Küszöb, mint elválasztó

Rafkós a kisfiunk. Ugye nemrég kezdte el az önálló járás-menést, ami napközben már kiteljesedett nála, reggelente még furományosan közlekedik, néha huppan, aztán meg kotor tovább négykézláb. Korán volt még neki. No, de most reggel elindult felkelés után fél órával. Az ágyunknál kezdte, elindult a kijárat fele és megállt a küszöbnél, aztán felkiáltott, hogy héj, mintha ettől eltűnne a küszöb és simán mehetne tovább. Mivel nem történt semmi, 10 mp állás után úgy döntött, hogy inkább kimászik. Pedig nem magasak a küszöbeink, de neki azért még ezt is meg kell szoknia. 

Az éjszaka megint nem tartozik a jobb éjszakáink közé, ismét vagy négyszer ébredt, pedig már nincs telihold. Este bezuhant a kiságyba fürdés, szopi után. Mondjuk ki is fáradhatott, mivel délután még kitakarítottuk a lakást. És hát nem lehet nélküle porszívózni. Amint meglátja, már bürrög, aztán tologatja. Szerencsére nem fél tőle, pedig alkalmanként még ki kell szívni az orrát, tegnap este is kitisztítottuk, ha már nagytakarítás volt. Aztán a felmosással voltam bajban, mert hát tudtam ugyan, hogy a gyerkőc szeret pancsolni, de azért jobb szerettem volna elkerülni, hogy a domestos-os vödörben tegye ezt. Így a kisszobát úgy mostam fel, hogy betettem a kiságyba, addig ott magyarázott. A nagyszobánál már ő volt az utótörlés. Tetszett neki, hogy csúszik a padló. És egy kicsit átalakítottam a játékait, mert már a hintaszéken felmászva ráment a dohányzóasztalra, aztán nem szerettem volna, ha esetleg ezt pont akkor produkálja, amikor nem vagyok a szobában. Mert a másik oldalon csak a padló van és az ágyról sem tud még lejönni seggel, nemhogy az asztalról. Végül Csongi is hazaért, így a többi helyiséget is felmostam, meg még a lépcsőházba is kijutottam. Tehát csilli-villi most minden. Legalábbis volt, eddig.

Ma elmentünk már a vizelet eredményért, amit még múlthéten adtunk le. Én úgy látom, hogy minden rendben, negatív és normál értékek vannak. Viszont a dokink most szabin van és a másik doki a saját idejében rendel, a mait meg már lekéstük. Így majd holnap megyünk megmutatni. Aztán elmentünk még bevásárolni és egy cipőboltba is. Próbálgattunk cipőket, illetve csak én adtam rá Bogyóra, meg sétáltattam benne, hála találtam is egy szandit, egyelőre elrakattam. Majd hétvége körül megyünk újra és megvesszük. A hazafele vezető úton majdnem bealudt Bende, már az autóban szórakoztatni kellett félúton, a vége fele meg már igencsak csukódott a szeme, így egy kicsit megzuhant. Ahogy vettem ki a kocsiból, még látszott rajta, hogy aludna, illetve épp elaludna, de nem akartam lent hagyni, így gyors felmentünk. Már amilyen gyorsan fel lehet menni a harmadik emeletre egy majd 10 kilós (ruhástól) gyerkőccel, meg még a boltban vett dolgokkal (husi, zöldség-gyümölcs, ásványvíz…). Persze, hogy álommanó eltűnt addigra. No, mindegy, volt már rá példa, hogy 11-kor aludt el, így nem aggódtam. Elkezdtem az ebédet készíteni, addig Bende játszott. Végül volt egy kis nyűgösség és ¾ 12-kor már nem szerettem volna, ha bealszik, így kimentünk az erkélyre, bunkert építettem, hogy ne süssön a nap, aztán ott jól elvoltunk. Végül ebéd után, most aludt be. Nem tudom, hogy most mennyit alszik, ha két órát, akkor ma már nem fog aludni, ha csak egyet, akkor meg nyűgös lesz estére, így meglátjuk. És hogy a rend meddig tartott? Hát, ahogy felértünk, már elkezdett morzsázni. Ugye kapott egy kiflit, amit végül egyedül megevett (nagy szó, mert reggelire nem nagyon kéri). És hát neki ezt így kellett ennie:

Érdemes megnézni, még a padló is csupa morzsa. Persze, amikor felsöprögettem, akkor meg jött megint törölni utánam. Hát örültem neki. Legalább egy fél napig élvezehettük a tiszta lakást. Viszont most nincs már csak az ebéd utáni mosogatnivaló, meg pár cucc kimosása (ami ugye nekem nem nagy feladat, csak a mosógépbe kell tenni), így én is tudok pihenni, míg Bogyó alszik…

És még egyszer utoljára a nivea blogger verseny linkje, az oldalon Bébi Bogyó -ként vagyunk fent, arra kellene voksolni, persze ha tetszik a blog. Holnap vége a versenynek! És nem csak én, mint blogíró nyerhetek, hanem te is, mint szavazó! Köszi mégegyszer!

