Téves riasztás

Mostanában úgy érzem, hogy jósló fájásaim vannak. Nem is baj
ez, hiszen ez is hozzátartozik a szüléshez. Csakhogy ma hajnalban, vagyis
éjszaka igencsak elkezdtem görcsölni és már nem volt sehogy sem jó. Ha az egyik
oldalalom feküdtem, ott zsibbadtam, ha a másikon, akkor meg arról fájt.
Elkezdtem nézni az órát is, hogy milyen intenzitással jönnek ezek a fájások, de
semmi más előjele nem volt, hogy esetleg Manó kifele akarna indulni. Persze
rimánkodtam is, hogy még maradjon bent, hiszen még egy hónap hátravan kiírás
szerint. Szóval hajnal háromkor már nem bírtam feküdni, így inkább kijöttem a
nagyszobába tv-ni. Csongi is felkelt, mert addigra már 5 perces fájásaim
voltak, meg végül egy filmet is elindított, így próbáltam lazulni. Illetve kérdezte,
hogy ne menjünk-e be a kórházba, de valahogy úgy éreztem, hogy ez még nem a
nagy nap, csak valami más. Vagy legalábbis nem így várnám a szülést. Ugye
Bendegúz úgy jött, ahogy a nagykönyvben meg van írva, magzatvíz-szivárgás, 8
perces fájásokkal, addig otthon, aztán hat óra vajúdás után be a kórházba és
onnan másfél óra alatt meg is lett. Valahogy ezt várom most is, nem azt, hogy
hirtelen ötperces fájások semmi más előjellel és aztán ki tudja még, mi lesz.
Szóval megnéztem a filmet és úgy hajnal öt körül elmúltak a görcsölések, így le
is feküdtem. Reggel hétkor persze ébresztő volt, hiszen Bendegúz nyugodtan
aludta át az éjszakát, így a dokit fel is hívtam, aki berendelt a kórházba.
Gyors letusoltam, addig Csongi öltöztette Bendét, majd ő elment dolgozni, én
elvittem Ágiékhoz a nagyfiunkat és végül bementem a kórházba. Mivel nem volt
vészes a görcsölés, így nem akartam, hogy csak ott tébláboljon Csongi, a
kórházi cuccost beraktuk, ha esetleg ott tartottak volna, nálam legyen, de
nagyon bíztam benne, hogy ez csak egy erősebb jósló fájás volt. Szóval nyolcra
értem be, de természetesen vizit volt, így kilenc után találkoztam a dokival.
Először megvizsgált, még nem vagyok szülésre felkészülve, ennyit mondott csak.
Mondjuk ebből arra következtetek, hogy zárt a méhszájam. Ezután a ctg-re is
felkerültem, ahol most mutatott méhtevékenységet is a gép és igen, ki is
mutatta, amikor éreztem a fájásokat. De a gép szerint ezek még nem olyan
erősek, így hazaengedett a doki. Mondjuk arra nem is gondoltam, hogy ott tartanak,
vagyis oké, vittem a motyót, de nem szívesen maradtam volna úgy bent, hogy nem
szülök. Még nem teljesen készültem fel a tesó érkezésére, bár a kórházi cuccom
össze van állítva, az ő rucijait még vasalni kéne. Na, azt hiszem, ezt a
hétvégén meg is csinálom. És még arra gondoltam, hogy amilyen kis szívatós ez a
második bébi, biztos kivárja a kiírt időpontot és skorpió lesz. Azért „szívat”
már most is. Bár ha ilyen fájásaim lesznek, akkor jobb szeretnék túllenni hamarabb,
mert még egy hónap ilyen fájásokkal, nem tudom, hogy bírnám ki. Tényleg
rendszertelenek, de már emiatt nem merek semmit sem csinálni. Ma is elég sokat
pihentem, szerencsére ebédet rendelünk, így nem főzök, de Bendét meg ugye le
kéne vinni a levegőre, így a többi időt próbálom én is pihenéssel tölteni. Most
én is aludtam vele délután.  Mindenesetre
okt. 10-én betöltöm a 37 hetet, onnantól már szabad utat adok én is a
szülésnek. Kedden megyek ismét ctg-re és délután a dokimhoz, kíváncsi vagyok,
mit látunk uh-n, mekkora már…

Most elmentek a fiúk tankolni, meg egy játszira, kicsit
szokom én is nélküle. Reggel is olyan rossz érzés volt otthagyni Ágiéknál,
pedig tudom, hogy jó kezekben van, csak valahogy megijedtem, hogy most nem
látom pár napig. Nagyon gondolkozom azon, hogy nem fog bejönni hozzám
látogatóba Bendegúz, mert én nem bírom majd ki az elválást. Persze lehet, hogy
addig változik még a véleményem és úgy fog hiányozni, hogy mégis behívom,
mindenesetre a tesótól az ajándék már be van csomagolva és el is van téve,
szóval ha ez a variáció is marad, akkor lesz meglepetés Bendegúznak is. Illetve
még annyit ehhez, hogy ismét baba-mama szobába készülök, ugye anno Bendével nem
sikerült odakerülnöm, vagyis hétfő este szóltak, hogy mehetnék, de másfél napra
már nem akartam átmenni. Viszont ha most sikerülne odakerülni, akkor látogatót
sem fogadhatok, legalábbis a szobába nem. Most szigorítottak a rendszeren, mert
új vezető van, úgyhogy még ennek is utána kell majd járni. Csak még várjon a
lurkó legalább 10 napot….

Horoszkóp

Most hozom a horoszkópokat, mint anno Bendegúznál, aztán
hamarosan kielemzem a Bendéét is, hiszen anno neki is kétfélét linkeltem, de
ugye ő a kiírt dátum előtt jött két héttel, így az oroszlán helyett a rák
jegyében született. S bár annyira nem vagyok az asztrológia híve, érdekességképpen
kikerestem a két csillagjegyet ismét. Na, de nézzük, milyen horoszkóp vár a kis pocaklakóra: 

 Mérleg: (09.24.-10.23.)

