Séta

 Tegnap elmentünk a laborba, ismét vittünk egy kis vizeletmintát, mert hát eltelt egy hónap és a nephrológus kérése volt, hogy minden hónapban ellenőrizzük a vizeletet. Bár a múlthéten megnézte a doktornő és negatív lett, ennek ellenére kellett vinni a laborba is mintát. A hétre terveztem, hogy felteszem neki a tasakot, de valahogy mindig úgy jött ki, hogy olyan jót aludt, hogy nem volt szívem felébreszteni. Szerdán hajnalban viszont a szopizás után, ahogy kikerült a kiságyba, elkezdett sírni. Szerintem álmodott valamit, mert nagyon kapaszkodott is belém és alig akarta abbahagyni a sírást, úgy ébresztettük fel végül. Így megkapta a vizeletgyűjtő tasakot is, ha már ilyen kis nyűgös volt. Aztán aludt még fél nyolcig, persze addig nem pisilt, viszont utána annyit sikerült neki, hogy a tasakon kívül még a rucija is pisis lett. Megreggeliztünk, majd autóba szálltunk és elvittük a laborba. Az eredményt majd a nephrológusnak küldik át, így elméletileg ha baj van, csak akkor szólnak. Legközelebb szept. 1-je előtt kell menni, mert akkor már ultrahangra is elő vagyunk jegyezve. 

Aztán úgy alakult a napunk, hogy ebéd után elmentünk sétálni. Sétálni és nem babakocsizni. Megkerültük gyalog a háztömböt (három utcán is voltunk). Hát nem mondom, hogy nem fáradtunk el, mert szinte minden gazt meg kellett nézni, ha ugatott egy kutya, azt hallgatni kellett, ha láttuk is hozzá, akkor meg nézni, de megkerültük a tömböt. És bár néha a kezembe kéredzkedett, alapvetően ügyesen elsétálgatott.

Itt épp falevelet válogatott:

Aztán séta elölről:

Majd hátulról:

A keze még mindig egyensúlyozásra van, de annyit azért leírok, hogy már nem mászkál a lakásban. Még akkor sem, ha én négykézlábra ereszkedem és elkezdünk fogócskázni. Ő egyből feláll és már fut is előlem. Végül a lépcsőn is egyedül akart jönni, ez a három emelet nála kb. negyed óráig tart, mondjuk én nem lihegem ki legalább a lelkem, míg felérünk:

Na, a séta után még hintáztunk egyet az udvarban, majd úgy bealudt, hogy öröm volt nézni. Amúgy mostanában ez a kedvenc póza:

Aztán estefelé még lementünk a játszira is, mert már rég voltunk. Hát ismét sokat csúzdázott, meg hintázott, szóval megvolt a napi szabadlevegő…

És hogy az alvásról is írjak. Napközben már eljutottunk oda, hogy ha leteszem a kiságyba, önállóan elalszik. Nem kell simizni, nem kell olvasni neki és nem kell énekelni sem. Nézelődik, majd bealszik. Ezt ugye kétszer egy nap, mert van egy alvás ebéd előtt és egy ebéd után. És pár napja már este is így altatjuk, én olvasok, ő nézelődik, néha magyaráz, de a három próbálkozásból eddig háromszor be is aludt segítség nélkül. Igazából a cél az lesz, hogy különköltözünk tőle, vagyis elfoglaljuk a nagyszobát, a kisszoba pedig az ő birodalma lesz. Már csak az éjszakai ébredéseket kellene ritkítani. Remélem előbb-utóbb ezt is sikerül véghezvinni. A nappali szopizásokról még nem teljesen mondtunk le. Nem mindig kéri még délután a cicit, van, hogy 3-4 napig nem kell neki, aztán a következő napon meg igen. De szerintem egy-két hónap és végleg ki is marad. És a tej miatt a reggeli és esti szopizás még biztosan megmarad, de időt már nem írok (a terv a másfél év volt, lehet, hogy kettő is lesz belőle).

Holnap ismét péntek, focis nap lesz. Már egyre több kisbaba vonul ki az anyukájával (vagyis fordítva), igaz, eddig Bende volt a legidősebb. Talán holnap már Milán barátunk is kint lesz, meglátjuk. És nekünk meghívásunk van egy ünnepségre is, a szoptatás világnapja alkalmából kaptunk egy meghívót. Még nem tudom, hogy megyünk-e, mert pont a délelőtti alvásidőbe esne és igazából nem nagy valami lesz (a védőnő szerint), azért vannak standok, ahol érdekes dolgokról kapnék tájékoztatást. Na, meglátjuk.

Evés

 Csak egy videó, ahogy kanalazza az ebédet (épp bolognais volt)... 

Mostanában úgy eszik, hogy rátesszük a kaját, ő pedig kanalazza. Nem mondom, hogy nem kerül a padlóra, asztalra (néha az arcomra is), de hát meg kell ezt is tanulnia...

Kicsit hűvös hétvége…

Hát eltelt úgy a hétvége, hogy Bende láztalan volt. Illetve
péntek reggel óta nincs semmi baja. Furcsa, hogy még éjszaka hűtőfürdőzni
kellett, mert 39,5 volt, aztán reggelre meg elmúlt neki. A melegkiütések is
kezdenek elmúlni, bár én már arra is gondoltam, hogy allergiás az öblítőre.
Eddig a Gabi Textilöblítőt használtuk, ami gyerekbarát, de elfogyott nemrég és
a mi öblítőnkkel öblítettem a gyerekruhákat is. Meg amikor a szülőknél voltunk,
ott is mostunk ruhákat és hát nem vittem az öblítőt, így most átválogattam a
rucikat és újra kimostam őket, mert azóta beszereztük a textilöblítőt. És hogy
most a hidegtől-e, vagy attól, hogy újra a régi illatú ruháit kapja, múlnak a
pöttyök. Szombatra már olyannyira tele volt a teste, hogy az arcán, lábszárán
és a fején és mindenhol kis piros pöttyös volt. Viszketni nem viszketett,
egyedül a karján lévő hosszú újjú body irritálta őt, de végülis elvolt a
pöttyökkel. Aztán szombaton elmentünk egy ismerős baráti pároshoz, volt egy kis
tárcsán sütögetés, meg dvd-zés (Avatar), meg beszélgetés. Bende kutyázott,
császkált a kertben, jól érezte magát. 