7vége

Eltelt ismét egy hétvége, mondjuk olyan volt, mintha
hétköznap lenne, mert Csongi ment dolgozni mindkét nap. Annyiból volt jobb,
hogy szombaton már itthon volt négy körül, tegnap pedig fél három körül, így el
is mentünk a belvárosba sétálni egyet, meg vásárolni pár dolgot. Többek között
szúnyogriasztót, olyan konnektorba dugósat, mert úgy látszik, hogy Bende vérét
is úgy szeretik ezek a vérszívók, mint a mienket. Tegnap már ki is próbáltuk,
én nem hallottam a zümmögést, Csongi igen, de úgy veszem észre, hogy Bendén se
látok újabb csípéseket. Mondjuk most jó sok van rajta, remélem ezzel kiiktatjuk
őket egy ideig. A játszótéren is olyan sok van a hűvösben, a napon meg most
meleg volt. De már meg is jártuk és játszottunk egyet, aztán annak a rendje és
módja szerint már tusolt is Bogyó, mert minden csupa homok volt. Sétálgattunk
is, először szandiban, lévén, hogy vizes volt a fű, aztán mezítláb inkább, mert
már kicsi rá a szandi. Tegnap néztünk neki egyet és volt is több, ami jó volt
rá, az egyik az nagyon meg is tetszett, de még nem vettük meg. Szétnézünk még,
hátha lesz olcsóbb. Aztán elmentünk a város fő terére, a 0 km kőhöz, ott
szoktak csúzdázni a gyerkőcök, hát Bende is kipróbálta.

Végül a sörutcán is elsétáltunk és bementünk a malom centerbe
is. Hamarosan beruházunk egy bicikliülésre és néztünk hozzá bukósisakot. Meg
persze ülést is kerestünk, amit hamarosan meg is fogunk venni. Egy kicsit
lógott az eső lába, de végül nem esett.

És pár képet is hoztam, a délelőtti alvásából így ébredt:

Mindig van egy kis huncutkodás még, mielőtt kiveszem a
kiságyból. Bújócskázni is szoktunk, aranyos, ahogy keres.

Most pedig így aludt be:

Ez már a harmadik ruha rajta, reggel a pizsi után volt egy
ruci, aztán a játszira már rövid ujjú bodyt kapott, de ugye csupa homok lett,
most tusolás után megint öltözés volt és lehet, hogy még megyünk egyet
játszizni, majd valamikor fürdés előtt, így kitombolhatja magát megint a
homokozóban.

Hozok még képet, igaz, itt nem annyira látszik, mit csinál
Bende, annyit elárulok, hogy ez is a játszin készült: 

Ez pedig itthon:

És hogy ne unatkozzunk itthon sem, szétpakolta a bulátát,
mert az olyan jó:

Meg aztán a liberót is:

Ha ébren van, akkor nincs megállás, mindig kell valamit
csinálni. Vagy bújócskázunk, vagy fogócskázunk, vagy sétálunk, vagy ha főzök,
akkor örülök, ha játszik egy ideig, de ezt is megunja és akkor jön nézni, hogy
én mit csinálok. 

Tegnap, ahogy hazaértünk a kisboltból, már dagasztott a
kenyérsütőgép, hát persze, hogy meg kellett néznie, hogyan forog a tészta
benne:

A legjobban az érdekli, ami a konyhapulton van, nem számít,
hogy nem lát fel rá, így általában felkéredzkedik. Én meg megmutatom neki, hogy
készül a leves, az ő étele, vagy éppen hogy kell turmixolni.

Aztán még egy kép, ahogyan néz az etetőszékben, oldalrarakja
a kis buksit és így is tud huncutkodni:

Ma rakott karfiolt készítettem és ő is azt evett. Mondjuk tejföl nélkül
kapta, de ízlett neki. Karfiolt viszont még csak most kapott, remélem nem okoz
nála gondot, mert ha olyan éjszakánk lesz, mint a tegnapi, akkor most gyorsan
lefekszem én is pihenni. Lehet, hogy a telihold hatása, lehet, hogy az időjárás
változás, de nem aludt jól. Ennek örömére én sem. No, mindegy, majd lesz ez jobb (valamikor). És persze már egyszer felriadt, de sikerült visszaaltatni, így most én is  pihenek még, amígy hagyja a fiatalember...

Nagy nap ez a mai

Hát nem kellett sokat várni arra, hogy Bende Bogyó
elinduljon magától, ugyanis ma ez meg is történt. 