Csecsemő

Ennivalóan aranyos baba. Szereti a családi atmoszférát, a
harmóniát. Érzékeny és figyel a környezetére. Sokat kell beszélni hozzá.
Fogékony a szépség és a kellem iránt. Minden alkalommal, amikor a kiságya fölé
hajolunk, kedves mosollyal fogad. Pillanatok alatt kapcsolatot teremt,
boldognak látszik. Imádja, ha vannak körülötte, jól érzi magát társaságban, s
törekszik arra, hogy körülötte forogjon a világ. Örül, ha ő is elmehet
vásárolni, s minden érdekli, ami a környezetében történik. Nagyon korán
megszereti a zenét. A zaj viszont riasztja; biztosítsunk számára nyugodt
környezetet.

Gyermek

Elbűvölő, és örül, ha mások kedvére tehet. Finom, félénk és
határozatlan. Állandóan habozik. Segítenünk kell neki abban, hogy erősítse
egyéniségét. Rendkívül fejlett az igazságérzete, ügyeljünk rá, nehogy
igazságtalanságot kövessünk el vele szemben. Ha vannak testvérei, egyikükkel se
kivételezzünk, ezt nem viseli el! Legszívesebben játékos gyermekdalokat és
rímes verseket tanul. A Mérleg-lányok kedvelik a bizsukat, a pasztell színű
ruhákat és utálják a koszt, a rendetlenséget. A Mérleg-fiúknak fontos a
barátság. A szülőknek fel kell figyelniük a halogatásra vagy lustaságra utaló
jelekre, mert később ezek komoly gondokat okozhatnak. Rendkívül fontos, hogy a
Mérleg-gyermeket döntéshozatalra neveljük. Ha választás elé kerül, gyakran
felhangzik a kérdés: "Te melyiket választanád, mama? Ne menjünk bele a
játékba, mutassunk rá a különböző lehetőségekre, s kövessünk el mindent annak
érdekében, hogy legyen mersze az önálló gondolkodáshoz.

Kamasz

Barátokban és meghívásokban nem szenved hiányt.
Gondtalansága miatt elveszítheti a realitásérzékét; hagyja, hogy elragadja a
képzelete. Hajlamos arra, hogy csak kis erőfeszítéseket tegyen valamiért.
Tanítsuk meg a munka fontosságára. Bizonyos dolgokat nehezen tudunk megtiltani
neki, de vegyünk erőt magunkon. Ha elfogadjuk az érveit és engedünk, azzal nem
segítünk neki.

Tanulás

A boldog iskoláskor minden gyermek számára fontos, de a
Mérleg szülötte a sérelmet oly mértékben eltúlozhatja, hogy az megzavarja a
tanítás folyamatát, és huzamosabb ideig felzaklathatja a gyereket. Jellemző
panasza: "Ez nem igazság." A kreativitást érdemes felismerni és
bátorítani; gyakran valódi tehetség lappang a Mérleg gyermekben, de ha nem kap
ösztönzést, nem fejlődik olyan gyorsan, mint más jegyben született társai.
Mindenért lelkesedik, ami a művészettel kapcsolatos. Érdeklődési köre
minduntalan változik, csapong. Később megtalálja a megfelelő pályát, de sok
területre kell felhívni a figyelmét. Érzelmi élete gazdag és erőteljesen
befolyásolja döntéseiben. Nagyon figyeljünk rá, mert előfordulhat, hogy rossz
irányba terelődik.

Pozitív személyiségvonások

Tapintatos és figyelmes. romantikus és elbűvölő, alkalmazkodó
és társkedvelő, idealista és békés természetű, élénk elmével rendelkezik. Kiváló
közvetítő és szónok.

Negatív személyiségvonások

Határozatlan és ingatag, hiszékeny és könnyen befolyásolható,
kacér és önmagával szemben elnéző, nem tud nemet mondani. Hajlamos meghajolni
az erősebb akarat előtt.

 

 Skorpió (10.24.-11.22.)

Csecsemő

Egyénisége korán megnyilvánul. Ragyogó arccal várja az esti
fürdést, mert rajong a lubickolásért. Kedvenc játékait még a kádba is magával
viszi. A strandon vagy a tengerparton van otthon, ott az ő igazi világa. Egész
nap képes eljátszani a sekély vízben. Szereti a családi együttléteket, amikor
körülötte zsong mindenki. Ragaszkodó természetű, cseppet sem szeleburdi.
Szívesen veszi, ha gyengéden bánnak vele; egy-egy hangos szóra elsírhatja
magát.

Gyermek

Nagyon eleven, pajkos, mindent szét kell szedni, össze kell
törni, hogy megértse a lényegét, mivel kíváncsisága határtalan. Ne legyünk vele
se túl szigorúak, se túl engedékenyek. A legkisebb hibát is kihasználja. Nem
könnyű megtudni, mit forgat a kis fejében. Ébresszünk benne bizalmat, hogy
kitárulkozzon. Távollétében ne turkáljunk a holmija között, tartsuk
tiszteletben birodalmát. Nehezen lehet becsapni, mert ösztönösen ráérez a dolgokra.
Nem könnyű zavarba hozni, mégis finoman kell vele bánni. Figyelmes, öntudatos,
kissé tartózkodó. Játékot azonban szívesen kezdeményez a családi körben. Ha
érzi, hogy szeretik, akkor igyekszik visszaadni a szeretetet vagy legalábbis
jelét adni ragaszkodásának. Ha a Skorpió-gyermeknél valami nincs rendben,
feltűnően csendes lesz, talán még kedvenc ételét is visszautasítja. Minél
előbb, annál jobb arra bátorítani, hogy öntse ki a szívét; a zárkózottságra
való hajlam felnőttkorban komoly bajokhoz, szükségtelen szenvedésekhez
vezethet. A fiatal Skorpió igényli a vonzó elfoglaltságot; olyan hobbira
beszéljük rá, amelyben kiélheti érzelmi és fizikai energiáit. A hasznos
időtöltés megtanítja arra, hogy erejét egyenletesen használja fel. Valószínűleg
élvezni fogja a nehéz csapatjátékokat, a vízi sportokat, vagy - a kreatívabbak
- a korcsolyázást, a táncot.