Vasárnap pedig itt volt Talma a gokartpályán. Mivel esett az
eső, csak a végére mentünk ki, de így legalább a dedikálásnál nem kellett sokat
várni. Illetve kapott Bende egy motoros lufit, amit azóta már szétdurrantott:

No, meg segített nekem a képeslapokat összeválogatni:

Tegnap pedig eljöttek hozzánk Lénáék. Itt is készült pár
kép. Aranyosak voltak megint a gyerkőcök, Léna hintáztatja Bendét:

Bende hintáztatja Lénát:

Léna a beszéddel van előbbre, Bende pedig a sétálással, így sétálni
tanul Léna Bendétől:

Persze a segítség nem maradhatott el Csongi személyében. 

Egy év múlva pedig fel sem fog tűnni, hogy ki járt (és beszélt) először...

Negatív

Tegnap sikerült egy kis vizeletet gyűjteni, így egy órakor
el tudtam vinni a doktornőhöz. Mondjuk nem volt egyszerű, mert már tíz órakor
ráraktam a tasakot, aztán hagytam, hogy aludjon. Persze egyszer felébredt, meg
feszengett, gondolom nem volt jó érzés, hogy rajta van a tasak, de pont azért
adtam rá alvásidőbe. És végül nem is akkor pisilt bele. Ebédeltünk és majdnem
egy óra volt, mire egy picit belepisilt. Már azon gondolkoztam, hogy újat adok
rá, mert egy kicsit meg is izzadt, de végül „teljesített”. Gyors le is vittük a
doktornőhöz, aki megnézte és hála negatív lett. A láz is lement, mert reggelre
csak hőemelkedése volt, 37,5, így most vasárnapig még a panadolt fogja kapni
(meg calciumkidet és c-vitamint), aztán reméljük, hogy nem is jön vissza a
láza. Jövőhéten pedig ismét vinni kell a vizeletet, mert eltelt egy hónap és a
nephrológus kérte a havi kontrollt. Hiába volt most ez a vizsgálat. No,
mindegy, majd kedd-szerda körül újra próbálkozunk. 

És pár kép (szemüvegesek), a függőhintában: 

Jövünk a doktornénitől (bár nem látszik, de az egész teste tele van melegkiütéssel): 

És ma Csongi ráadta az úszószemüvegem, hát így nézett ki:

Helyzetjelentés

 

Csak pár mondat erejéig jövök. Jelenleg Bende Bogyó alszik,
rajta van a vizeletgyűjtő tasak, mivel (sajnos) lázas volt az elmúlt napokban
és hát nekünk a láz után vinnünk kell a vizeletet. Igazából szerda éjszaka
vettük észre, hogy forró a feje Bendének, meg is mértük és akkor 38,5 körül
volt. Bár kedden éjszaka is elég rosszul aludt és Csongi úgy emlékszik, hogy
már akkor is melegebb volt a teste, de akkor még nem mértük meg a hőjét. Tegnap
reggelre viszont, hogy belázasodott, fel is tettük a tasakot, hogy hátha kilenc
óráig még tud pisilni és akkor el is tudnám vinni a mintát a laborba. Azt tudni
kell, hogy nyáron csak hétfőtől-csütörtökig van labor, mert minden pénteken
szabin van Sacika, aki ott dolgozik. Szóval reggel elmentem a dokihoz, illetve
a doktornőhöz, mert a dokim is szabin van. Megnézte Bendét, mondtam neki, hogy
kapott egy kis fagyit és mintha köhögne is. A torka kicsit piros, a tüdeje
tiszta, a mája, veséje rendben, így lázcsillapítót kell adni neki, meg
kalciumot és c-vitamint. Állítólag most ezen a városrészen van valamilyen
vírus, ami láz, hányás és hasmenéssel jár. Hát remélem, hogy csak a lázat
kaptuk el. És mivel a doktornő is tud vizeletrutint végezni, elég neki vinni a
mintát. De úgy alakult, hogy míg a tasak rajta volt, nem óhajtott belepisilni
és mivel csak egy naciban volt, nem volt rajta pelus és hát megtörtént, hogy
egy kicsit kakilt is, így elvittem tusolni. Persze akkor kezdett el pisilni.
No, mindegy, gondoltam van még másfél óra a doktornő rendelési idejéből, ráadom
és hátha mire felébred, addigra kapok mintát. Persze pisilt szépen a tasakba,
viszont délbe kelt fel, lekésve a fél 12-es időpontot, így most is ráadtam és
hátha alvás közben megint pisil és akkor délután egy órára el tudjuk vinni
elemzésre. Remélem nem a fürdőben kapott el valamit és nem húgyúti fertőzése
van megint, mert akkor mehetünk ismét a kórházba.

Annyit még írok, hogy éjszaka hűtőfürdőztünk (tegnap délután
is kétszer), mivel 39,5 volt este 11-kor és végül éjfél után 20 perccel
feküdtünk le. Kapott még panadolt, meg kúpot is, reggelre már csak 37,5 volt.
Egyelőre csak panadolt kapott, ami nem ízlik neki, így nem kanalazzuk, hanem
fecskendőzöm (amúgy szerintem jó íze van, málnás).

És hozok még egy videót a kis focistánkról, ami még szerda
délután készült:

6. fog

Hát, ahogy írtam is, az ötödik fog után jön egyből a
hatodik. Kettesével járnak… Kibújt a jobb felső is. Pontosan nem tudom, hogy
mikor törte át az ínyét, de tegnap délután már mindketten éreztük Csongival,
hogy az is recésedik. Ez azt jelenti, hogy egy, vagy kettő nap volt a kettő
között.

