Képekkel

Van Csongi anyukájáéknál egy kis játék talicska (ugye, Bende
nagybácsija 5 és fél éves, tehát vannak játékok, amiket néha elkobozhatunk).
Feltalálták magukat a fiúk, először csak tologatták a talicskát, majd Bende
kért egy fuvart az apukájától: 

Amikor Csongi apukájáéknál voltunk, elmentünk a közeli
játszótérre, próbálok pár képet feltenni, mivel Bende hintázott ebbe a játékba,
hátha látszik a több képből, hogy izeg-mozog (sorozatot készítettem): 

Anyukáméknál pedig a kavicsozás volt az érdekesség,
megszámolta őket, néha meg is akarta kóstolni, amit persze nem engedtem, de
aztán tovább nézegette: 

Voltunk a belvárosban is, hazafelé már unta magát és
bújócskázott, meg gondolom aludni is akart, bár nem tudom, hosszútávon ez a póz
kényelmes lett volna-e?

Még találkoztunk Lori barátnőjével is, annyira
belefeledkeztünk a beszélgetésbe, hogy nem készültek képek, pedig aranyosak
voltak együtt a gyerekek. Igaz, Lori megint sikongatott, amit Bende nem
díjazott, így görbült a kis szája és végül volt sírás is. Mondjuk fáradt is
volt, mivel amikor elindultunk, aludnia kellett volna, de ő inkább nézelődött,
így a délutáni kettő órás alvását kihúzta majdnem este hat óráig. Volt pörgés
rendesen. Végül a hazafele vezető úton aludt, de anyáéknál felébredt. Aztán
este meg alig lehetett elaltatni. 

Aztán találkoztunk egy harmad unokatesóval is, Árpici
apukája nekem másod unokatesóm, így a gyerekek már távolabbi rokonok. Ott se
készültek képek, pedig aranyosak voltak a gyerekek. Igaz, nem mindig kötötték
le egymás figyelmét, mert érdekesebbek voltak a lovak, meg kavicsok, de azért
néha figyeltek egymásra is. Itt egy hónap és egy hét a korkülönbség, szóval
igazi kis játszópajtásak lennének egymásnak.

Tegnap pedig egy másod unokatesóval találkoztunk, két és fél
hónap van a két gyerkőc között. Volt ismerkedés, meg játék adogatás-fogadás.
Aztán motoron ülés, meg lépcsőzés is. Aranyosak voltak megint a gyerekek.
Mondjuk Bende a játszótéren is elvan a többi gyerkőccel, nézi őket, figyeli,
mit csinálnak, aztán megy a dolgára.

Éjszaka kimarták a szúnyogok és most reggel kb. 30-at
ütöttünk le. Hogy hol jutnak a lakásba, nem tudni, mivel van szúnyoghálónk, bár
lehet, hogy kisebb lyukút kell venni. Mivel most jó idők vannak, így a takarót
nem viseli el magán Bende, aztán ahol érik a szúnyogok, ott meg is csípik. Most
a karja és az arca csupa pöttyös. Amúgy kétszer ébredt szopizni, bár éjszaka
úgy 11 körül megint sírva ébredt. Egy kicsit lehűlt a levegő, mondja a záport
és zivatart. Már voltunk lent boltban, meglátjuk, hogy délután milyen idő lesz,
megyünk-e sétálni.

És, szombaton megtette élete első lépéseit egyedül. Kicsit
bizonytalanul, de két-három lépést ment fogódzkodás nélkül. Aztán megismételte,
meg már itthon is, bár még elég bizonytalannak tűnik ez a járás, de innen már
csak a „gyakorlás” része jön. Amúgy ha sétálunk, már csak az egyik kezét kell
fogni, a másikat általában elengedi és úgy teper. A járássegítőt is nagyon
ügyesen használja a szobában, már meg is tud vele fordulni, szóval pár hét és
mi is szaladhatunk utána.

Tegnap megmértük a fürdőszobai személymérlegen, 8,8 kg,
tehát kb. egyéves korára triplázza meg a súlyát. Amúgy nagy étvágyú, sokat tud
enni, de már sokat is szaladgál. Aludni még mindig kétszer alszik nappal. Hamar
kifárad a reggeli ébredés után, most is ébredt hét előtt és már kilenc után
bealudt. Mondjuk most az időjárás is elég ramaty, lehet, hogy az is
közrejátszik. Viszont, míg alszik, addig kellene kiteregetnem, meg ebédet
főznöm, így megyek is!

PAMPERS VERSENYRE ITT LEHET SZAVAZNI, NAGYON KÖSZÖNJÜK!