Ugye múlthét szombaton megtett 2-3 lépést önállóan, de elég
részegesen. Na, a héten "gyakoroltuk" a sétálgatást, vagyis volt,
hogy kértem, jöjjön oda hozzám a foteltól, persze kitártam a kezeim, aztán
vigyorogva jött. No és ma, amíg ő a kisszobában az íróasztalnál kapaszkodott
(állva), mert kellett neki a pufi (buláta), ami az asztalon volt (hát adtam
neki egyet), én kimentem a konyhába, mert épp főztem. És Bogyó fogta az egyik
kezében a pufit és egyszercsak kisétált, én meg csak azt vettem észre, hogy
valami nem stimmel, mert mintha nem alacsonyan közlekedne ez a gyerkőc (fél
szemem a gáztűzhelyen volt). Aztán még egy kanyart is levágott és odajött
hozzám én meg felvettem és magamhoz öleltem és elpityeredtem… a boldogságtól. Mivel
nemrég néztem meg az első fotóját, magzatmázasan, kicsit véresen és egy kicsit
nosztalgiáztam, hogy hamarosan egy éves lesz és tessék, kész nagyfiú lett már.
És a legjobb az volt, hogy szorosan átölelt és tudta, hogy most szeretni kell,
úgy mint, ahogy Tibikacsát, vagy Brúnót szereti. Mert már minket is meg tud
szeretni és ilyenkor imádom. És hogy ne legyen elég a jóból, sétáltunk még egy
picit a lakásban, természetesen kézenfogva, mert nem erőszak a disznótor, ugye.
És aztán a foteltől átsétált egyedül a nagyágyhoz, majd a kiságyhoz és örült
magának és én is neki. Ebédkor pedig elújságoltuk ezt Csonginak és végül neki
is produkálta magát, mert a fiúk mosakodtak ebéd után és végül kisétált a
kisfiunk a fürdőszobából egyedül, meg aztán jött hozzám a konyhába. Azóta már
megjártuk a játszóteret és megpróbáltunk szandiba sétálni. Eddig inkább mezítlábaztunk,
neki az a legtermészetesebb, főleg a füvön, homokon, de most az esős idő miatt
húztuk fel a szandit. Hát ismét sétálgatott Bogyó, majd délután megpróbáltam
megörökíteni, ahogy a nagyszobában sertepertél, ezt láthatjátok most, egy
kicsit sötét, mert borús az idő, de azért remélem kivehető:

És hogy már nagyfiúhoz méltó legyen az ebédje is,
ma azt evett, amit mi. Krumplilevest és jénaiban sült
alma-krumpli-hagyma-csirkemellet, ezt nem tudom egyszerűen leírni, de ízlett
neki. Tegnap már kóstolta a krumplilevest, ezzel a pirosparikát is beiktattuk
az étkezésbe és a főtt tojásnak a fehérjét is. Ezt azért is szerettem volna
megkóstoltatni vele, mert hamarosan jön a szülinapja és hát a tortában
valószínűleg lesz egész tojás is, aztán valószínűleg meg is fogja kóstolni. Bár
inkább a cukrosság miatt „tartunk”, próbáljuk kerülni a cukros ételeket és
minimálisra redukálni ezek kínálgatását, ezért még az is lehet, hogy én fogom
elkészíteni neki az első szülinapi tortáját. Már nézegetem a recepteket, vannak
egész egyszerű (de tökéletes) tortareceptek, úgyhogy nem lesz ebből gond.

Ma Csongi beszélgetett az anyukájával telefonon, hát Bendének is volt mondanivalója, ezt is megörökítettem (azóta is folyamatosan mondja a kis babanyelvén): 

És egy mai fotó is a végére, kényelmesen (és morcosan) ül a babakocsiban,
épp a játszótér felé: 

Az első önálló lépések

A hét elején rendezgettem a virágokat, így az erkélyen
virágföldeztünk. Hát gondolhattam volna, hogy Bende nem hagyja annyiban a
dolgot és jön nekem segíteni…

Aztán meg ártatlanul tud nézni, persze egy kis föld kóstolgatása közben: 

Ma pedig a játszótéren hintáztunk, amit egyre jobban szeret.
No, a zoknit kell megnézni (egyszínű világossárga), előtte ugyanis térden
tologatta a babakocsit a fűben és homokban:

És már pár napja megy egy-két lépést önállóan, aminek nagyon
tud örülni. Általában kézenfogva sétálgatunk a lakásban, konyhából a szobába,
szobából a nappaliba, aztán ott az erkélyajtónál megáll, majd átkapaszkodik a
fotelig és onnan kérem, hogy jöjjön hozzám. Ez pár lépés, de olyan vigyorral
produkálja már magát, hogy öröm nézni. Tetszik neki, hogy nem fogja senki és
tud már „sétálni”. Csongival pedig úgy sétálnak, hogy nem a kezét fogja az apja
neki, hanem a bodyját, így szinte semmiben sem kapaszkodik Bende. No, ez is
tetszik neki, bár velem általában kézenfogva jön, mondjuk már csak az egyik
kezét kell fogni, a másikat elengedi, vagy ha talál valamit, akkor azt cipeli.
Ma a zacskós fél kilós sárgaborsót fogta, meg papucsot és a játékautót.