Tegnap elvittük Evelint a buszállomásra, lejárt a pesztrálás
ideje, így mától már csak kettesben vagyunk itthon Bendével napközben. Eddig
jól bírtuk egymást. Ebéd után elkísértük Csongit félúton a munkahelyére, majd
vettünk pár gyümölcsöt, aztán játszottunk a garázsunk előtti homokkupacnál. Ez
már a mi homokozónk:

Mondanom se kell, hogy tusolás lett a vége, majd
meztelenkedett a lakásban egy kicsit, mert hiába hűlt a levegő, a lakásban még
mindig 29 fok van. Mondjuk éjszaka már jobb volt, a kereszthuzat miatt. Bendére
még egy hálózsákot is ráadtam az egyik szopi után, mert éreztem, hogy hűvös a
combja (amúgy egy bodyban alszik, de a takarót, vagy pelust feszt lerúgja
magáról). Most pedig így aludt (vagyis a feje a másik oldalon volt, majd felült, átrakta erre az oldalra a fejét és pihent egy kicsit. Most visszaaludt):

Szóval az éjszaka is a szokásos volt, ébredt éjfélkor és
háromkor, majd hat után volt a reggeli. Éjfélkor próbálkoztam, hogy megitatom
vízzel, de ellökte. Nem kellett neki (ebbéli nem tetszését az evéskor is
igencsak ki tudja nyilvánítani). Bezzeg szopizni volt kedve. Pedig most mindkét
cici sebes lett, mert egy kicsit erősebben nyomja oda a fogát és hát belemélyed
rendesen, hiába sziszegek. Tegnap a fürdés után már más pózban szopiztattam,
napközben pedig úgy néz ki, hogy sikerült elhagyni a szopizást. Ahogy
számolgattam, múlthét szerda, vagy csütörtök óta nem kapott kettő körül cicit.
Volt, amikor el is feledkezett róla, mint pl. szombaton a fürdőben, vagy tegnap
is épp autóztunk, mikor az ideje lett volna. De volt olyan nap is, amikor húzta
fel a pólómat és szeretett volna szopizni. Valahogy úgy „terveztem”, hogy egy
éves koráig fog kapni napközben is, aztán már csak a reggeli és esti maradna.
De nekünk még ugye ott vannak az éjszakai ébredések is. Igazából már ennek is
örülök, hogy ilyen sokáig sikerült anyatejjel táplálni, tehát szerintem
veszteni már nem fogunk semmit, viszont nem szeretném, ha (akár) három éves
korában is még szopizna. Illetve a napközbeni szopizást is azért hagytam el,
mert bár egyszerű és a legkézenfekvőbb, de vannak már helyzetek, amikor nem úgy
alakult és ezért jobbnak láttam, ha elhagyjuk. Eddig tartom magam, meglátjuk
Bendének is jó lesz-e így.

Amúgy ma kapott az almalevesünkből is (tejes, bár kevesebb
tejjel készítettem). Mondjuk nem egy egész adagot kapott, csak kóstolgatta,
illetve nem szeretném még felvenni az étrendbe, de, mint étel hozzávalójaként
kóstolni fogja továbbra is. És készült fagyi is (tejszín kikever, joghurt,
reszelt alma és gyümölcscukros lekvár), ebbe csak a tejszínbe volt cukor.
Ízlett neki (meg nekünk is), majd még készítek ilyet, ez olyan lightosabb.
Mondjuk a hideg miatt ezt se úgy kanalaztuk, de szépen apránként azért
kóstolta.

És elnézést az előbbi bejegyzésért, aki akarja, kipróbálja
és regisztrál, aki nem, az továbbugrik…

Álomutazás?

Egy link, ahol akár egy álomutazást is nyerhetünk. Ki tudja, ha van kedvetek, regisztráljatok!

Uszi és foci

De előtte a fogakról is írok pár szót. Már egy jó ideje fehérlik Bende ínye a felső két foga mellett, mivel bújnának a következő fogak. Ahogy számolgattam, én 11 hónapos korára saccoltam, hogy ezek ki is bújnak, bár ez csak szám-statisztika volt részemről, mivel az első kettő 7 hónaposan, a második kettő 9 hónaposan bújt ki, hát a következőnek ugye 11 hónaposan kellett volna jönnie. De megvárta, hogy betöltse az egy évet Bogyó. Pedig legalább három hétig fehérlett az ínye és be is volt durranva. Csütörtök éjszaka elég rosszul aludtunk, meleg is volt, meg Bende nyűgösködött. Éjszaka sírt, majd köztünk aludt. Amikor kitettem a kiságyba, elkezdett ismét sírni, így inkább mellettünk aludt reggelig. Péntek reggel megnéztem, hogy nem-e a foga miatt lehetett ez a nyűgösség és hát a bal felsőnél éreztem a recét. A jobb felső még mindig csak duzzadt és fehér, de szerintem ismét csak pár nap lesz a két fog kibújása között. Ezért a rossz alvást be is tudtam a fog kibújásának. Másnap pedig nagyon jót aludtunk, mert az esti szopi után csak hajnal háromkor ébredt, majd reggelkor. Mondjuk megint visszatértünk a régi kerékvágásba, mert mára reggelre ismét háromszor kelt. Pedig le is fáradhatott, mert usziba voltunk.

Tegnap átmentünk a szomszédos kiskunfélegyházi strandra. Mivel egész héten nagyon jó idő volt, hát gondoltuk mártózunk egyet mi is a vízben és megnézzük, hogy Bendének mennyire tetszik az egész. Le kell írjam, egy vízibolhánk van. Nagyon élvezte a vizet, még az se riasztotta el, ha épp az arca csupa vizes lett, meg ha véletlen lemerült. Nem ijedt meg a mennyiségtől se, csak úgy pancsolt. Voltunk a pancsolóba (vagyis ott kezdtük), majd átmentünk a kicsit mélyebb gyerekmedencébe, végül kikötöttünk a nagymedencébe is (90 cm mély, 30-32 fok körül). Szinte ez jött be neki a legjobban. Mondjuk igazság szerint a pancsolóból azért jöttünk ki, mert a szülők nem ülhetnek le a gyerekek mellé, csak állva játszhatnak, illetve ha ülnek is, csak a szélén lehet. Egy örökmozgó, sétálgató gyerkőccel viszont elég macerás a szélén ülve játszani. Illetve mi úgyis játszottunk, hogy egymással szemben ültünk Csongival és ide-oda sétált a vízben Bende (hozzánk). De aztán jöttek és szóltak, hogy nem lehet ülni a pancsolóban, így átmentünk a nagy medencébe, ahol viszont nem sétáltunk, de úsztunk, meg autóztunk (ezt az autós úszógumit is szülinapjára kapta). Viszont sok képet nem tudtunk készíteni, mert hát pancsoltunk. 

