Vadaspark, grill

Ma van Merse névnapja, csak hogy el ne felejtsük Őt is. 

A hétvégénk eseménydús volt, szombaton nagytakarítás,
szőnyegmosással egybekötve, majd délután voltunk a vadasparkban is. Illetve tegnap
grilleztünk egy ismerős párossal (akiknek hamarosan esküvőjük lesz).

De ne szaladjak annyira előre. Szerencsére kijöttünk a
betegségekből (kopp-kopp-kopp), már nem szedjük az antibiotikumot sem, így most
a vitaminpótlásra kell figyelni. Meg előre feltunkolni magunkat, mert egy hét
múlva megyünk nyaralni a Balatonra három napra. Kíváncsi leszek, milyen lesz az
idő, mert most nagyon strandolós, de hát mondja a lehűlést. Viszont én és Bende
megyünk haza szerda délután a szüleinkhez, illetve pénteken a dédiékhez is
kimegyünk, majd onnan jövünk vissza vasárnap. Csongi dolgozni fog péntekig, így
vele majd csak a dédiknél fogunk találkozni szombaton. Nekünk biztos eseménydús
lesz a hetünk, nekem menni kell az önkormányzathoz is házassági anyakönyvi
kivonat másolatot kérni, aztán péntek reggel megyünk a fodrászhoz is, igaz,
csak Bendének lesz lenyírva a sérója, meg ugyebár tatázunk-mamázunk és végül
dédizünk is.

Szombaton meg Csongi nagybátyjáéknak lesz a 25. házassági
évfordulójuk, oda vagyunk hivatalosak. Vasárnap irány vissza és lehet pakolni a
nyaralásra is. Mindeközben jó lenne pihenni is…

Szóval a pénteki doki vizit után, aki elmondta, hogy még
vasárnapig szednie kell Bendegúznak az antibiotikumot, elmentünk a vadasparkba
és vettünk bérletet. Úgy volt, hogy be is megyünk, de mivel átruházható a jegy,
így inkább áttettük szombatra, hogy Csongi is jöjjön velünk. De végre a
játszótérre is eljutottunk már, nem csak az udvaron játszott Bende. Ma délután
ismét megyünk a játszira, találkozunk a barátokkal-barátnőkkel.

Szombaton meg nekiláttunk a nagytakarításnak, amelyik
szőnyeget lehetett mosni a gépben, azokat ki is mostuk, az ágy alatt is ki lett
porszívózva, meg a kiságy is rendbe lett téve, úgyhogy még a szülés előtt lesz
egy nagyobb takarítás, de addig csak elég lesz a portörlés-porszívózás-felmosás.
Szeptember elején elkezdem a babarucikat is mosni, vasalni és bepakolni a
szekrénybe, már csak nekünk kellene egy nagyobb szekrényt beszerezni. A takarítással
elment a fél délelőtt, így pihenés volt elmenni a vadasparkba. Bendének
tetszett, tudott simogatni pónilovat, meg kecskét, meg nyuszit, meg látott
oroszlánt, meg tigrist, meg medvét, meg még egy csomó jószágot. A terv az, hogy
majd ősszel és télen is megyünk, ha máshogy nem, hát hármasban (Bende, tesó és
én).

Vasárnap pedig grilleztünk délután, ez is jól sikerült, jól
bekajáltunk, én olyannyira, hogy éjszaka alig tudtam aludni, fájt a hátam, meg
a gyomrom. De hát a végén már csak a szemem kívánta, mégis ettem. A kilók még
állnak azon a szinten, ahogy lement a betegség miatt, szóval a diétához képest
-1,5kg-val vagyok kevesebb jelenleg. Még 10 hét van kiírásig, de úgy érzem,
hogy a tesó is hamarabb fog jönni, mint ahogy Bende is jött. Hát, meglátjuk. 

Egy ismeretlen macskával, aki bejár az udvarra: 

A főtéren kirakodóvásár van és hát tudják, mivel lehet csalogatni a gyerekeket: 

Persze a verdákba is beleült! Ezután elmentünk egy játszótérre, ahol nem volt sok játék, de volt olyan, amivel még nem játszott. Ilyen volt ez a hinta is: 

Hát én valószínűleg már csak ősszel jövök legközelebb, azaz szeptemberben! Így mindenkinek kellemes nyarat kívánok még erre a kis időre!!!!