A két felső foga még mindig nem bújt ki, de már fehérlik
rendesen és néha azért vannak kellemetlenebb éjszakáink, amire ráfogjuk, hogy a
foga okozza. Meglátjuk, mikor töri át az ínyét, viszont az eddigi tendenciát
nem követtük, miszerint kéthavonta jön két foga, ugye az alsó első kettő 7
hónaposan bújt ki, a felső kettő 9 hónaposan, most már elmúlt 11 hónapos,
lassan egy éves lesz, de még mindig nem bújtak ki. Mondjuk én csak örülök neki,
mert a felső fogak nyomai általában megmaradnak szopizás után és nem harap,
csak úgy szopizik, hogy egy kicsit belém mélyíti a fogait. Emiatt múlthéten már
másik pózt kellett váltanom, mert az egyik ilyen mélyedés egy kicsit sebesre
sikeredett.

Csongi még mindig sokat dolgozik, ráadásul a gerince miatt
most jár gyógytornára is, meg masszírozásra, ezért még azt is le kell dolgozni,
így ma is majd nyolc után érkezik haza. Addig meg játszunk, fürdünk és a
vacsizást is elkezdjük. Ma mondjuk evett ebéd maradékot uzsira és most elég
kemény a pocakja, remélem azért jót fog aludni tőle. Bár egy jó éjszaka után
egy jobb következik és tegnap volt a jobb, tehát ma szerintem többször kelünk,
mint 2-3 alkalom. No, mindegy. És mivel már délután ötkor elkezdtem írni a
bejegyzést, hát most már fel is teszem a blogra…

Videókkal

Sikerült ezeket is feltöltenem. Múlt héten, míg jó idő volt, szinte minden nap pancsolt Bende. Beszereztem egy kis medencét is, amit majd az erkélyre szánok, azt is kipróbáltuk, de ha már a nagyszülőknél volt lavór, hát akkor ki is próbáltuk. Ez tökéletes célt szolgált, így a nagy hőségben legalább Bende tudott hűsölni: 

Ez a videó Csongi apukájáéknál készült. Közben jött egy autó is és hát természetesen azt is meg kellett néznie Bogyónak. Imádja a járgányokat, tegnap a vasaló dobozát tologatta és bürrögöt közbe, ma a porszívóval játszotta el ugyanezt. Tipikus kisfiú. Aztán, hogy tudja is, milyen a motorozás, Csongi elvitte őt egy körre az anyukájáéknál: 

Én féltettem őt, de igazi nagyfiú módjára állt a motoron és még itt is folyamatosan bürrögöt. Tiszta komoly arccal tudja ezt produkálni...

Képekkel

Van Csongi anyukájáéknál egy kis játék talicska (ugye, Bende
nagybácsija 5 és fél éves, tehát vannak játékok, amiket néha elkobozhatunk).
Feltalálták magukat a fiúk, először csak tologatták a talicskát, majd Bende
kért egy fuvart az apukájától: 

Amikor Csongi apukájáéknál voltunk, elmentünk a közeli
játszótérre, próbálok pár képet feltenni, mivel Bende hintázott ebbe a játékba,
hátha látszik a több képből, hogy izeg-mozog (sorozatot készítettem): 

Anyukáméknál pedig a kavicsozás volt az érdekesség,
megszámolta őket, néha meg is akarta kóstolni, amit persze nem engedtem, de
aztán tovább nézegette: 

Voltunk a belvárosban is, hazafelé már unta magát és
bújócskázott, meg gondolom aludni is akart, bár nem tudom, hosszútávon ez a póz
kényelmes lett volna-e?

Még találkoztunk Lori barátnőjével is, annyira
belefeledkeztünk a beszélgetésbe, hogy nem készültek képek, pedig aranyosak
voltak együtt a gyerekek. Igaz, Lori megint sikongatott, amit Bende nem
díjazott, így görbült a kis szája és végül volt sírás is. Mondjuk fáradt is
volt, mivel amikor elindultunk, aludnia kellett volna, de ő inkább nézelődött,
így a délutáni kettő órás alvását kihúzta majdnem este hat óráig. Volt pörgés
rendesen. Végül a hazafele vezető úton aludt, de anyáéknál felébredt. Aztán
este meg alig lehetett elaltatni. 

