Összes oldalmegjelenítés

2011. június 25., szombat

Vidám ébredés

Így-így, ahogy írom. Ma olyan jó kedvvel és vidámsággal ébredt Bende, hogy ettől a mi reggelünk és szép lett. Tegnap már elmeséltem neki, hogy most apa is itthon lesz egész hétvégén, lehet majd vele játszani sokat. Hát már tegnap sem akart leszállni róla, feszt nyaggatta. Aztán este alig akart elmenni aludni, de végül a (mostanában) szokásos módon elaludt. Ugye az altatásnál nincs gond, napközben is szépen elalszik és mostmár este is, nem kell ott lenni, befekszik az ágyba és kb. negyed óra alatt el is alszik (az éjszakai ébredések viszont megvannak még mindig). De a tegnapi nap úgy sikerült, hogy éjszaka sem ébredt fel, reggel pedig csak kinézett a kiságyból és kérdezte, hogy "apa?", én meg mondtam neki, hogy hát kiáltsál neki, aztán biztos jön (a másik szobában volt). És így is lett. Azt a vigyort, amit ajándékozott nekünk, hát nagyon aranyos volt!

Ennek örömére délelőtt kitakarítottuk a lakást, a fiúk porszívóztak, én felmostam, a lépcsőházat is sikerült rendbetenni, estére már csak a virágokat kell meglocsolni. Az ebéd is finom lett (tyúkhúsleves, sütőzacsiban sült krumpli, répa és husi, meg burgonyapüré, meg saját befőtt, finom lett. Csak a desszert hiányzott, de mondjuk nem is fért volna, viszont holnapra készíteni szeretnék valamilyen gyümölcsös browniet..). 

És még egy örömhír (számunkra legalábbis), ugyanis megszáradt a matrac a vonatos ágyba, így nem pléddel van kibélelve, hanem szivaccsal. Ez azt jelenti, hogy ma estére már ott szeretnénk altatni Bendét, hát kíváncsi vagyok. Napközben már ott alszik régóta, csak a sok ébredés miatt maradtunk inkább a kiságyban (meg a pléd és takaró kombináció sem olyan jó hosszú távú alváshoz). Hozok egy képet, friss, kb. negyed órája készült: 

Az újabb szavai, vagyis, amit mostanában előszeretettel mondogat: "mészinnen". Ülök a fotelben és ha nem fér el mellettem, akkor csak odaszól, hogy mész innen, bár ezt már máskor is mondta, szóval el vagyok zavarva. Tegnap meg elkezdte mondani, hogy "sétálnál", de hogy mi okból kezdte el, azt nem tudom. Épp Laci tatával beszélgettek, amikor rázendített, gondolom ment volna sétálni. És egy kis papagáj, mert mondogatja utánunk a szavakat, persze vannak saját szavai is, mint a "szada", azaz szaladni, vagy a "moton", azaz motor, meg azért vannak olyan szavak is, amiken már nem kell javítani: hangya (ezt akkor mondja, amikor van rajta csípéssnyom (szúnyog) és mondogatja, hogy hangya, csípett, bibi), labda, lámpa, meg még egy csomó minden...

És hozok még egy videót, tegnap készült a játszótéren. Mostanában szeret így ugrálni és úgy tudja cifrázni az esést, hogy csak na. Van, amikor még a feje is leér a homokba. Aztán meg egyedül mászik fel és hát az utolsó fokra is felmászik, a videót inkább kikapcsoltam, nem szerettem volna, ha átbukfencezik, ezért lett ilyen hirtelen vége a felvételnek: 

[youtube http://www.youtube.com/watch?v=EPTCI2aPNV8&w=480&h=390]