Kamasz

Lázadása heves lehet. Viselkedjünk úgy, hogy ne tápláljuk
harciasságát. A lehető legtöbbet beszélgessünk vele, hiszen imádja, ha
mondandóját figyelembe veszik. Mindent kifogásolhat: a társadalmat,a
környezetében levő személyeket, stb. Szexuálisan általában korán érik. Erről
beszéljünk vele nyíltan, de ne hozzuk zavarba. Ha kifogásunk van a
viselkedésével kapcsolatban, mindenképpen négyszemközt beszéljük meg vele, mert
egyébként sérelemnek veszi és nehezen bocsátja meg.

Tanulás

Ha a környezete megfelelő, jó tanárok és barátok irányítják,
akkor minden simán megy. Ellenkező esetben kis ördögfiókává válik és változó
eredményeket mutat fel: egyik nap kitűnő, másik nap elégtelen osztályzatokat
hozhat. Kedvét leli abban, hogy megjátssza az ostobát vagy az okosat. Ezt a
problémát úgy tudjuk kezelni, ha fegyelemre tanítjuk. Igyekezzünk rávezetni
arra, hogy erőfeszítés nélkül semmire sem viszi; ha szabad akar lenni, akkor el
kell nyernie a szabadságát, de nem mindegy, hogyan.

Pozitív személyiségvonások

Céltudatos és erős akaratú, lobbanékony és intuitív, energikus
és szenvedélyes, elragadó és vonzó, elemző és intuitív elme. Kevéssé
befolyásolható.

Negatív személyiségvonások

Féltékeny és haragtartó, mániákus és rögeszmés, zárkózott és
csökönyös, szereti a bonyodalmakat, bizalmatlan és agresszív. Nem szereti
megfogadni a tanácsokat.

 

Na, ezek után nem is tudom, hogy egy céltudatos, energikus,
agresszív, zárkózott, vagy egy békés, figyelmes, határozatlan, hiszékeny
gyermeket várjak-e? Bár igazából nem hiszek ezekben, ettől függetlenül érdekes
dolgokat írtak le.

35. hét

 Na, túl vagyunk egy eseménydús hétvégén ismét. A gokart
pályán megint jó volt, nem is tartott most éjszakába nyúlóan a verseny, így
megvártuk a végét. Bendegúz még táncolt is, persze nem sikerült úgy felvenni a
videóra: 

[youtube http://www.youtube.com/watch?v=2UP6kSpcI5Q&w=480&h=360]

Vasárnap pedig elmentünk a baba-expo-ra és beszereztem még
pár hiányzó terméket. Vettem Bendének hosszú ujjú bodykat, meg Mersének
overált. Bár örököl a bátyótól, de az még hatalmas lesz neki, így kellett egy
kisebbet is beszerezni, ki tudja, milyen idő lesz, amikor hazajövünk. Mert ugye
még most jó idő van, de október közepén, végén még nem lehet tudni. Aztán
kapott Merse még pelenkázó alátétet, mert a bátyja már lenyüstölte az előzőt és
egy kiskádat is vettünk. És vasárnap délután átjött hozzánk Bogi és Feci, őket
felkértük, hogy ha éjszaka indul be a szülés, akkor legyenek szívesek vigyázni
Bendére. Elfogadták, meglátjuk, még hogy alakul, de ezt is szervezni kell már,
hiszen a kiírás szerint még 33 nap van hátra. Az meg nem sok.

Amúgy én megvagyok, rendesen vannak már görcseim, elég
rendszertelenek és valószínűleg azért, mert nem pihenek annyit, mint „kellene”.
De hát ilyen szép időben megyünk le naponta kétszer a játszótérre, ott Bende
nem engedi, hogy más tegye be a hintába, a homokozóból is én szedegetem ki a
játékokat, szóval ott se sokat pihenek. Oké, néha már tudok ülni a padon, míg ő
eljátszik, de ennyi. Itthon megint próbálok pihenni, de hát mégsem olyan, mint
amikor vele voltam várandós. Na, mindegy, a 37 hetet várom nagyon, onnantól már
bármikor kibújhat a pocaklakónk, nem számít koraszülöttnek. Addig viszont
élvezze még az anyai szálloda adta lehetőségeket.

Tegnap voltam az első NST/CTG-n is. Kora reggeli időpontot
kértem, mert így az apja tudott vigyázni elsőszülöttünkre. Hát néha
ébresztgetni kellett, de egyébként a fél órában volt fent is. Sajnos a
méhtevékenységemről nem mutatott semmit a gép, pedig kíváncsi lettem volna,
hogy vannak-e fájásaim? Bár néha a gép is csal. Az biztos, hogy a pocaklakó jól
érzi magát, a doki is látta a papírt és egy hét múlva rendelt vissza. Az új
rendszer most az, hogy addig nem adják ide a kiskönyvet és a papírokat, míg a
dokim, vagy az ügyeletes doki nem láttamozta. És hát reggel vizit volt, így a
fél óra helyett, amit ígért a dokim, több, mint egy óra várakozás lett. Ez lesz
a rossz ezekben a vizsgálatokban, de jövőhéten még vérvételem is lesz. Na,
mindegy, még pár hét és ezt a korszakot is lezárhatjuk.