Aztán találkoztunk egy harmad unokatesóval is, Árpici
apukája nekem másod unokatesóm, így a gyerekek már távolabbi rokonok. Ott se
készültek képek, pedig aranyosak voltak a gyerekek. Igaz, nem mindig kötötték
le egymás figyelmét, mert érdekesebbek voltak a lovak, meg kavicsok, de azért
néha figyeltek egymásra is. Itt egy hónap és egy hét a korkülönbség, szóval
igazi kis játszópajtásak lennének egymásnak.

Tegnap pedig egy másod unokatesóval találkoztunk, két és fél
hónap van a két gyerkőc között. Volt ismerkedés, meg játék adogatás-fogadás.
Aztán motoron ülés, meg lépcsőzés is. Aranyosak voltak megint a gyerekek.
Mondjuk Bende a játszótéren is elvan a többi gyerkőccel, nézi őket, figyeli,
mit csinálnak, aztán megy a dolgára.

Éjszaka kimarták a szúnyogok és most reggel kb. 30-at
ütöttünk le. Hogy hol jutnak a lakásba, nem tudni, mivel van szúnyoghálónk, bár
lehet, hogy kisebb lyukút kell venni. Mivel most jó idők vannak, így a takarót
nem viseli el magán Bende, aztán ahol érik a szúnyogok, ott meg is csípik. Most
a karja és az arca csupa pöttyös. Amúgy kétszer ébredt szopizni, bár éjszaka
úgy 11 körül megint sírva ébredt. Egy kicsit lehűlt a levegő, mondja a záport
és zivatart. Már voltunk lent boltban, meglátjuk, hogy délután milyen idő lesz,
megyünk-e sétálni.

És, szombaton megtette élete első lépéseit egyedül. Kicsit
bizonytalanul, de két-három lépést ment fogódzkodás nélkül. Aztán megismételte,
meg már itthon is, bár még elég bizonytalannak tűnik ez a járás, de innen már
csak a „gyakorlás” része jön. Amúgy ha sétálunk, már csak az egyik kezét kell
fogni, a másikat általában elengedi és úgy teper. A járássegítőt is nagyon
ügyesen használja a szobában, már meg is tud vele fordulni, szóval pár hét és
mi is szaladhatunk utána.

Tegnap megmértük a fürdőszobai személymérlegen, 8,8 kg,
tehát kb. egyéves korára triplázza meg a súlyát. Amúgy nagy étvágyú, sokat tud
enni, de már sokat is szaladgál. Aludni még mindig kétszer alszik nappal. Hamar
kifárad a reggeli ébredés után, most is ébredt hét előtt és már kilenc után
bealudt. Mondjuk most az időjárás is elég ramaty, lehet, hogy az is
közrejátszik. Viszont, míg alszik, addig kellene kiteregetnem, meg ebédet
főznöm, így megyek is!

PAMPERS VERSENYRE ITT LEHET SZAVAZNI, NAGYON KÖSZÖNJÜK!

Újra itthon

Egy gyors összefoglaló erejéig jelentkezem. Visszaérkeztünk
az otthonunkba, eseménydús héten vagyunk túl. Több, mint egy hetet töltöttünk a
nagyszülőknél, voltunk a határon túl élő dédiknél is, találkoztunk egy kis
barátnővel és még messzi rokonokkal is. Egy nagy viharon is túl vagyunk, én egy
kicsit féltem, Bende viszont átaludta az egészet, pedig még jég is esett és az
áram is elment. Vettem egy kis medencét, majd az erkélye tud pancsolni a
kisfiunk, fel is avattuk, mert azért kánikulába érkeztünk. De elég szélsőséges
az időjárás, így még szerencse, hogy elpakoltam az összes ruháját, bár volt,
amit nem kellett elővenni. Nagyon anyás volt, míg csak én voltam vele. Mármint
míg Csongi visszajött dolgozni, aztán anyás-apás volt. Látszik, hogy itt ugye
csak mi vagyunk vele. Mondjuk feloldódott a családtagoknál is, de kellett az
idő és az, hogy a közelébe legyünk Bendének. Voltak jó és jobb éjszakáink is,
ez váltakozott. A tegnapi éjszakánk nem a jobbak közé tartozott, sírva ébredt,
majd éjszaka is többször kelt. Mondjuk jön a két felső foga mellé még kettő,
már a jobb felső szinte át is töri az ínyét, de nem igazán tudom megnézni, mert
nem engedi urasága. Illetve tegnap a ballagási ebéden nagyon bekajált, én még
erre is gyanakszom, meglátjuk, hogy a mai éjszakánk milyen lesz. Holnap ismét
visszatérünk a régi kerékvágásba, remélem nem lesz nagyon kánikula a lakásban,
bár most is kb. 25 fok van. És majd a képeket is feltöltöm, de most megyek és
én is pihenek.