Ott voltak Lénáék is. Még reggel felhívtuk őket, hogy nincs-e kedvük átjönni, erre ők is épp oda készültek, így a fürdőben találkoztunk. Aranyosak voltak ismét a gyerekek, pár kép készült, ezekből hozok most egyet:

Pancsoltak is, játszottak is, huncutkodtak is. Aztán Bendének eljött az alvás ideje is, Csongi bealtatta magán, majd letettük a strandsátorba:

Végül este fél hétkor jöttünk el. Itthon még játszottunk egy kicsit, majd jött az alvás is.

Még a pénteki fociról is szerettem volna írni. Ismét elkísértük Csongit a focira, ahol Bende sétálhatott, homokozhatott és focizhatott is. Ott volt Marci barátunk és a családja is és szerintem ezentúl a péntek délutáni programunk mindig a foci lesz.

És új tudománya van, mégpedig, hogy felmászik az ágyra. Ez hamarabb ment neki, mint hogy lemásszon, de végül már ezt is gyakorolgatja. És a küszöbnél is át tud már sétálni. Rájött, hogy ha megkapaszkodik az ajtófélfába (Csongi mutatta), akkor „könnyedén” át tudja lépni a nagynak nem mondható küszöbünket.

Beszámoló

Hú, nem is tudom, hol kezdjem. Igaz, tegnapra ígértem a
beszámolót, de hát tervezni és végezni két külön fogalom, amióta anya vagyok. Megvolt
az első szülinapozás a rokonsággal. Bende kapott két kismotort is, az egyik
3-as, a másik 4-es méretű, így most el lett látva ezzel a járgánnyal. Kapott
dömpert is (egy egész gépparkunk lett), szóval a három éves szülinapjáig tuti
lesz mindig, amivel lemenjünk a parkba.  És még fodrászkodtunk is. Már terveztem, hogy
nem csak ollóval vágjuk a haját, hanem géppel is kellene, mert (állítólag)
erősödik a hajszála. Mondjuk nem emiatt vágattuk le neki, hanem a meleg miatt.
És még így is rendesen leizzad szegénykém, amit nem is csodálok, mert most is
30 fok van a lakásban. Pedig a ventilátor megy, a nagyszobában, a kisszobában
és a konyhában is. De csak magasan vagyunk, meg kint is meleg van. Szóval még
hosszú hajjal a homokozóban játszott:

Azután jött a fodrászkodás, ilyen lett a kis buksija:

Apuéktól kapott kismotorral:

és a szülinapi tortával:

a tesómék által készített tortával (megjegyzem, itt is
szétkente a csokimázat magán):

aztán anyáéknál pancsolt:

Ma pedig voltunk az egy éves kontrollon, 9260 gramm és 74,5
cm. És kaptam egy meghívót is július 30-ra, a szoptatás világnapjára, mivel hat
hónapon túl szoptattam Bogyót. Erről is írni akartam már, mert mostanra
terveztem, hogy elhagyjuk a nappali szopit. Hát ez nem mindig sikerül. Van,
amikor még igényli a szopit, viszont van olyan nap, amikor „el lehet terelni a
figyelmét”, így most kétnaponta szopizik még napközben. Illetve van az esti és
éjszakai (utolsó a reggeli) szopi is.

A doki megvizsgálta, mindent rendben talált. 4 foga van még
mindig Bogyónak, de kettő már nagyon dudorodik és szerintem pár nap és ki is
bújik. Elég régóta fehérlik már az ínye, de szerintem nem kell sok, hogy
kibújjon végre. Mondjuk nem nagyon akarja megmutatni, de úgy láttam még reggel
(meg meg is vizsgáltam az ujjammal), hogy nem törte még át. Na, majd látjuk,
mit hoz a hétvége.

Kedden jöttünk vissza, jött velünk Csongi húga is, Evelin,
így most van egy dadánk a hétre. Voltunk már játszón (tegnap és ma reggel is,
meg ma délután is), illetve tegnap a belvárosba mentünk be. Találkoztunk egy
másik anyuka ismerősünkkel és kislányával, majd a randi után megmártóztunk a
szőkőkút feltörő vizében.

Még szerencse, hogy vittem váltóruhát, így hagytam, hogy
összevizezze magát. Végül még vásároltunk a malomban, aztán hazavettük az
irányt. Holnap elkísérjük Csongit a focira, legalábbis ez a terv, hétvégén
pedig valamilyen fürdőt nézünk ki, mint program, ezt a meleget nem lehet nagyon
máshol elviselni…

És végül hozom a pampers linket, ismét eltelt egy hét!
Köszönöm a szavazatokat!

Szülinap

És hozni is szerettem volna, de nem bírtam feltölteni. Viszont most pótolom. Holnap pedig jövök a beszámolóval és friss képekkel...

Egy év

Tegnap nem voltam net-közelben, pedig ezt szerettem volna hozni:

Egy kis nosztalgia.... 

2009-07-11 19:48      

Megérkeztem

Örömhír

„Itt vagy velem, mint egy új remény

Az éjszakát felváltja a fény

Csak egy perce élsz, nézlek boldogan

Úgy vártam rád, édes kisfiam…”

 

Örömmel tudatom a kedves blog olvasóimmal, hogy várva várt kisfiunk, Bendegúz úgy döntött, hogy kíváncsi erre az Életre és 2009.07.11-én 8:35-kor megszületett 3000 grammal és 50 cm-rel.

Alulírott – Bende Bogyó – lakásbérleti szerződésemet felmondták és az általam bérelt helyiség elhagyására köteleztek. Ennek okáért nem megfelelő viselkedésemet (a környezetem állandó zaklatása, izgés-mozgás, stb...) nevezték meg. Elárulom, hogy a látszat ellenére szívesen költöztem ki. Eddigi helyem az alkatom miatt, a csintalanságok elkövetéséhez egyre szűkebbnek bizonyult. A kilakoltatás fáradalmait egy óriási alvással pihentem ki, ezután felfrissülve, méltán éreztem úgy, hogy az új helyemen is Én vagyok az úr. Megérkeztem, mindenkit puszilok: Bende Bogyó

Amint hazaérkezünk a kórházból és egy kis erőre kapunk, jövünk a részletekkel és a további képekkel! Puszi mindenkinek: Bende Bogyó, Apa és Anya

 

„Mikor megszületik a várva várt gyermek,

az Élet dolgai új értelmet nyernek,

Apaszív, Anyaszív dobban meg egy párban,

új fénnyel ragyognak a világra hárman!”