A tegnapi éjszakánk elég ramaty volt, Bende elég sokszor
ébredt, el is gondolkoztam, mi lesz itt, ha majd a tesója is sokszor kel és
lehetőleg felváltva fogják ezt csinálni. Hát, asszem, fáradt leszek. Ráadásul
hiába tudtam volna még reggel aludni, nem bírtam, mert úgy elzsibbadt mindkét
oldalam, hogy nem volt kényelmes sehogy. A hason alvás meg már kizárt. Na,
mindegy, lesz ez még jobb is….

És egy friss pocakfotó: 

Videók

 A környéken hordják a házi tejet, az autóból pedig szól a "boci-boci-tarka" dalocska. Hát ezen a délutánon végigkísértük itt a környéken az autót és amikor elindult a zene, akkor Bendegúz elkezdett a maga módján táncolni (nem sokáig táncolt, de az a"alap" lépéseket ki lehet nézni):

Nagyon szeret mostanában ugrálni, mindegy, hogy hol van, a pelenkázóról le, az ágyról le, a múltkor a csúszdáról akart leugrani, vagyis ugrott is, de szerencsére seggre esett, a szívbajt viszont rám hozta. Persze ott a nagyfiúk ugrálgatnak a levegőben szaltókat, meg felmásznak a csúszda tetejére és hát persze, hogy a fiunk is utánozni akarja. Aztán valamelyik nap a kiságyáról ugrott át a nagyágyra: 

Egy kicsit hallatszik, hogy milyen édesen beszél, meg mondogatja utánam a dolgokat. Persze amikor a szövegelést szeretném felvenni, akkor nem beszél...

Illetve van még egy videó, a napokban készült ez is, az apja megtanította neki, hogy tud felmászni a mászókára. Persze ez is egy kedvenc játék mostanában a játszin: 

[youtube http://www.youtube.com/watch?v=BdQmBSbMYTw&w=480&h=360]

Azóta készült volna egy újabb videó is, a láncos mászókán is átmegy már segítség nélkül, persze háromszor megcsinálta egymás után, aztán, mikor meg akartam örökíteni, akkor már nem volt érdekes.... 

Szóval telnek a napok, mivel szép időnk van, szinte naponta kétszer lent vagyunk. Délelőtt egy hosszú játszizás, délután meg az udvaron, vagy a környéken sétálunk. 

Ma nagytakarítás volt ismét, délután megyünk ki a gokartpályára, mert bérgokart verseny lesz, éjszakába nyúlóan (persze nem maradunk addig), holnap meg baba-expo lesz, a hiányzó dolgokat remélem sikerül beszerezni. Illetve lesz ugrálóvár, meg mondókázás, meg bábos torna is. Hát kíváncsi vagyok, milyen lesz!

34 hét

 A heteket számláló kis ábrán (itt jobb oldalt) befordult a baba. Ha minden igaz, akkor Manó már jó ideje beilleszkedett a születési pozícióba, remélhetőleg azóta se fordult vissza (okt. elején kiderül, amikor megyek a dokimhoz uh-ra). 

Ma szinte egész délelőtt a játszin voltunk, mert délutánra mondja a lehűlést. Nem tudom, lesz-e csapadék, mindenesetre, ha csak hideg lesz, akkor marad a séta, vagy a garázs előtti játszózás. De ma olyan ügyes volt Bendegúz, hogy hagyott pihenni a padon is. Míg ő homokozott, addig nekem nem kellett mellette ülnöm, hanem pihenhettem a padon. Igaz, nem volt senki sem, lehet, azért játszott el ilyen jól.

Bár amikor jött egy kisfiú és játszott Bende játékaival, akkor sem lepődött meg a fiunk, hanem homokozott tovább és éppen tortát készített, meg békát. Aztán szedtünk még gesztenyét, meg hintáztattam is egy kicsit, csúszdázni már egyedül tud, meg a hintalovacskára is egyedül mászik fel és jön le, szóval ma pihentető volt a játszóterezés. A boltban volt egy kis hiszti, hogy nem vettük meg a kinézett autót, de hát ez van.

Itt pedig már az udvaron vakarja a pocakját:

Igazi nagyfiú már!

 Ma készítettem friss pocakfotót. Összevetve a Bendés pocakkal, szerintem Bendével kb. a 36-37 heten volt ekkora pocakom. És ma megmértem magam is (mint minden hétfőn) és ott tartok most Mersével hízásilag, mint Bendegúzzal ilyen idős várandósan (vagyis akkor 34+4 voltam, most meg 34+0). Ez azért is jó, mert most +9 kg-val indultam neki, szóval még az is lehet, hogy kb. akkora súlyom lesz szüléskor, mint Bendegúzzal, aminek nagyon örülnék. Mondjuk a diéta hatásos, ezek szerint, bár néha csalok, azért próbálom tartani a 180gramm-ot, hogy a vércukor szintem normális legyen. Egy biztos, szülés után szeretnék enni egy puncsos mignon-t, mert most nagyon kívánom már napok/hetek óta. 

De a friss fotó:

Azért látszik még, hogy "fent" van a pocakom, többnyire a köldököm fölött érzem a mozgásokat...

Jósló

Én elkezdtem görcsölgetni kb. egy hete. Ezek igen
rendszertelenül jönnek, de azért tudnak rendesen fájni. Betudom már a jósló
fájásoknak, bár van még hátra hat hetem, ez azért nem is meglepő. Néha a
„frontokat” is megérzem, a hátam is szokott már sajogni és az alvás már kezd
nagyon kényelmetlen lenni. És mintha nagyobb is lenne a pocakom, mint
Bendegúzzal volt, de majd holnap (hétforduló) készítek képet és összevetem
ismét. Amúgy meg hiába alussza át végre Bende néha-néha az éjszakát a
kiságyában, ha én nem tudok normálisan aludni. Mondjuk azért annak is örülök,
hogy ő jót alszik. Merse pedig mocorog, tegnap egy kisebb pontocskát nyomott
ki, gondolom a lába lehetett (talpa), mert általában a nagyobb kidudorodást érzem,
az meg a feneke lehet. Azt hiszem, most lesz a legnehezebb időszak számomra.
Pihennék is, de nem mindig tudok akkor, amikor én szeretném, hiszen van már egy
örökmozgónk, aki néha úgy tele van energiával, hogy nem győzzük figyelni, mikre
képes. 