9 év

Ma 9 éve, hogy megismerkedtem Csongival. És ma 4 éve, hogy
házasok vagyunk. Telik az idő…

Helyzetjelentés rólunk. Hétfőn ugyebár elmentünk vérvételre,
Bendét az apja vitte, én meg mentem a cukorterhelés miatt. Persze Bendegúz nem
sírt, mert megbeszélték, hogy bátor kisfiú és a bátrak nem sírnak (én meg
megbeszéltem magammal, hogy legközelebb is az apja fogja vinni). Ők hamarabb is
végeztek, viszont nem pisilt addig, így még várakozni kellett. Nekem időpontom
volt, mert a reggeli után egy órával vették le a vért. Megint késtek a
behívással kb. 10 percet, mint a múltkor, de hát kibírtam. Ezután én
visszamentem a fiúkhoz (mert nekem másik kórházba kellett menni), vártunk még
egy picit, majd, miután pisilt Bende, kimentünk a nagybani piacra, ahol apáék
már vártak ránk. Kaptunk őszibarackot (én rendeltem befőzni), meg vettünk még
ezt-azt. Az én állapotom még akkor nem javult, elég ramaty éjszakákon voltam
túl. Végül délután elmentem a dokihoz, de mivel késtem, nem vették be a
papírjaimat. Ugyebár délután adták ki a vérvétel eredményét is, illetve akkor
vittem el a táppénzes papírjaimat is és hát 10 perccel mentem később, mint
ahogy bevették volna a papírokat (pedig még rendelési idő volt). Szóval kedden
jutottam el a dokihoz és hát Murphy, hogy előttem 8-an várakoznak, de utánam
csak ketten jönnek. Végül egy órát vártunk, Bende már elunta magát, de azért
próbáltam lekötni a figyelmét. A helyettes doktornő megvizsgált, a torkom zöld
váladékos, az orrom nem szelel, de a tüdőm tiszta, úgyhogy kaptam
antibiotikumot, amit öt napig kell szedjek, azaz szombatig. De mára már olyan
jól vagyok, hogy csak a köhögés zavar. Meg megbeszéltük, hogy a várandósság
miatt mit szedhetek még. Mondjuk előző este beszéltem a védőnővel és a dokimmal
is, mert úgyis el kellett mondjam nekik, hogy a vércukor-terhelésem 6,1 lett (6,7 a felső határ), így
megbeszéltük, hogy folytatom a terhesség végéig a 180grammos szénhidrát-diétát és
ennyi. Nem kell diabetológushoz menni, sakkozhatom én ki a táblázatból az
adatokat.

Szóval kedden elkezdtem én is az antibiotikumot szedni,
aztán Csonginak is elkezdett fájni a torka, szóval szépen esünk vissza bele.
Reméljük, hogy Bendegúz már nem fog. Ő „csak” köhög már, amióta az augmentint
szedi, azóta nincs láza, így kedden a gyerekdokinál megbeszéltük azt is, hogy
pénteken reggel még elmegyünk vizitre, ha nem javul, akkor még a héten szedni
kell neki, ha meg javul, akkor aznap lesz az utolsó adag (amúgy is addig tart
ki az egy üveg gyógyszer).

Mivel kaptunk két láda őszibarackot, amit el kellett rakni,
hát a héten ezt is meg kellett tegyem. Csongi aranyos volt, azt mondta, ha már
úgysem tudok aludni amiatt, mert mindig eldugul az orrom, akkor valamelyik
éjszaka meg is csinálhatom. Végül kedden este hétkor kezdtem neki és 13 üveggel
elraktam, meg másnap 10 üveg lekvárt is főztem a maradékból. Már csak körtét
kell eltenni és készen van a téli adag.