Megvagyunk

Jövök ám, csak itt a nagyszülőknél nem tudok úgy netezni, meg Bende is anyás lett. Sok új élmény jutott most neki. Voltunk határon túl is, holnap ballagás lesz, aztán úgy néz ki, hogy vasárnap már megyünk is haza. Hozok majd képeket is...

11 hónap

Hú, ez a nyári időjárás emlékeztet a tavalyi évhez, vagyis a
11 hónappal ezelőtti naphoz. Nem is volt olyan rég és mégis milyen messze már.
Még egy hónap és egy éves nagyfiunk lesz, el se hiszem, hiszen még most
született, most tanult meg felülni, majd mászni, kúszni, aztán felállni és
kézenfogva sétálni. A napokban kezdett el megállni fogódzkodás nélkül,
szerintem hamarosan el is indul egyedül. És még csak most született. Furcsa,
mennyi minden történt ebbe a 11 hónapban. És még mennyi kaland vár ránk…

A játszótéren imád lenni, bár mostanában csak kora reggel,
meg késő délután megyünk le. Kora reggel még a fű is vizes, illetve nem igazán
árnyékos a vadasparki játszótér, késő délután viszont jókat lehet mókázni. Nézi
a nagyobb gyerkőcöket, mit játszanak, ha megtalál egy játékot, akkor játszik
vele, aztán sétálgatni kell ide-oda, illetve már a csúzdát is kipróbálta. A
lakásban már nagyon meleg van és nem igazán bírjuk elviselni. Légkondi gyanánt
megy a ventilátor, de nem sikerült lehúzni a hőfokot 25 fok alá. Most tervezem,
hogy beszerzek egy kis medencét és majd az erkélyen pancsolunk. Vagyis Bende,
mert én nem hiszem, hogy beleférnék. Illetve most megyünk a nagyszülőkhöz haza,
így majd kint az udvaron is lehet pancsolni, meg ott a lakás is hűvösebb. Már
elkezdtem pakolászni, szinte az összes ruciját hazavisszük Bogyónak, így ha
véletlen lehűlne a levegő, akkor sem leszünk gondban. Most épp alszik a
fiatalember, délután meg megpróbálom elhúzni az alvásidőt, hogy az autóban
tudjon aludni. Mondjuk ebben a melegben még nem tudom, hogy fog sikerülni, mert
eléggé nyűgös szokott lenni és délben még le sem mehetünk. Na, meglátjuk, most
viszont megyek tovább pakolni….

Tibikacsát maga alá gyűrve alszik:

És már mezítlábasan:

Pampers verseny

Beneveztem Bende Bogyót egy fotóversenyre, szeretném, ha szavaznátok ránk!

Fűben ülve, Bende Bogyó a címe a képnek... 

ITT LEHET SZAVAZNI, köszönjük!

Nyár

 Ma már megjártuk a játszóteret, viszont most behúzódunk késő délutánig a lakásba, mert irtóra süt a nap. Mondjuk a lakásban is már 24,5 fok van, de mégis hűvösebb, mint odakint. Amúgy, ha a nap nem süt az erkélyre, akkor kimegyünk és ott játszunk, már egy bunkert is építettem, egy takaróval leárnyékoltam a játszóterünket. És hoztam egy videót, tegnap készült, így kukucskál le az óvodai játszótérre, nem sok látszik, mert kicsi a rés, de olyan aranyos ilyenkor Bende: 

Amúgy a konyhaszekrény alá is így kukucskál, ha valamit begurít, mert általában ott kötnek ki a flakonok, meg fedők, meg az olaj, tej, iylesmi és mivel ő nem tudja kiszedni, csak lehajol és kukucskál a szekrény alá. 

Hozom megint a nivea baby blogger linket, ahol lehet szavazni Bébi Bogyó-ra, vagy arra a blogra, amelyik elnyeri a tetszéseteket! Nem csak mi, blogírók nyerünk, hanem ti is, akik szavaztok! Köszönjük szépen!