Már szerveződik a gyerekfelügyelet, de ugye biztosat nem
tudunk, így egyelőre hármasban vagyunk itthon. Mindenesetre ha megindulna a
szülés, akkor napközben el tudnánk helyezni Bendegúzt, viszont, ha éjszaka,
vagy hajnalban megyünk a kórházba, akkor lenne egy kis gond, ha nem lesz még
fent Csongi valamelyik húga, mint segítség. De most az egyik ismerős páros
barátunk felajánlotta, hogy szívesen átjönnek akár éjszaka is vigyázni Bendére,
úgyhogy lehet, hogy ha úgy alakul, akkor meg fog oldódni ez a probléma is.

 

Na, elkészült a szilvabefőtt, meg a lekvár is. Furcsa, hogy
ezt máshogy kell főzni (van, aki süti), mint a többit. A magozással hadilábon
álltam, így én csak a szilvabefőtthöz magoztam ki a szilvákat, a többit
rábíztam Csongira. Idén már nem szándékozom mást eltenni, bár kacérkodtam a
savanyúsággal is, de mostmár végeztem.

Illetve végre kimostam Merse összes ruciját, pelenkáját,
kifogóját, a kiságyba való cuccokat. Már csak vasalni kell, meg elrakni őket,
talán jövőhéten azzal is végzek. Lassan összeállítom a kórházi cuccomat is, bár
van még idő, de legalább ezzel is készen leszek. A lakást próbáljuk nem
leamortizálni és csak a szükséges porszívózás, portörlés, felmosásra lesz már
csak szükség.

A napokban intézem, hogy nekünk is legyen tároló kulcsunk és
kiköltözik a garázsból a babakocsi és két bicikli is a tárolóba, mert a
garázsunk már fullosan tele van. Néha úgy kell bemanőverezni a kocsinkkal.

Aztán újabb régi kedvence lett ismét Bendének, méghozzá Tibi
kacsa. Mostmár játszani is kell vele, mármint bábozni. És mesél is a kacsának,
megszereti, puszilgatja, vele alszik, viszi magával.

Nemrég kaptunk a postásunktól két dvd-t, amit ugye a
postaládába tett. Verdák 2 és Matuka meséi. Persze látta Bende, hogy kivettem
és észre is vette, hogy verdákos, így azóta is úgy mondja, hogy nézzük, amit a
postaládából kivettünk verdák kettőt. Valamelyik éjszaka még álmában is beszélt
erről.

Aztán megtanulta azt is, hogyan kenyerezze le Csongit. Néha
elszólja magát Bendegúz, hogy „édesapám”, ilyenkor én is meg tudnám őt zabálni.
Illetve megtanulta a Bob a mesterből, hogy kell számolni villámlás és égzengés
között: egy elefánt, két elefánt, három elefánt, négy elefánt, öt elefánt, hat
elefánt. És az ujjait is használja. Mondjuk kell neki segíteni, de olyan édesen
mondogatja ezt is.

És amiket már régebben is hozni akartam, szavak, amiket így
mond:

Szada – szalad

Hamanya – enni, reggeli, ebéd

Szukoty – szutyok

Onkó – autó

Traki – traktor

Kakoló – kakaó

Kamilon – kamion

Pagapá – papagáj

Elilin – Evelin

Még van egy csomó, de ilyenkor mindig elfelejtem... (hiába, "kismamaagy"-am van).

 

26 hónap

Úgy alakult a tegnapi nap, hogy nem volt ebéd után alvás.
Persze el kell mondjam, hogy eleve fél kilenckor ébredtek a fiúk és előző este
is alig akart elaludni Bende, na, meg napközben is alig lehetett alvásra bírni
(szombat reggel is viszonylag későn ébredt). Szóval elindultunk tegnap a
piacra, majd elmentünk ebédelni, végül még a plázába is eljutottunk és ezután
még Marci haverunkhoz is ellátogattunk, így szinte csak estére értünk haza. Hát
azt hittem, hogy egyből bedől az ágyba, de volt még egy kis pörgés, azután
szinte el is aludt. Viszont nem lesz ebből rendszer, mert napközben, mikor
autóztunk, akkor is voltak holtpontjai, viszont olyan keveset mentünk, hogy nem
hagytuk aludni. Így ma már visszatértünk a régi kerékvágásba. Hát ma sem
akaródzott neki egyből aludni ebéd után, pedig ma „rendes” időben keltünk
reggel. De mindig átjött a nagyszobába és vitt valamit az ágyikóba, aztán meg
kiabálta, hogy „anya, betakar”, azaz takarjam be. Szerencsére napközben
elalszik magától, este meg egy meseolvasás után. Legalábbis, ha jó napja van.
Ha, nincs, akkor jönnek a léccci-k. A deles alvást viszont elhagyni még nem
fogjuk, az biztos, hiszen látom rajta, hogy szüksége van rá. Meg nekem is kell
ez a kis másfél óra csendes pihenő. Bár hamarosan a két gyerkőccel meglátjuk,
hogy fogok pihenni…

Amúgy egyre jobbakat alszik a kiságyában, amikor rosszat
álmodik, vagy tele van az orra (mostanában szerencsére csak az orra dugul el,
semmi más baja nincs), akkor átkerül hozzánk, de amúgy vannak már átaludt
éjszakáink is. Igaz, ettől függetlenül nekem meg nincsenek, mert Merse Manó nem
hagy aludni, már sehogy sem jó feküdni és még van hátra elméletileg 7 hét. No,
meg a mosdóba kimenetel is megakadályoz abban, hogy átaludjam az éjszakát. De
majd lesz ez jobb is, ha nem idén, de jövőre biztosan!