Érdekes ez a betegség, mi nagyon ritkán betegszünk meg,
gyógyszer itthon alig van, így most eddig kb. 40 ezer forintot hagytunk a
gyógyszertárban, de van itthon nekem fájdalomcsillapító, meg ugye a felírt
gyógyszerek, meg egy csomó vitamin. Bendének is vettem multivitamint, de
megbeszéltem a dokival az immunerősítést, hát felírt egy olyan szert, aminek az
egy havi adagja kb. 5 ezer forint lesz. Az itteni gyógyszertárba nem lehetett
kapni, és kb. két havi adagot kell majd beszednie. Viszont, mivel mostanában
elég sok antibiotikumot kapott és hiába kapja folyamatosan a probiotikumot,
azért gondoltunk valami immunerősítőre, főleg, hogy lassan a tesó is
megszületik, meg jön az ősz, tél. És nekünk is vigyázni kell majd magunkra,
mert komolyan mondom, levert most ez a torokgyulladás. Hétfőn jártányi erőm se
volt, semmit sem csináltam, de hát Bendegúzzal meg ugye foglalkozni kellett,
szóval csak „átvészeltem” a napot…

Ma pedig ultrahangon voltam, a kórházi „kötelezőn”. Három
hete voltunk a 4D-n és most is az a szonográfus vizsgált, akinél magánba
voltunk. Aranyos volt, ismét ránézett a vesemedence tágulatra, csak a balban
van egy kis tágulat, ami elfogadható, de így legalább nyomon tudjuk követni.
Legközelebb én szept. 6-án megyek a dokimhoz, majd akkor is megnézzük. Amúgy
szépen fejlődik Merse Manó, már a buksija lent van, a seneke meg a cicim alatt.
1624gramm a becsült súlya. Most szeptemberig nincs vizsgálat, de ezután megyek
ugye a dokimhoz, a védőnőhöz, a tanácsadóba, vérvételre is, majd jönnek az
NST-k, szóval ezután szépen felgyorsulnak majd az események… De hát így van ez.

És hozok képeket most, ahogy Bendegúz rajzolgat:

És segít az apjának összeszerelni a koyhaszekrényt:

És még egy újdonságot akart megosztani, mostanában nagy
sláger lett a kakaó ivása, Mindegy, hogy este, reggel, vagy délben, de ha
meglátja a bögréjét, akkor kéri is. Ugye én felforralom a tejet és kikészítem
neki az adagokat (minimum két bögrével).

És a másik újdonság, új mese, a Micimackó-tavaszolás (a
többi Micimackó annyira nem érdekes). Most ez a sláger és végig sorolja a
szereplőket is, imádom, ahogy mondja: micimacó.

 

Betegség

Mostmár megvan a diagnózis is: enyhe tüdőgyulladás. Hogy hol
és mikor kaphatta el, az jó kérdés, bár szerintünk az elhúzódó torokgyulladás
is oka lehet. Most éppen másik antibiotikumot kapott, szóval fogyasztjuk
rendesen a gyógyszereket és vitaminokat. Egyébként múlt héten hétfőn kezdődött
a lázas betegsége, ami szombatig tartott, ezután csak köhögött csúnyán, meg fújta
az orrát. Aztán kedd-szerdára virradóra ismét felment a láza 39,8-ig is,
úgyhogy ismét elvittük a dokihoz, aki beutalt minket röntgenre. Itt
állapították meg, hogy enyhe tüdőgyulladása van, amit itthon is lehet kezelni.
Egyelőre kapja az augmentint, ha nem válik be, akkor jövőhéten injekciós kúrát
fog kapni. Hétfőn megyünk vér- és vizeletvételre is, aminek az eredménye kedden
lesz meg, úgyhogy addig remélem meggyógyul. Tegnap este még volt hőemelkedése,
ma még nem ment fel a hője, úgyhogy nagyon remélem, hogy ez már a gyógyulás
jele! Mondjuk én is szépen beleestem, először a torkom fájt, most meg két napja
azért nem tudok aludni éjszaka, mert az orrom tele van. És nem tudom kifújni.
Mindkétszer felkeltem éjszaka (először éjfélkor, aztán hajnal kettőkor), hogy
kamillával inhaláljak, de nem tartott sokáig és ismét bedugult. Fújom
tengervizes oldattal, meg már vöröshagymával párásítunk, de valahogy nem
javulok. És emiatt a torkom is fáj még, mert ugye nem tudok az orromon levegőt
venni, így a számon kell és hát megfájdul tőle a torkom. Gyógyszert meg ugye az
áldott állapotomban nem mindent lehet bevenni, ezért maradnak az itthoni kúrák
is (citromos víz, citromos-fokhagyma, kamilla). 