Készült egy videó, de valami oknál fogva nem tudom feltölteni, így majd később hozom. Holnap megyünk vissza a kis lakásunkba, így visszatérünk a rendes kerékvágásba... 

És köszönjük a szülinapi köszöntéseket, szerdán jövök a képekkel!

28 év és 52. hét

Ma szülinapot és hétfordulót ünneplünk. Csonginak ma van a szülinapja, Bende pedig ma 52. hetes. Ezért most elöljáróban Csonginak kívánok nagyon sok boldog születésnapot!!!!

Érdekes, hogy már eltelt az egy év, mintha most lett volna. Emlékszem, egy évvel ezelőtt még autót vezettem, mentem ki anyósomékért a vasútállomásra, délután pedig mentünk elkísérni Csongit focira. Egy kicsit hűvös volt, meg szemerkélt is az eső, illetve míg ültem a padon, a labdával eltalálták a padnak a karfáját. A pocakomtól pár centire csattant a foci. Aztán Dari lefejelte a pocakom, mikor beszállt az autóba. Majd este elkezdett fájni a fogam és hajnal egykor jöttek a 8 perces fájások. Mintha most lett volna… És már eltelt egy év. Azóta mennyi minden történt velünk. Egy kész nagyfiunk van, aki sétálgat mindenfele, ismerkedik a világgal, ha kérjük, hogy szeressen, odajön és megszeret. Egyre értelmesebb, mutogat mindent és felismer már pár dolgot. Ha a kezébe vesz valamit (kavics, fű, kocka) és szólok neki, hogy kéremszépen, akkor ideadja. Vannak ugyan nyafogósabb napjaink, ezeket a fogaknak tudjuk be (még jó, hogy lehet valamire fogni), de alapjában véve egy kiegyensúlyozott kiskrapekunk van. Egyedül az éjszakai alvással nem vagyok kibékülve. Tegnapelőtt elég ramaty éjszakánk volt, tíz órától éjfélig úgy négyszer ébredt, félóránként. Néha Csongi ringatta el, néha csak megitattuk vízzel, aztán aludt tovább. Végül nem bírtam tovább a hatodszori ébredésnél és magunk közé vettem. Jobbat is aludt. Tegnap hazajöttünk a szülőkhöz, csak kétszer ébredt. Éjfélkor és fél ötkor. Igaz, hat órakor meg beverte a fejét és elkezdett sírni, végül még aludt köztünk egy órát. Az autóutat is végig aludta, még a helységjelzőtábla előtt bealudt és itt a kapunál ébredt. Azt hittük, hogy nehezen fog elaludni este, de szerencsére bealudt egy fél órás nevetgélés után. Mostanában már rá van szoktatva, hogy letesszük a kiságyba és magától alszik el. Legalábbis napközben én így teszem. Este meg mikor hogy sikerül. A szopi után apukájával nézik még a tv-t, majd ha bealszik, letesszük a kiságyba. Ha nem, akkor is letesszük és ott alszik be. És az éjszakára visszatérve meg kell említsem a fogakat is. Már van neki ugye négy, két-két alsó és felső. Most a felsők mellett jön két foga, már nagyon fehérlik az ínye, de még úgy érzem, nem törte át. Mondjuk már nem nagyon engedi megmutatni, de azért próbálkozunk. Igaz, ez már jó pár hete ilyen, elég nehezen töri át szegénynek az ínyét, szóval akár ezek miatt is lehet rossz az éjszakánk.

Már túl vagyunk egy tortaevésen, ugyanis anyukámék ma köszöntötték fel az ünnepelteket. Hát azt a mancsolást, amit művelt, még a füle is csupa torta volt. Csokitorta, egy szál gyertyával és marcipán autóval:

Megkóstolta a marcipánfigurát is, először azért tologatta, mert mégiscsak egy autó volt, meg bürrögött is neki, szóval tudta ám, hogy mi célt szolgál. Aztán rájött, hogy ez finom is…

Végül az ajándékba kapott dömpert tologatta:

A kutyával is ismerkedett, vagyis inkább Luca jött oda hozzánk, Bendének ez nem mindig tetszett, még jó, hogy tart tőle, mégiscsak háromszor (vagy többször) akkora, mint ő:

Végül tatának is segített szétválogatni a hagymákat:

És a jól megérdemelt pancsolás:

Persze nem bírta kivárni, hogy lekerüljön róla a ruha. Otthon is ki kell cselezzem, hogy ne másszon bele a vízbe, míg nem került bele a kívánt mennyiségű víz. De itt nem bírtam az ajtót becsukni, egyszerűen belemászott, zoknistól, pelenkástól és ruhástól. Aztán persze nem tetszett neki, hogy vizes mindene, de végül lekerült a ruci és pancsolt is egyet.

És a nosztalgiára visszatérve belinkelem, hogy mit írtam egy évvel ezelőtt:

„2009-07-10 13:57

Születésnap

Csongié…

Először is boldog születésnapot kívánok Csonginak, akit én nagyon-de nagyon szeretek.

Sajnos nem lesz születésnapi ajándéka a kisfia születése, mert nagyon úgy néz ki, hogy Bende Bogyó nem akar mostanában kibújni. A tegnapi nap is eltelt, elmentünk egy ismerős pároshoz, majd hozzánk jött egy ismerőse Csonginak. Míg ők a nagyszobában beszélgettek én ruhástól bealudtam a kisszobába. Azt hiszem ismét jót aludtam. Reggel pedig időben keltünk, Csongi bevitte az előző napokon sütött sütiket és pogácsákat a munkahelyére, majd én is mentem nemsokára rá, hogy a kocsit elhozzam, mivel jött anyósom Darival és értük ki kellett menni a vasútállomásra. Hazajöttünk, megebédeltünk, most pihenünk és várjuk haza Csongit, hogy mehessünk focizni. A lábam dagad folyamatosan, úgyhogy most is polckolom, tehát pihentetem.