Tegnap lemértük Bendegúz súlyát is, mert már június óta nem volt
mérlegelés itthon, csak az orvosi rendelőben, ruhástól, pelenkástól. Így
jelenleg csupaszon, fürdés előtt 14,1 kg, júniusban 13,3 volt. Nekem kis
sós-zsáknak tűnik, de hozzá képest a tesó pehelykönnyű lesz biztosan. Mersének
most kezdtem el mosni a ruháit, meg átnézem majd és ami hiányzik, azokat be
kell szerezni. Ugye lesz egy évszaknyi különbség a két gyerkőc között és míg
Bende rucijai között most sok a rövid ujjú-s, meg trikós body, Mersének már
inkább hosszú ujjú-s bodyt kellene néznem, meg a melegebb rucikat. Ma még a
piacon vettünk szilvát is, majd azt szeretném megfőzni lekvárnak, de egy kicsit
hagyjuk még érni a ládában, úgyhogy talán szerda délután nekilátok annak is.
Addig meg száradnak a rucik, mert Bende őszi rucijait is át kell néznem és
moshatom azokat is. Most, hogy jó idő van, minden olyan gyorsan szárad, friss illata is van mindennek, pedig Merse ruháit csak mosódióval mosom.  Mehetek is teregetni!

Telnek a napok

 Túl vagyok a 32. hetes vérvételen, tanácsadáson, védőnői
státusz vizsgálaton és a dokimmal való konzultáción-vizsgálaton is. Merse
Manóval minden rendben, szépen gyarapszik, jelenleg 2kg körül van. A bal
veséjében található egy kis tágulat, de még mindig a határon belül mozog, ha
így marad, akkor nem is kell vele foglalkozni. A dokimhoz elkísértek a fiúk is,
míg várakoztam, addig sétálgattak, majd amikor bejöttek, Bendegúz automatikusan
a pocakomhoz jött és üdvözölte a tesóját. Mostanában sokszor jön „tesózni” és
már mondja, hogy „ha kibújik a tesó, majd játszani fogunk”. Próbálom azért
felkészíteni, hogy először még nem nagyon tud majd vele játszani, de hát
meglátjuk, milyen is lesz…

A szerdai tanácsadásra vittem magammal ismét, nagyon ügyes
volt, még a mosdóba is kimehettem, addig a védőnővel volt el. Minden rendben,
vérnyomásom, súlyom is. A diétát csinálom, bár néha vannak kihagyások és biztos
nem teljesen jól csinálom, de még mindig csak +5kg van rajtam (ahogy a diétát
elkezdtem +6kg volt rajtam), na, meg ugye a +20kg minimum, amivel indultam.
Néha nagy a kísértés egy-egy süti után, de végül megelégszem a gyümölccsel is.
Csütörtök reggel vérvételre mentem. Mivel reggel nyolctól veszik a vért, már
odamentem negyed órával hamarabb, de így is a 15-ös sorszámot húztam. Hát
kilenc után jutottam be. Az a borzasztó, hogy egy személy adminisztrál, meg
veszi a vért, meg szaladgál ide-oda és nem haladunk. Mondjuk elméletileg már
csak egy vérvételem lesz a terhesség alatt, úgyhogy azt valahogy majd kibírom.
A ctg-re is kaptam időpontot, mert a dokim „elrendelte”, hogy három hét múlva
már azt is megkezdhetem, így a tanácsadóba meglett a beutaló és ma kértem
időpontot a vizsgálatra is. Szeptember 27-én ott kezdem a napom, így Bendére
ismét apukája fog vigyázni.

Még szerda délután elmentünk Marci haverunkhoz is, mert a
délutáni alvás után, ahogy Bende felébredt, elkezdte mondani, hogy Marciéknál
zongorázni fog. Aztán felhívtuk Ágit, hogy otthon vannak-e, mert meglátogatnánk
őket, így a tanácsadás után el is mentünk. Bende felmérte a terepet, majd
játszott az autókkal, persze Marcinak is azok kellettek, de hát ez már így
szokott lenni. Aztán elkezdték dobálni a kislabdákat és borzasztóan tetszett
nekik, hogy Ágit eltalálják, ő meg még vissza is dobja…Nagy kópék már most!
Volt zongorázás is, szóval nagyon tetszett a fiatalembernek, alig akart
hazajönni. Ezután az autóban mondta is, hogy „apa vár otthon”.

És a négykezesről:

Kedden meg Alízkáékkal találkoztunk. A doki után még
elbicóztunk hozzájuk, éppen lent motorozott Alízka és hát Bendének is ki
kellett próbálni:

Kicsit már merült az akksi, ezért kellett a segítség is:

Na, nem csak Alízka tologatta Bendét, volt, hogy fordítva
volt. Illetve Bende még puszit is adott Alízkának, bár először nem nagyon
akarta hagyni magát Alízka. De a szájra puszi megvolt megint (érdekes módon
eddig csak Alízka puszilta szájon, a többi lánynak az arcára ad mindig).