Szóval én mostanában nem aludtam sokat, de annak örülök,
hogy Bendegúz már egyre jobbakat alszik. Majdcsak jövünk kifele ebből a
kórságból. Aminek örülnék, mert jövőhéten mennénk a szüleinkhez és mi Bendével
ott is maradnánk egy hetet, meg mennénk ki a vajdasági dédikhez is és aug.
végén még nyaralni is mennénk a Balatonra, de ugye mindnek a függvénye az lesz,
hogy hogy javul az állapota a kis gézengúznak.

Tegnap mondjuk már rosszalkodott, néha már engem is kiborít,
ez azért a gyógyulás jele lehet! Nemrég óta mondja, ha valamit szeretne
mutatni, hogy „Anya, nézd!” és mutatja, amit szeretne, hogy lássak. Ez akkor
jó, amikor kerékpárral megyünk valahova és hát nézelődhetek, hogy hova mutogat.

Nemrég megrendeltük a konyhába a felső szekrényhez való
elemeket és most Csongi azokat rakja össze a garázsban (amúgy is Ő tervezte az
egészet, csak ki kellett szabatni, most meg ugye össze kell állítani és
felrakni a falra). Ma lementünk segíteni neki, meg hát el kellett menni a
boltba is az ebédhez bevásárolni. Mivel haladni akartam az ebéddel is, ezért én
hamarabb feljöttem, lent hagytam a fiúkat, gondoltam, majd Bendegúz milyen jó
segítség lesz az apjának. Hát nem telt el 10 perc, mikor csörget Csongi, hogy Bende
jön utánam és már a második emeleten van. Kimentem az ajtó elé és már láttam is
a kis buksiját, egyedül jött fel a harmadik emeletre. Amúgy meg attól féltem,
hogy ha velem jön, akkor cipelteti a senekét, mert ha beteg, akkor általában
nem akaródzik a saját lábán feljönni. És hát valljuk be, nehéz már nekem. Merse
is egyre nagyobb helyet foglal el, ráadásul a napokban keményedett a pocakom
is, illetve a Bendés hűtőfürdőzés se esett olyan jól, hogy ott hajolgattam a
kád mellett, de hát a kis betegnek le kellett húzni a lázát napközben is. Este
azért Csongi igencsak besegít. Szóval amiatt is, hogy várandós (néha terhes
mostmár) vagyok és még Bende is beteges, mostanában elszakadt nálam is a cérna
és hát bőgtem is rendesen tehetetlenségemben. Szégyen, nem szégyen, így volt,
de mostanra megkönnyebbültem egy kicsit, bár biztos nehéz lesz még az
elkövetkező két hónap. Na és belegondoltam, hogy mi lesz itt majd, ha télen
lebetegszik valamelyik gyerkőc és hát ugye napközben egyedül vagyok velük,
talán most akkor még örülök, hogy a pocakban lakozik a tesó! Na ezért sem írattuk
be végül a bölcsödébe a nagyfiunkat, főleg télvíz idején.

Amúgy meg megvagyunk, telnek a napok, jövőhéten hétfőn
megyek a cukorterhelésre, kiderül, hogy a diétám hatásos-e. Annyit leírhatok, hogy
(az elmúlt napok hatására is) eddig két kilót fogytam, tehát jelenleg +3kg van
rajtam az induláshoz képest. Viszont nem biztos, hogy jól csinálom a diétát,
úgyhogy tényleg kíváncsi vagyok, hogy milyen lesz az eredmény. Mindenesetre
figyelek arra, hogy ne lépjem túl a 180 gramm szénhidrátot naponta, de az elosztás
napi szinten nem biztos, hogy jó. Aztán csütörtökön megyek a kötelező kórházi
uh-ra is, na arra is kíváncsi vagyok. Remélem minden okés ezzel a Manókával.
Néha elég sok helyen érzem már, mostanában a cicim alatt nyom valamit, gondolom
nyomja a gyomrom és azt érzem. Bende nagyon aranyos, jön és játszik velünk és
olyan aranyosan mondja, hogy „tesó”, meg „öcsi”, meg persze a „Mersét” is.
Készült is egy videó, ahogy „együtt” játszanak a fiaim: 

[youtube http://www.youtube.com/watch?v=RMB_3qxEgSg&w=480&h=390]

És végezetül gyerekszáj Bendegúztól (mert már az is van!!!!).
Mivel mostanában nem igazán evett, mert beteg, ezért elkezdtem sorolni, hogy
miket kér esetleg (hátha tetszik neki valami), szóval soroltam, hogy rudi,
tejszelet, leves, joghurt, pufi. Persze mindenre azt mondta, hogy nem, erre én,
de hát nincs a gyomrodba semmi, erre ő: tesó!