Bende baba folyamatosan feszíti a hasfalam, illetve mocorog is csendesen. Néha vannak jósló fájásaim, tegnap már elkezdtem mérni az időt, de ezek még mindig rendszertelenek és elég hosszúak… Ma még nem éreztem. Holnap pedig ismét hétforduló, tehát jövök az aktuális hírlevéllel…”

Motoros

 Csak gyors jelentkezem, mert már ebédet kellene készítenem és pakolnom is, mivel ma délután megyünk a nagyszülőkhöz és csak jövőhéten kedden jövünk vissza. Már a gyerkőc ruháit kipakoltam, most jönnek az egyéb dolgai (gyógyszer, ilyenek), aztán a mienket is össze válogatom. Közben meg főzöm a levest és főzeléket. És már kész van a szülinapi tortájuk a fiúknak. Na, jó, nem tortaforma lett, mert Bendéé őzgerincbe van, Csongié pedig téglalap alakú, de e célból készítettem őket. Bendének túrós-barackos lett, Csonginak meg lekváros-mascarponés piskóta. Az előbbit már megkóstoltuk, ízlett Bogyónak. Aztán még vasárnapra szeretnék készíteni egyet, hogy legyen azért a szülinapján is, de ezt majd anyáéknál elkészítem.  

A héten ahogy sétáltunk, megláttuk egy ismerősünk motorját az utcán, hát ki is próbáltuk. Mármint csak felült rá Bende, mert azért menni nem mentünk vele. De azt az arcot, hogy tetszett neki, hogy ő ekkora motoron ülhet:

Hát igen, vagy motoros lesz, vagy focista, vagy táncos. 

És most jött a postás, mert meghozta Bende első szülinapi ajándékát. Itt a neten van egy fórum, ahol jó pár júliusi (júniusi és augusztusi is van benne) baba anyukája írogat nap, mint nap és kitaláltuk, hogy legyen ilyen ajándékozás (én voltam az ötletgazda). Úgy nézett ki, hogy nálam jelentkeztek, majd én kiírogattam az adatokat és kisorsoltam mindenkihez egy nevet, majd privát üzenetként elküldtem a nevet. Már megvannak az ajándékok és folyamatosan mennek, de hogy ki-kitől kapta csak akkor derül ki, amikor a postás csenget. Kivéve engem, mivel én osztottam szét a neveket, tehát én tudom mindenkiét, hogy ki-kitől kapja és kinek adja. De a visszajelzések eddig pozitívak és eddig mindenki örült, az ötletnek is és az ajándéknak is. És, hogy meghozta a postás a csomagot, már én nagyon izgatott vagyok, de megvárom vele az ebédet,  hogy Csongi is itthon lehessen és amúgy is Bendének kell kibontania (nem hinném, hogy várnánk vasárnapig, de még az is lehet). Így most itt is megköszönöm az ajándékozónknak az ajándékot! 

És vasárnap remélem tudok majd jelentkezni, ha mégsem, akkor meg szülinapi képekkel jövök legközelebb.

Pampers

Eltelt egy hét, hozom a linket, ahol tudtok Bende Bogyóra szavazni! Köszönjük! 

És megpróbálom újra a videót is belinkelni:

Pár nap

Még a pénteki naphoz tartozik (ami persze kimaradt a múltkor), hogy elkísértük Csongit munka után focizni. Előtte ugye megvettük a szandit, így ki is próbáltuk, bár a füves focipályán már zokniban járkált Bende. Eddig úgy néz ki, hogy beválik a szandi, sétálgat benne ügyesen. Aztán előkerült a füves pályán a kis labdája, amit nagyon ügyesen tud már rúgni. Szinte úgy, mint a nagyok, aztán kirúgták a focit is és azt is elkezdte rúgni, bár azt nehezebb volt. Ezért több se kellett neki, így felemelte a magasba, mutatván, hogy ő milyen erős és ügyes. A lakásban is egyre ügyesebben közlekedik már, még mindig megáll a küszöbnél, de egyébként, ha nincs akadály, akkor nincs megállás se. Általában a senekére huppan, vagy négykézlábra esik, így még nem volt nagyobb esése. Remélem ez el is marad. Szombaton ugye vendégségbe voltunk, vasárnap meg hozzánk jöttek fel Csongi apukájáék, meg a nagymamája, Bende dédije. Délután a játszin kötöttünk ki, Bogyó megmutatta, hogy milyen ügyesen tud homokozni, meg sétálni, meg hintázni és csúzdázni. A csúzdára már önállóan felmászik, majd egy kis segítséggel lecsúszik. És hogy gyakorolja a mászást, itthon a létrán műveli ezt a tevékenységet:

Még mindig a mi kisfiunk a legfiatalabb a játszótéren, vannak „törzsvendégek” is, meg ugye azok a gyerekek, aki a vadasparkba jönnek, aztán játszanak egyet a téren. Legalább több gyereket lát Bende is és így jobban tud alkalmazkodni is majd (remélem). Néha olyan szövegeket levág, ha egy kisgyerek elkezd hangosan (ordítva) beszélni, akkor Bende is elkezdi a kis babanyelvén mondani.

Hétfőn
felmentünk gyalog a belvárosba, vettünk pelust, meg a bankba voltunk. Hazafelé
pedig a főtéren keresztül vezetett az utunk, ahol most fel van állítva egy
sátor, mert programok vannak. Épp zenéltek a gyerekek és hát több se kellett a
fiunknak, az ölembe kezdett el táncolni. Majd kivettem, hogy sétáljunk egyet,
hát nem mondom, a kb. 5 perces gyaloglásból (ennyi lenne az az út, amin
mentünk) kb. fél óra alatt értünk a célunkhoz. Meg kellett állni a virágoknál,
meg a szobornál:

Aztán
sose arra ment, mint amerre menni kellett volna, ha az út szélén autók álltak,
azokat akarta megnézni, de végül belekapaszkodott a babakocsiba és eljutottunk
a célunkhoz. Vasárnap Csongival is gyalogosan indultak el a kisboltba. Persze
egyből vásárolt Bende is, mert az ő szemmagasságába volt lerakva egy (több is)
forma 1-es autó, amit egyből a kezébe vett (így eldobta az addig kezében
tartott piros aranyat), aztán apukája meg kifizette és hazáig öröm és boldogság
volt. Meg azóta is, mert szereti azt az autót (is). 