És csütörtökön elmentünk a szomszédos kisfaluba,
meglátogatni Kata barátnőnket, meg anyukáját, meg a tesót a pocakban (okt. 3-a
a nagy nap).  Éppen egy kis barátnője
volt ott Katának, így Bendegúz nem nagyon foglalkozott a lányokkal. Jobban
lekötötte őt az újdonság, mert hát másnál mindig más játék van. A lányok meg
táncoltak, nevetgéltek, ettek, elvoltak. Mondjuk innen is alig akart eljönni
Bende, így megbeszéltük Erikával, hogy jövőhéten még kimegyünk hozzájuk, mert
azután megszületnek a babák és idén már nem hiszem, hogy nagyon elmegyünk
egymáshoz. Innen viszont elmentünk a volt munkatársamhoz is végre, ahol a
hármas ikrek idén töltötték a harmadik életévüket. Tavaly még „kicsinek”
találtam Bendét hozzájuk, mert éppen akkor kezdett el totyogni, aztán meg úgy
alakult, hogy tavasszal nem jutottam ki, meg a nyáron is többször kellett
lemondani, de most hirtelen ötlettől vezérelve meglátogattuk őket (előzetes
egyeztetés után) is. Hát az ikrek nagyon visszahúzódóak voltak Bendéhez képest.
Bende egyből birtokba vette a játékokat, a csúzdát és hintát. Az ikrek első
tagja, a „vezér” Kristóf is csak a végefelé kezdett feloldódni, de akkor aztán
csak kérdezett, csak kérdezett (miért? Ez miért? És miért?). Kira beszélt, de
csak az anyukájához, Zéténynek viszont egyáltalán nem hallottam a hangját, bár
a végén már ő is felment a csúzdához és ott volt mind a négy gyerkőc. Azért
örülök, hogy oda is kijutottam és remélem fogunk még menni, igaz, már csak
akkor, ha Merse nagyobb lesz.

Hát telnek a napok, Bendegúz gézengúz, nagyon nem tud szót
fogadni, már a kézre-pacsi többször is előfordul napjában, de egyszerűen
máshogy nem tudom kordában tartani. A szép szó már nem hat rá… És lehet, én is
kicsit türelmetlenebb vagyok, de remélem, hamarosan kinövi ezt a korszakot is.

Szeptember

A hétvégénk ismét eseménydús volt, még a jó időt is kihasználtuk. Szombaton korán szerettem volna átmenni Szegedre, hogy egy kicsit tudjunk a városban is sétálgatni, mielőtt a deles esküvőre elmegyünk, de végül nem úgy alakult, ahogy elterveztem. 11-re értünk oda, így csak az önkormányzat előtti téren sétálgattunk. Végül az ifjú pár is megérkezett, így csatlakoztunk hozzájuk és már nem mentünk be a kárász utcára. A kisfiunk ilyen kis csinos volt:

Az esküvőt végigvártuk, majd a téren még volt fényképezkedés, de végül mi elindultunk hazafele, mert aznap volt Csongi munkahelyénél a családi nap is tele színes programokkal. Persze Bendegúz keksszel a kezében aludt el a kocsiban:

El is fáradt szegénykém, mert az odafele vezető úton nem aludt be, énekeltünk, beszélgettünk, vagy csak nézelődtünk.

A délutáni program is jó volt, volt ugrálóvár, amit végre kipróbálhatott Bende. Először meg volt szeppenve, de végül tetszett neki. Igaz, a nagyobbak miatt nem ment sosem beljebb két lépésnél és általában a közelünkben volt (vagyis mi voltunk a vár mellett), de azért ugrándozott ő is. Többször is felkéredzkedett rá. Az este folyamán pedig már annyian voltak rajta, hogy végül ki is lyukadt egy részen és összedőlt. Szerencsére akkor épp nem volt ott Bende, de a többi gyerekeket ki kellett menekíteni, nem történt nagyobb baj az ijedtségen kívül. Volt még játszóház is, meg színház is, szóval a gyerekeknek is volt program, meg a felnőtteknek is. Volt humorista, zenekar és táncosok is. A vacsora svédasztalos kiszolgálás volt, többféle menüvel, szóval minden jól sikerült. Egyet leszámítva, hogy estefelé előjöttek a szúnyogok, így mi el is jöttünk (amúgy is már közeledtünk a fürdés időhöz), mert Bendegúzt rendesen megtalálták ismét a vérszívók.

Vasárnap pedig a jó idő miatt elmentünk a helyi strandra. Előtte még elugrottunk venni egy gardrób szekrényt a kisszobába, mert most, hogy lassan jön a tesó, nincs hely az Ő rucijainak. Pedig már mosnám-vasalnám őket, de nem tudom hova tenni. Egyelőre a szekrény már össze van állítva, Csongi vasárnap este kezdett neki és két óra alatt össze is rakta. Addig Bendét megfürdettem, majd elkezdtük nézni a Micimackó-Tavaszolást, aminek a végére be is aludt. Na, azóta én nem pakoltam szépen be a szekrénybe, csak úgy oda lettek téve a ruhák, hogy azért mégse szanaszét legyenek, de tegnap este a körtebefőttet tettem el, ma meg a maradék körtéből kell valamit készítenem. De visszatérve a fürdőzésre, Bendegúz nagyon élvezte, bár dél előtt érkeztünk, végül kettőtől háromig még aludt is. Így alvás előtt is volt nagy pancsolás, meg utána is. Az időjárás tökéletes volt, a víz is, tetszett mindenkinek.

Egy kis szünet, mert enni azért kell:

És még hozok képeket, mert kölcsönbe van nekünk is futóbiciklink. Ugyebár én ilyet szerettem volna neki venni szülinapjára, de végül a gokart mellett döntöttünk, de nem is baj, mert most kölcsönbe megkaptuk a szomszéd kislányoktól, akik már szépen tudnak biciklizni. Így most ez is újdonság Bendének és már egyre ügyesebben megy vele:

És hozok képet Zitus barátnőjéről is, már kb. egy hónapja nem látták egymást, aztán tegnap sikerült összefutnunk a játszin és együtt jöttünk haza. Igaz, mostanában Dorkát  (Zitus húga) emlegeti jobban Bende, de azért szívesen jött Zitával kézenfogva: 

És még egy elmélkedős kép, mert mostanában ezt szokta csinálni a bolt előtt. Gondolkozik, néha ilyenkor kakál is, de most csak azért guggolt le, mert tetszett nekem:

Hát meg is lehet zabálni!