Még mindig beteg

Hát eltelt egy hetünk úgy, hogy Bendegúz lázas lett, majd
köhögött. Múlthéten kedden vittem el az orvoshoz, aki megállapította, hogy
torok- és mandulagyulladása van, de lehet, hogy bárányhimlős is lesz. Kaptunk
antibiotikumot és vitaminokat, így rendületlenül szedettem vele, sajnos nem sok
javulást tapasztalva. Egész héten lázas volt, ha napközben nem ment fel neki,
akkor éjszakára biztosan. Végül szombat este óta nem kapott lázcsillapítót,
mert azóta beállt neki a hője, de tegnap még kapott panadolt a fájdalomra, mert
már mindene fájt. A lába, a homloka, a fütyije, a szája, a torka, a foga,
szóval mindenre csak azt mondta, hogy fáj. Így kapott egy kis szirupot. A
köhögés még mindig megvan, de már mintha tisztulna, viszont ma visszavittem a
dokihoz és még egy kúrát kell csinálni az antibiotikumos kezelésből, szóval még
öt napig szednie kell. Meg mellette a többi mást (köptető, fenistil, calcimusc,
normaflore és sorolhatnám). Egy hét múlva megyünk vissza kontrollra. Ma is
vittem vizeletet, de szerencsére negatív, így a húgyuti fertőzést most elkerültük.
Ja és a tüdejére se ment rá, egyszerűen csak eddig tart nála a torok- és
mandulagyulladása. A doki szerint még lehet asztmás köhögés is a parlagfű
miatt, mert most annak van itt a szezonja, de nagyon remélem, hogy csak simán
torokgyulladása van. Viszont mostanra már Csongi is és én is köhögünk, meg én is kezdek szipogni már... 

Az éjszakáink nem olyan jók mostanában, mivel sokszor ébred
Bendegúz, és hát a tesó ilyenkor szolidáris és Merse is rendszerint üdvözöl
egy-két rúgással. Na és ha én is felébredek, akkor nem igazán tudok
visszaaludni, így azt mondhatom, hogy az esti lefekvés után (ami kb. 9-kor
van), úgy éjfélig, hajnal egyig alszom jót, aztán meg csak hébe-hóba. Bende
ugye vizet kér, aztán kitakarózik és vissza kell takarni, majd szól, hogy fáj
neki valamilye, szóval nem sokat pihenünk. De hát mi is nyűgösek vagyunk, ha
elkap valami kórság.

A mostani újdonsága, ami már régebb óta van, hogy simán
„nem”-et mond, ha nem tetszik neki valami. De olyan hangsúllyal, hogy csak na.
Az a legjobb, ha mondjuk mennék valahova és vele hadakoznom kell és még oda is vágja,
hogy „nem”. Hát nagyon örülök neki….

És már négy szótagos szavaink is vannak, előszeretettel
mondja, hogy „fürdőszoba”, meg már mondatokat is egyre többet mond, szóval
igazi kis szószátyár. Még mindig megvan a szokása, hogyha mi mesélünk valakinek
valamit, akkor ő feszt mondja utánunk. Imádom ilyenkor.

Én megvagyok, az elmúlt egy hétben nem jött rám semmi plusz
deka, így jelenleg +5 kg-nál tartok hízásban. Egy hét múlva megyek vérvételre,
kíváncsi vagyok, hogy beállt-e a vércukorszintem, mert ugye csak a kis
táblázatból válogatom az ennivalókat. Azért van rossz pillanat, amikor mondjuk
megennék egy negyed dinnyét is, de nem lehet, mert abban már sok a szénhidrát,
vagy most a szőlővel vagyok így, hogy csak csipegetek, de sokat nem lehet enni
belőle, mert hát abban is sok a ch. Na, mindegy, kicsivel kevesebb, mint három
hónap van még hátra… 

És egy kép a kis kuktámról, éppen segít a lecsófőzésben: 

Bárányhimlő?