Aztán
egy kicsit átrendeztük a tv alatti kispolcot is:

Persze,
hogy a benti sarkokat is meg kellett néznie Bendének! De nem talált semmit, így
vissza is pakolhattam. No és az ajándékba kapott verdás-autós pancsolót is
kipróbáltuk: 

Nagyon
tetszik neki, legalábbis én úgy veszem észre. Persze állandóan a leengedő kis
pöcköt akarja kinyitni, remélem nem jön rá, hogy nyílik, mert akkor elárasztja
az erkélyt. Bár még nem sikerült sok vizet beleengedni, mert csak kipróbáltuk
és az idő se volt olyan jó. Ma sem fogjuk kipróbálni, mert el van borulva és az
esőt is mondja. Így ma hintázni fog (ezt a hintaszéket is ajándékba kapta),
mert már egyedül műveli ezt a tevékenységet is!

Még
pár nap és egyéves lesz a kisfiunk, el se hiszem. Mostanában nosztalgiázom,
hogy tavaly ilyenkor mik történtek velünk, akkor még nem is gondoltam, hogy pár
nap és anya leszek…

Hozni akartam egy babanyelves videót is, de most nem sikerült feltöltenem, így azzal legközelebb szolgálok majd!

13 perc

Először a mai napunkról, ugyanis elmentünk csajozni, egy
„csupán” 13 perccel fiatalabb kislányhoz, Lénához. Tavaly egy szobában voltunk
mi, édesanyák és eddig ugyan nem sikerült összehozni a találkozást, de remélem
ezután többet fogunk velük randizni. A gyerekek nagyon aranyosak voltak,
játszottak, ismerkedtek, huncutkodtak. És készítettem pár képet, persze nem
kell mondanom, hogy nem mindig sikerült olyat készíteni, amin mindketten
látszódnak, de azért próbálkoztam. Ez a kép nagyon tetszik, ahogy méregetik egymást: 

És még egy spániellel is megismerkedtünk, Lizával, aki néha
odajött, megszagolgatta Bendét, erre Bogyó fintorgott egyet, meg hunyorgott, de
azért tetszett neki. Aztán meg kereste a szemével, merre jár, már amikor eszébe
jutott, hogy itt kutya is van. Végül pedig még le is kenyerezte (bulátázta):

Léna pedig ügyesen mondja, hogy kutya, nagyon aranyos volt
és huncut is.  És hogy videón is
lássátok, hát teszek fel azt is róluk:

És kaptunk ajándékba egy medencét, verdásat, ki is próbáltuk, legalábbis felfújtuk és ha holnap szebb időnk lesz, akkor pancsolni is fog benne Bogyó! Majd készítünk videót arról is!

Csütörtökön tökélyre fejlesztettük Bogyóval a csúzdázást.
Már nem kell segítség, elboldogulunk ketten is. És nem visszafele mászik ám
fel. Szépen felmegy a lépcsőn, persze én figyelek és mondom, hogy „ügyesen”
(ezt azért írom le, mert a videón ötször elmondtam, mondjuk akkor még csak épp,
hogy felmászott önállóan a lépcsőn, mára már profi lett). Szóval ő felmászik,
aztán odakotor a csúzdához, ott egy kis könyörgés után elérhető közelségbe jön
és én meg lecsúszatom. Persze, hogy ez a játék tetszik neki a legjobban, pedig
ha többen vannak, akkor igencsak résen kell lennem, mert Bende a legfiatalabb.
Tegnap egy 2-3 éves kislány súgta a fülébe, hogy csússzál, erre a kisfiunknak
görbült a szája. Nem gondolta, hogy már ilyen nagylányok is udvarolnak így
neki. Amúgy a hintázást is szereti, meg homokozni is szeret, meg sétálni, meg
mászni. Szóval nincs gond a játszin.

Az alvással már annál inkább. Csütörtökön éjfélkor megint
sírva kelt, a cici se kellett neki, aztán meg csak vergődött az ágyban. A
kiságyban is, meg a nagyágyban is. Már napok óta fontolgatom, hogy át kellene
rendezni a lakást és mi kiköltöznénk a nagyszobába, bár a nagy franciaágy
elfoglalná a helyet, de előbb-utóbb a kissszoba úgyis gyerekszoba lesz. Szóval
fejben már tervezgetem, hogy lenne jó és lehet, hogy hamarosan egyedül fog
aludni Bende. Bár szerintem ettől függetlenül vergődni fog az ágyban. Mindig feltornázza
magát a rácshoz és csak azt hallom, hogy koppan erről, majd arról a feje. Pedig
már kipárnáztam. Mára virradóra meg a nagyágyban aludt, úgy éjfél után és csak
kétszer szopizott. Mondjuk itt is vergődött, de valamivel jobbat aludt. Mondjuk
melege is lehetett és egy szál bodyban aludt, de ma hátha hűvösebb lesz és
jobbat alszik. Viszont a délutáni találkozás miatt egy kicsit csúszott az
alvás, így fél hét előtt ébresztettük, ami nem nagyon tetszett neki és most
nyűgösködik is. Hát meglátjuk, van még egy jó fél óra a fürdésig, de lehet,
hogy előbbre kell hozni…

Tegnap és ma megint a mi ebédünket ette (a múltkor a
ragulevesből kapott), volt egy kis borsóleves (én a tejes-cukros változatot
szeretem, de ez most hagyományos zöldségleves volt), meg rakott husi-almával és
krumplival, meg paprikával. De ebből a paprikát egyből kiköpte. Az alma jöhet
minden mennyiségben és formában. És őszibarackot is evett, reggeli után egy
¾-et, ebéd után meg egy felet. A meggyet is szereti, vagyis megeszi, viszont
azt még nem tudja megemészteni és abban a formában távozik a kijáraton, ahogy
bement.

Hogy írjak is valamit

Először is bocsi,  ha
valakinek gondja van az előző bejegyzésemmel. Természetesen nem kell szavazni,
csak szeretném, ha végre nyernénk, ezért is tettem ide. Amúgy meg átugorható,
mert ha a cím a pamperst fogja kapni, akkor elméletileg a linket fogom hozni. A
niveás versenyről nem tudok semmit, nem tudom, aki esetleg szavazott, nyert-e
csomagot? Kíváncsi lennék… 

A múltkor nem írtam, hogy amikor elmentünk a vizelet
eredményért és csak egyszer aludt nappal, akkor sem aludt többet egy óránál,
pedig még írtam is, hogy remélem alszik délután két órát. És az esténk még
rosszabb volt. Már nem írhatom azt se, hogy jó és jobb éjszakánk van. Nekem sem
volt már idegzetem altatni, mert ahogy vízszintbe került, akkor elkezdett sírni
és sehogy sem volt jó neki, ha mellettem altattam volna be, ha a kiságyba. Így
átadtam Csonginak az altatást, nem akartam még feszültebb lenni. Ilyenkor
nagyon irigylem azokat az anyukákat, akiknek a csemetéje átalussza az éjszakát,
vagy csak egyszer ébred. Tudom, előbb-utóbb át fogja aludni, de azért néha én
is szeretnék már többet aludni annál, mint ami most van. Na, mindegy, végülis
már egy éve ez megy, mit nekem még 2-3 év? (Több, mint egy éve, ha még a
pocakosságomat is beleszámítom, de az más volt, más miatt ébredtem.)