Lakodalmas, nyárson sütős hétvége

Szombaton lakodalomba voltunk, mégpedig Szarvason. Az első
olyan utunk, amikor Bende nem kiságyban aludt el, sőt, bulizni jött velünk.
Nagyon megvagyok vele elégedve, egy angyal volt. Még pénteken gyors
bevásároltunk, illetve délután átmentünk Marcell barátunkhoz, már itt is nagyon
aranyosak voltak a fiúk, úgy örültek egymásnak, hogy csak na. Bende is kezdi
felfogni, hogy Marcit már többször látta, meg Marci is megismeri már Bendét.
Még aznap megbeszéltük, hogy vasárnap össze kellene ülni egy kis grillpartira,
mivel mi szombaton lakodalomba voltunk hivatalosak. Szombat délelőtt még
elmentünk beszerezni egy-két dolgot, aztán készülődtünk és végül kettő körül el
is indultunk. Szerencsére Bende végig aludta az utat, így kipihenten ébredt.
Időben is érkeztünk, még láttuk a kikérést, majd gyalog indulás a városházára.
Itt csak én néztem végig a szertartást, mert a fiatalemberrel foglalkozni
kellett, így az apukájával sétálgattak, nézelődtek. Aztán, mivel már igencsak
uzsi idő volt, így az egyházira csak Csongi ment el, mi meg visszamentünk az
étterembe és ettünk egy kicsit, tiszta pelust kapott, azután meg fújtuk a
buborékokat. Ez az újabb kedvenc játéka Bogyónak, elnézi a bubikat, aztán meg
el akarja őket kapni:

 Egy kicsit sétálgattunk még, majd megérkezett a násznép is,
volt egy kis vőfély beszéd, majd a vacsora következett. Bende is evett a
húslevesből, majd – mivel már lassan este 10 óra volt – kenyérrel a kezében el
is aludt. A babakocsiban aludt, meg forgolódott, még táncolni is hagyott
bennünket és csak egyszer ébredt sírva, mikor a zenekar elhallgatott és egy
cintányérhoz hasonló hanggal kezdték újra a zenét. Megvártuk az újasszonyt és
újembert, majd éjfél után, egy óra előtt hazaindultunk. Az út kb. egy órás volt,
így kettőkor zuhantunk az ágyba, Bende viszont végig aludt. És amire nem is
gondoltunk, hogy ugye Bogyónak nem számított, hogy este lagziztunk, neki indult
a napja hétkor. Így egy kicsit fáradtan, de ébredtünk. Már el volt tervezve,
hogy elmegyünk délelőtt a gokart pályára, pocakosan is jártunk ott és úgy
vettük észre, hogy Bendének nagyon tetszenek a motorok. Az esküvői
felvonuláskor is folyamatosan az úton menetelő motorosokat nézte… szóval
kimentünk a gokart pályára, illetve előtte vettünk egy napszemüveget a piacon a
fiatalembernek, ami így áll rajta: 

Egyelőre a megszokás miatt ilyet kapott, de szerencsére
viszonylag elég jól tűri a fején a sapit is, meg a napszemüveget is. Igazi
kispasi. Aztán megnéztük a fiúkat, akik gokartoztak, szurkoltunk is, hiszen
Csongi munkatársai voltak. Végül ebédre hazajöttünk, majd, hogy menős legyen a
hétvége, elmentünk egy ismerősünkhöz, ahova Marciék is jöttek, grillezés volt
megbeszélve. Végül nyárson sütés lett belőle és olyan jó lett a hangulat, hogy este
kilenckor jöttünk el.

Marcival mókáznak:

Újdonság még, hogy már több mp-re megáll Bendegúz a saját lábán, kapaszkodás nélkül. A legtovább akkor marad talpon, amikor a konyhában a polcról leveszi az itatópoharát és elkezdi szörcsölni, persze két kézzel fogja és el is felejti, hogy neki kapaszkodnia kellene... még nem sikerült lencsevégre kapni, de ami késik, az nem múlik!  Amúgy meg, fel se tűnt, hogy ennyi helyen voltunk, Bende nagyon szeret
a szabadban lenni. Tegnap is kétszer mentünk le a játszótérre, ahol homokozott,
majd sétálgattunk, meg hintáztunk. Egyre jobban elviseli a körülötte játszadozó
gyerekeket, figyeli őket, elveszi a játékokat, de mi is kölcsönadjuk a mienket.
Aztán nem akar a lakásba feljönni. Pedig a nagy kánikulában nem megyünk le,
megvárjuk, hogy hűljön egy kicsit az idő, aztán megint irány a játszi. És úgy
néz ki, hogy jövőhéten maradunk a szüleinknél, legalábbis az a terv, hogy én és
Bogyó otthon maradunk, így majd megyünk ott is csavizni, nagyizni, barátozni,
barátnőzni…   

Játékok

Egy ideje rájöttem, hogy már nem lehet egyedül hagyni a nagyágyon Bendét, mondjuk mostanában nem is volt rá példa, hogy felügyelet nélkül ott aludjon, sőt az éjszakai alvásokat leszámítva nem is alszik ott. Viszont ma úgy alakult, hogy korán reggel ébredt, így korábban is aludt el délelőtt, aztán délutánra már fáradt volt és hát egy fél óra szunya után felriadt, én meg nem szerettem volna, ha felébred, így tettem őt a nagyágyba, ahol megszopiztattam. Aztán ott aludt el, így:   