 Ugyebár írtam arról, hogy volt egy kis hőemelkedése Bendegúznak. Na, azóta már folyamatosan lázcsillapítókat kap és annak ellenére, hogy a tegnapi fürdés után is kapott kúpot (úgy fél kilenc körül), éjfélkor már 39,7 volt neki a láza, így ment a hűtőfürdőzés egy órán keresztül. Először alig akart belemenni, aztán meg alig akart kijönni. De a fürdő előtt kapott még egy kúpot és reggelig aludt is, ahogy éreztem, láztalanul. 

Tegnap voltunk dokinál, mert hát mégse tudtuk, hogy mi a baj. Már napközben elkezdett köhögni és reggel kihányta a köhögéssel az addig megivott teát, majd az orvos látogatás előtt az addig megevett tejbegrízt (csak ezt tudott enni, az erőleves nem kellett neki). Szóval ebéd után felraktuk neki a vizeletgyűjtő tasakot, amibe végül alvás közben nem került semmi. Hát a kedve nem volt a legjobb, elég sokat van megint kézben és hát ébredés után ugyan elkezdtük nézni a mesét, de végül inkább átmentünk a nagyágyra és ott olvastam neki. Mivel fájlalta a popsiját és ráadásul a zacsi is zavarta, így kicsomagoltam a pelusból. Végül aranyos volt, mert szólt, amikor pisilt (épp nem voltam bent). Ezután lementünk a dokihoz, persze Murphy törvénye, hogy előttem mindig legalább négyen vannak, de utánam csak egy valaki jön, amíg ott vagyunk. Na, mindegy kivártuk a sorunkat. Szerencsére nem húgyúti fertőzés, viszont van neki torok- és mandulagyulladása, így ismét antibiotikumot kap, ahogy számolom, egy hónapon belül ez lesz a harmadik kúrája. Hát nem örülök neki, de ha ettől gyógyul, akkor legyen. Viszont a normaflore-t most tovább fogja kapni, hátha jobban helyrerázza majd a szervezetét. Megnézte a doki a szúnyogcsípéseit is, egyre-kettőre azt mondta, hogy ez már akár bárányhimlőre emlékeztető pötty is lehetne. Ekkor mutattam az ujján egy csípés nyomot, ami kis hólyagos szerű, így most jelenleg figyelni kell, mert lehet, hogy az már a bárányhimlő első pöttye. Igazából ovi előtt szerettem volna beoltatni, addig úgy gondoltam, talán elkerüljük, de hát három hete két olyan gyerkőccel is játszott, akik már túl voltak a bárányhimlőn, de még látszódtak a pöttyeik, illetve a szomszédos házban is most estek át a lányok, szóval a levegőben már benne van.

Éjszaka amúgy már egyre csúnyábban köhög, kap egy csomó vitamint, meg torofertőtlenítőt is, de hogy az étvágya milyen lesz, az majd kiderül. Persze Merse sem hagyta szótlanul az ébren töltött éjszakát (úgy éjféltől kb. fél háromig), ficergett, majd úgy odabújt az egyik oldalamra, mint anno Bende. Le is fényképeztem, a köldökömnél balra Ő puklisodik ki:

És még annyit, hogy mostanában Bende olyan aranyos, ha csörög a telefonom, Ő egyből jelez és szól. Tegnap is ebéd után már feküdt az ágyában, én a konyhában voltam, a szobában meg csörgött a telefon és Bende szólt, hogy "csöröööög", így már tudom, ha valaki keres telefonon. 

Illetve valamelyik nap jöttünk haza a bevásárlásból és egyszercsak azt mondta, hogy "haza megyünk". Nyilván ismerős volt már neki az útvonal. Illetve a beszédhez még annyit, hogy egyre többet magyaráz, mindent mond már utánunk és vannak nagyon aranyos kis mondatai is. Hamarosan majd videózom is, csak jöjjünk ki ebből a nyavalyából....

