Adtunk a kalóriáknak is…

Még hozok pár képet, ha már letöltöttem őket a telefonról. Tegnap elmentünk (volna) a baba-expora, ami itt volt most a városban. Mivel nagytakarítás is volt és délelőtt még nem mentünk sehova, az alvás utánra időzítettük az expozást. Nem is gondoltuk, hogy negyed négykor már alig találunk ott valamit, így el is jöttünk és megnéztük a közelben levő játszóteret, ahol szinte csak a csúzda volt „kisbabáknak” való:

A többi játékot nem igazán tudtuk kipróbálni, mert a hinta is nagyoknak való, meg volt egy mászóka, de azt se kisgyerekek használják. Így aztán elmentünk egy másik helyre, ahol gesztenyét gyűjtöttünk. Majd készülnek belőle gesztenye-gusztik. Végül elmentünk szavazni is még este.

Ha valami begurul a kiságya alá, akkor így szokta mutatni, hogy van ott valami:

Maszatosan:

És voltunk egy hiperben is, ahol egyből ki kellett próbálni a ferrarit:

Nagyon tetszett neki, meg is nézte pár eladó és vevő is, tetszett is mindenkinek, legfőképp Bendének…

És még két kép a konyháról, mivel ki lett csempézve:

Mivel borús volt az idő, a lámpát fel kellett kapcsolni, de a lényeg látszik (és itt nem a rumlira gondoltam...):

A lakás is tiszta, bár van még hiányosság, de szépen haladunk ezzel is (konyhabútor felső része, ajtók, előszoba). Úgy látom, segített Bende a blogolásban, mert még mindig alszik (mi lesz itt este?). Amúgy most éjszaka háromóránként ébredt, így éjfél, három és hatkor is kelt. Közte meg tudtunk pihenni…

No és ha már Bende segít, a net nem kedvez nekem, így elmentem az írásom és hozom, amikor visszatudtunk csatlakozni.