Ma délután megyek a dokimhoz is, kíváncsi vagyok már, hogy a pocaklakó is hogy érzi magát odabenn. Holnap meg védőnő, tanácsadó, aztán a héten még vérvétel is lesz….

 

Visszatérünk

Hát a mai nappal kezdem, mert ma eddig „csak” kétszer
akadtam ki a kisfiamra. A fotelünk mögött van egy virágcserép, amit eddig olyan
szépen elkerült. De ma kisördög bújt a fiamba és hát kipakolt egy kis földet
(tegnap este locsoltam meg a virágokat). A dorgálás után felporszívóztuk a
lakást, de ezután még egyszer megtörtént a „baleset”. Persze nem segített a
kézre- és seggrepacsi sem (verni azért nem fogom a gyereket), meg a szép szó
sem. És hát mostanában igencsak ellenkezik is a gyerekünk. Ha azt mondom, nem
szabad, egyből rávágja, hogy szabad! A nem-re is jön a válasz, hogy de! És az
ebéd utáni alvás se akaródzott ma neki. 

 Tegnap pedig megcsípte egy méhecske. Be is dagadt a kézfeje,
de szerencsére allergiás kiütése nem lett (ez volt az első méhcsípés).
Gokartpályára mentünk éppen ki és hát az egyik ismerősünk motorrral jött ki és
felültettük rá Bendét. Nem vettük észre, hogy a kormányon tanyázik egy méhecske
és hát szerencsésen sikerült a fullánkot megszereznie Bendegúznak. Volt egy kis
sírás, de sok-sok gyógypuszit kért tőlünk ezután és biztos emiatt is, de mára
már nem is látszik. A gokart pályát meg imádja, szóval feledtette az élmény ezt
a kis fájdalmat!

 A nyaralás is jól sikerült, igaz, nem a legjobb időt fogtuk
ki, de nem is volt rossz időnk. Első nap megálltunk Siófoknál, mert van egy
sekély rész, ahol Bendegúz tudott ide-oda sétálgatni a vízben. Annyira élvezte,
hogy alig tudtuk elhozni végül. Hát nagyon szeret pancsolni, kis vízimádónk
van. Délután a szálláson is bemerészkedtünk a balcsiba, de ott egyből térdig
érő volt és a víz hőfoka sem volt olyan jó, így Bende is igencsak fázott és én
sem mertem beljebb menni. De legalább vízben voltunk. Mondjuk ezután a hotel
medencéjében fürdőztünk, ami kellemesebb volt és hát Bendét innen is úgy
kellett kiráncigálni. Másnap reggelre eléggé szeles időt fogtunk ki, így
elutaztunk a kehidakustányi fürdőbe. Itt mindenki fürdőzött, Csongi és apukája
még csúzdázott is, mentem volna én is, de most sokmindent kihagyok a pocaklakó
miatt. Így a pezsgőfürdőt is kihagytam, meg a termál hőfokú vizeket. A harmadik
napon visszafele megálltunk a Zamárdin található élményparkban, mert Csongi
ment egy kört. Szerencsére eléggé árnyékos helyen volt, illetve Bendegúz sem
unatkozott, mert volt homokozó, meg végülis eltelt az idő, míg Csongi
csimpaszkodott. Ezt is kipróbáltam volna, bár biztos megbuktam volna egy-két
helyen (ahol mondjuk csak kézzel tudok átmászni egyik helyről a másikra), de
majd legközelebb. Ezután pedig még fürdőztünk egyet az aranyparton. Bende itt
már homokozott, mert most a homokozó szettet is kivettük neki. Én pedig
belemerészkedtem a vízbe és úsztam is egyet. Jól esett…

A szülői hazamenetel is jól sikerült. Ketten mentünk haza
Bendével még múlthéten szerdán, először Kati mamáéknál kötöttünk ki, örültek
neki nagyon. Sokat játszottak, meg ment a hülyeség a Dari nagybácsival is,
szóval hamar eltelt az idő. Másnap Tibi tatáéknál voltunk, ott is volt program,
autót kitakarítottuk, majd lemostuk, szóval volt segítségem. A fodrászhoz is
eljutottunk, így megint kis kopaszfejűnk van…

Pénteken pedig kimentünk a vajdasági dédikhez is. Ott is
megörültek nekünk, Bende ott is sokat segített a dédinek, locsolta a kertet,
segített a tyúkok elrendezésében, szőlőt szedtünk, szóval nem unatkozott. Alig
akart hazajönni. Most meg ugye próbálunk visszaszokni a régi kerékvágásba.

Holnap megyünk délelőtt Szegedre, városba szétnézünk, majd
egy esküvőre vagyunk hivatalosak. Délután viszont Csongi cégénél lesz családi
nap tele programokkal, oda jövünk vissza, így csak egy kis kiruccanás lesz.

Lassan jegyzetelnem kell a szavakat, miket is mond már ez a
gézengúz. A múltkor lemaradt, hogy ha valamiért haragszunk rá, akkor mondja,
hogy „ne haragudj”, de olyan édesen tudja mondani, hogy meg lehet zabálni.
Aztán van, hogy direkt szomorúnak kell lennünk, hogy ő meg tudjon vigasztalni! Álmában
is beszél, illetve néha ébredés után is elkezdi mondani, gondolom ilyenkor azt
mondja, mit álmodott. A mondatok is szépen formálódnak már. Néha még mi sem
értjük, mit akar mondani, olyankor kb. háromszor elmondja még egyszer, aztán
úgy van vele, hogy ha nem értjük, akkor így jártunk…

Sajnos nem sok kép készült (legalábbis a telómmal nem, a
fényképezőgépről meg még nem kicsinyítettem), így most csak azt az egy képet
hozom, ami tegnap készült a gokartpályán…