Míg kiszaladtam a konyhába, meg is fordult: 

 Így végül tettem az ágy mellé egy párnát, ha véletlen akkor ébredne, mikor épp nem figyelem, nehogy hátrazuhanjon. Mert hát ő úgy ébred, hogy egyből kel is fel ülésbe és állásba. . No, de nem kellett a biztosíték, mert észrevettem, amikor ébredezett, még egy kicsit magamhoz vettem és végül még aludt rajtam egy órát. Szóval délután teljesítette a napi alvását, mivel reggel fél hétkor ébredt, de fél kilenckor már aludt, viszont itt csak egy órát sikerült neki durmolnia, végül délután ráhúzott még két órát. Most kíváncsi vagyok, este mikor dől ki. És ma készítettem ismét palacsintát, ugye mikor utoljára evett belőle egyet, utána jött a vírus (hányás és hasmenés), ma elfordította a fejét és nem kért belőle. Talán emlékszik rá, hogy utána nem volt jól? Pedig nem hiszem, hogy ez volt a baj, egyszerűen csak akkor jött ki rajta. Mindenesetre magunknak készítettem palacsintatortát, túrós-diós-mákos-kakaós ízesítéssel. Meg maradtak sima palacsinták is, bár kicsit furcsa ízük van cukor és tej nélkül, de azért ehető. 

Aztán hogy is tud játszani a mi kisfiunk úgy magában? Elvan ő a szobában, csak legyek ott mellette. No és a konyhában is elvan, csak legyek ott mellette. Ha már kimegyek valamiért a helyiségből, egyből jön utánam, mindegy, hogy tök jól játszott addig. Ja, és ha videózom, akkor meg az első a telefon megszerzése (én azzal készítem a videókat, nincs még digitális fényképezőgépünk se, helyette van jó kis telefonunk…).

Szóval mostanában suttyonban kell készíteni a felvételt, mert különben nem produkál, hanem felveszi a marketingarcot. No, és hogy milyen játékok is vannak? A Fisher Price golyócskákat szereti nagyon gurigatni, no és a labdázást is nagyon szereti, ez már csoportos foglalkozás, mivel valakinek vissza is kell gurítani a labdát, így erről még nem tudok hozni videót, de amúgy nagyon ügyes ám. Nagyon szépen meg tudja fogni a kislabdáját is és a nagy strandlabdát is. És már tudja tárgyakról, hogy mik azok, felismeri a játékait, no és az én kedvencemet is már tudja, hogy mi az. Imádom Fülest, aztán mindenhol található belőle, falikép, plüss, ruci, tányér, csörgő.

Az
ágyat már simán körbekerüli, sőt már át is kapaszkodik a székhez, illetve a
múltkor elfelejtkezett magáról és az egyik plüssében kapaszkodva, kb. 5 mp-ig
állt támaszkodás nélkül. Szereti a zenét is, hallgatni is és táncolni is, no
meg dobolni, amit éppen ér, pl. szekrény, vagy labda, vagy doboz. A telefont
kifejezetten imádja, ha beszélek valakivel, akkor ki kell hangosítani és ő is
belebeszél, már ha olyan hangulata van. Aztán bekapcsolom rajta a zenelejátszót
és hallgatja a zenét, meg táncol. És már egyre mókásabb kissrác, tud ám
rendesen huncutkodni. Az éjszakai alvásról nem írok, az még mindig gyatra, volt
egy névnapi ajándéka, hogy hagyott aludni, de előtte is és azóta is ébred kb.
háromszor. Nem baj, egyszer megtörtént a csoda, tehát képes rá!

És újra belinkelem a nivea baby blogger oldalt, Bébi Bogyó-ként vagyunk fent, arra várjuk a szavazatokat!

Baby blogger verseny

Találtam egy oldalt, ahol a blogolók között hirdetnek egy versenyt. Keresik a legolvasottabb, legviccesebb, legjobb babás blogokat, mától egészen a hónap végéig, azaz június 30-ig. Mindennap lehet szavazni és a voksolók között is sorsolnak ki niveás ajándékcsomagokat. 

Mi is beneveztünk, így szeretném kérni, hogy szavazzatok ránk mindennap, ezzel esélyt adtok nekünk is a nyerésre, illetve ti is nyerhettek ajándékcsomagot! Naponta öt különböző blogra lehet szavazni... így az esélyt mások is megkaphatják a nyerésre. 

Az oldalon Bébi Bogyó -ként vagyunk fent, arra kellene voksolni! 

Köszönjük előre is!

Buborékok...

Azt azért leírom, hogy "csak" névnapi ajándék volt az "átaludt" éjszaka...