Augusztus

Furcsa, ha azt mondom, hogy októberben születik a tesó,
 igazából október vége, de már olyan hamar itt lesz az is… Ma vagyok 27. hetes kismama, szóval 13 hét és itt a finish (vagy hamarabb, mint ahogy Bendegúz is jött két héttel kiírás előtt)...

A hétvégén a szüleinknél voltunk, Bendegúz jól elvolt, alig
akart visszajönni. Hétfőn még anyukámék eljöttek a piacra és hoztak egy kis
dinnyét, aztán Bende meg menni akart velük haza. Három hét múlva azért mi
hazamegyünk egy hétre, azon a héten még a dédikhez is kimegyünk, utána meg
megejtünk egy balatoni nyaralást is, így augusztus végén. Remélem az idő
kedvezni fog már akkor nekünk és még a balcsiban is csobbanhatunk.

Szóval jól telt a hétvége, igaz, csütörtök este/éjszaka
ismét fájlalta a térdét Bende és hát eddig kétszer fájt neki, mindkétszer
vírust kapott el. Most figyeltük nagyon, de semmi jelét nem láttuk, hogy beteg
lenne. Ellenben ma napközben egy kicsit volt hőemelkedése/láza, így én készülök
már holnap és megyünk délután a vizeletmintával a dokihoz. Ugyebár ez
ismeretlen eredetű, vagyis fogalmunk nincs, miért lett most lázas. Az étvágya
se az igazi. Igazából nem látom, hogy jönnének a rágófogai (még a hátsó négy
hiányzik), meg úgy semmit nem látok rajta, leszámítva talán azt, hogy a
szúnyogok nagyon megcsípték szombat este és azok dagadnak, de ettől nem kéne,
hogy lázas legyen. Így inkább visszük a vizeletet és remélem, hogy nem húgyúti
fertőzés van a háttérben.

Pénteken voltunk a terhesgondozóba, ugyebár pecsétet
gyűjtök, meg a doki által mondott szénhidrát diéta miatt is mentem. Most az
van, hogy két hétig kell napi 180grammos szénhidrát diétát tartanom és ezután ismét
egy reggeli utáni vérvételen veszek részt. Ha nem javul a helyzet, akkor
mehetek a diabetológiára és ott beállítják a napi kajálásom. Ha rendben lesz,
akkor gondolom a várandósság végéig követhetem ezt a diétát, hogy rendben
legyen az értékem. Péntek óta csinálom a diétát és már lement -1kg. És mindig
eszek valamit, ez a furcsa. Oké, a sütiket kerülhetem, de pl. ha jól
megválogatom az ételeket, akkor még degeszre is ehetem magam. Szóval jelenleg
„csak” +5kg van rajtam az induláshoz képest, ami azért nem rossz, ahhoz képest,
hogy nem 65 kg-ról indultam (hanem hajaj, de sokról). Mondjuk az azért
bosszant, hogy nekem kellett kinyomtatnom egy táblázatot, semmi támpontot nem
kaptam, hogy hogy kell étkezzek, ezért lehet, hogy nem is pontosan mérem. Ezért
lett volna jó eljutni a diabetológiára, de hát mindegy, most én így étkezem és
meglátjuk, hogy hatásos-e. Kikérdeztem az ismerőseimet, akik túl vannak
ilyenek, az ő elmondásuk alapján az is kiderült, hogy nem mindegy, hogy mikor
mennyi szénhidrátot viszek a szervezetembe és állítólag még este tízkor is
ennem kellene egy kis kekszet (ami lassabban szívódik fel a szervezetemben),
hogy reggelig kihasson, de én már olyankor alszom és hát igazából este hét után
már nem eszem. Na, remélem így is beáll a cukorszint és minden okés lesz a
maradék időben.

Más nem nagyon történt velünk, megvagyunk, elvagyunk. A
héten nem sok minden programunk van, szeretném már meglátogatni a munkatársam,
ahol hármas ikrek vannak (egy évvel idősebbek Bendénél), de most, hogy egy
kicsit lázas lett, törölve a program. A hétvégén meg, ha minden jól megy,
grillezni fogunk, úgy csapatostól összejövünk a gyerekes barátokkal. Már várom,
bár sütiznem ott sem kell….