Amúgy ma egy éve még úsztam pocaklakóval, furcsa, akkor még
nem tudtam, hogy 10 nap és már köztünk lesz Bogyó…

És egy elkapott kép. Mostanában rájött, hogy nem csak
olvasni lehet az újságokat (szórólap), hanem fecnikre lehet tépni:

És amikor látom, hogy emeli a szájához a kis fecni darabot,
mondom neki, hogy pfű, nem szabad, kérem szépen és ideadja. Mondjuk ma a
szalvétacsomagot is kértem tőle és nyújtotta is, de nem engedte. Még nem
tudatosult, hogy mit is jelent. Viszont a nemnek volt hatása. Na, nem azért,
mert már tudja, mit jelent a nem szabad, hanem folyamatosan mondja ő is, hogy
nem. Ha kérdezek tőle, akkor válaszol, általában nemet mond, még ha igent is
jelentene. És ha kérdezek még tőle, akkor bólint is egy igennel. Pl. megérti
már a délutáni kérdésem, hogy jössz szopizni? Vagy a menjünk a játszótérre?
Autózzunk egyet? Labdázzunk? És ilyenkor jön a válasz, hátha sikerül majd ezt
is megörökíteni. Olyan kis tudományos ilyenkor az arca.

Ma a nagyágyon is hentergett és irtóra tetszett neki, hogy
ekkora ágyon dorbézolhat, aztán sikerült lefényképezni, ahogy mutogat a mutató-
és hüvelykujjával:

Így mondogatja torokhangon, hogy „ö” és közben mutogat a
képre, az ágyra, az asztalra, a plüssre, mindenre.

A mai nappali alvásunkról is akartam még írni, délelőtt
letudta frissen. Általában 9-10 körül kezdi az első alvást és egy órát szokott
is humni. De délután semmi kedve nem volt ágyba menni. Aztán – mivel a múltkor
is megjártuk – muszájból is le kellett tennem, mert nem hinném, hogy délelőtt
11-től fent lenne este nyolcig. Igaz, lehet, hogy a hirtelen jött kis zápor
zavarta meg. Volt dörgés és villámlás, vagyis először villámlás, majd egyszer
úgy dörrent, hogy meg is ijedtünk, de alapjáraton eddig úgy vettem észre, hogy
nem fél a viharoktól és igencsak jót tud aludni. Ezek szerint inkább a melegre
lesz érzékenyebb. Szóval kb. harmincszor próbáltam letenni a kiságyba, de
minduntalan felállt és mutogatott kifele. Aztán a kezemben meg az arcomat
térképezte fel, a szememet akarta kiszúrni, meg az orromat bökdöste (oké,
tényleg nagy és nyilván azt szúrta ki hirtelen). Szóval tanuljuk ezeket is.
Brúnó macin már megmutatja, mi hol van, így most áttértünk az emberi testre. Ő
az én orromat piszkálja én meg az övét és mondom, hogy mi micsoda. 

És ebéd előtt volt még pancsolás is:

Érdemes megnézni, hogy szétpancsolt! Ezután pedig
pucérkodott a nagyágyon, reméltem, hogy nem akkor akar épp pisilni, de végülis
a 20 perces pucérkodást kibírta. Nyilván még jól is érezte magát a 26 fokos
lakásban. És a mai ebédje a mi tárkonyos ragulevesünkből volt. Össze se törtem
már neki a zöldséget és husit, csak kisebb falatokra vágtam kanállal. Mondjuk
kíváncsi vagyok, hogy mikor kerülnek vissza a pelusba a nem megemésztett
darabok.

Na és akkor egy kicsit utolérem magam (ha már egy nap három bejegyzést is, (no jó, csak kettőt igazából) produkáltam), amíg alszik
Bogyókánk!

Pampers verseny

Tudom, már megint hozok egy ilyen linket, de szeretnénk benne lenni az első 30-ban, ezért szeretném ha szavaznátok a kisfiunkra. Hetente egyszer lehet, de több e-mail címről is, így kérnélek benneteket, hogy tegyetek egy voksot....

Köszönjük előre is!

Egy mail-t fogtok kapni, abban egy kódot, azt kell majd bemásolni és ennyi az egész. Mi pedig nyerhetünk pelust, aminek nagyon-de nagyon örülnénk, ha már a hitelünk így felment, de ez egy másik történet és nem idevaló...

Ügyesedik

 Most csak videókat hozok, a játszótéren milyen ügyes már. Kedden délután csúzdáztunk, Csongi segített neki én meg fent álltam és ott segítettem, tudom, nem így kellene rászoktatni, de ez nagyon tetszett neki: 

És utána még maradtunk egy kicsit, bár már senki nem volt rajtunk kívül (egy család épp készült hazafelé) és a szúnyogok is kezdtek feléledni, így nem sokáig maradtunk: 

Szeret nagyon bújócskázni, a lakásban is, általában a fotel mögé bújik el és néz jobbra-balra, meg felülre, hogy hol kukucskálunk. No és a függöny mögé is szeret elbújni, aranyos nagyon....

És egy tegnapi videó, itt még csak velem volt, mert Csongi dolgozott és ez után érkezett, már ilyen ügyesen felmászik a lépcsőn, nincs megállás már:

Általában késő délután megyünk le, amikor már nincs az a nagymeleg, de még van játszópajtás. Tegnap már volt egy kis vitatkozás a játékok közül, eddig Bende hagyta, ha elveszik tőle a játékot, most viszont nem engedte a vödröt sem, meg a lapátot sem elvenni. Aztán pedig labdázott, meg autózott, igaz, egyik sem a mienk, mert a mi játékunk épp másnál volt, de ez belefér. Van kavarodás rendesen...