2011. június 24., péntek

Negatív




Ma kellett délelőtt visszamenni és vinni vizeletet, hogy
megnézzük, kigyógyult-e már Bende a húgyúti fertőzésből. Szerencsére negatív
lett a teszt, így a maradék antibiotikum beszedése után már nincs más teendő,
mint szépen, egészségesen élni tovább. A köhögés is múlóban van, Csongi is
javulgat, bár ő meg mostanában az orrát fájlalja (a sok fújástól). Én
szerencsére már teljesen kijöttem a köhögésből. Amúgy érdekes volt a mai nap,
mert eddig mindig ketten kellettünk a vizeletgyűjtő tasak felrakásához, de ma
olyan békésen aludt Bende (meg én is), hogy Csongi nem ébresztett, így rám
hárult a feladat, hogy feltegyem neki. Szerencsére sikerült és még szólt is kb.
egy óra múlva, hogy pisi (mert azért próbálkozunk a szobatisztasággal, bár most
még csak ott tartunk, hogy akkor szól, amikor már pisil), így gyors levettem a
zacsit, hogy vihessük a dokihoz. Még reggeliztünk, aztán elsétálunk.
Szerencsére teljesen kitisztult. Ezután még elmentünk a játszótérre is, mert
hát most olyan jó idő volt (a lehűlés hozta), hogy lehetett hintázni, meg
csúzdázni. Homokozni nem nagyon, mert esett az eső, bár nem is vittük magunkkal
a homokozó szettet. 



Tegnap még nagyon meleg volt, délelőtt csak a hűvös kis
homokozóban játszottunk, ahol végül lejött Emese és anyukája, meg Hunor öccse
is. Meg előtte még lejött egy ott lakó nagypapa az unokájával, Sancikával is.
Már többször találkoztunk és beszélgettünk, szóval ismerősként üdvözöltük
egymást. Bende meg elvolt a bácsival is, labdáztak, míg én a többi gyerekkel
homokoztam. Szóval igen jól telt a délelőtt, nem is akaródzott feljönni.



Délután meg átmentünk Marcell barátunkhoz, készítettem már
pár képet, bár igencsak örökmozgók a gyerekek, így nem mind sikerült. Mostanra
már nem is látszik az öt hónap korkülönbség:





Marci még mindig szereti „megszeretni” Bendét, olyan kis
akaratosan, de már Bende próbálja kezelni a helyzetet. Bár a múltkor ugye
hanyatt vágódtak emiatt, azért figyelünk is rájuk, hogy ez ne forduljon elő még
egyszer. Amúgy meg Marci egy igazi kis akaratbomba, teljesen más a természete,
mint a mi Bogyónknak. De hát nem lehetnek egyformák:





Manó is egyre többet mocorog a pocakomban, még ez jó érzés,
mert ugye van még helye. Hát kíváncsi leszek, mi lesz majd ezután, ha már
nagyobb lesz Ő is….

2011. június 22., szerda

Nyugis hét

Eddig még legalábbis. Leszámítva talán azt, hogy tegnapelőtt
éjszaka alig aludtunk. Ugyanis Bende fájlalta a lábát és masszírozni kellett.
Ezt úgy éjszaka kb. 7-8 alkalommal eljátszotta, szóval nem sokat aludtunk. Ő
se, mi se. Így tegnap délután a dokinál kötöttünk ki, aki szerint a fertőzés
okozza a fájdalmat. Persze én is elkezdtem utánajárni a dolgoknak, de volt
egy-két oldal a neten, amit inkább meg sem nyitottam. Mindenesetre most éjszaka
elég jót aludtunk, mindenki kipihente az előző éjszakát. A torkát is megnézte a
doki, mert egyre jobban köhögött már, de szerencsére már abból is kifele jön.
Kapott köptetőt, így most adagolom rendesen neki a csodaszereket (reggeli és
vacsi közben az antibiotikum, ebéd után a probiotikum, napi kétszer evés után a
köptető és még bejött a calcimusc is, azt már csak úgy kapja). Hát még mindig
nem barátkozott meg az antibiotikummal, úgy kell beleerőszakolni. Pedig már
elkezdtük szedni a második tubust, ha ez elfogy, akkor vége. Pénteken még
vinnem kell vizeletet, aztán remélhetőleg addigra kijön a húgyúti fertőzésből. Ráadásul Csongi is letaknyosodott, vasárnap esőben (amikor esett) is dolgozott és hát egy kicsit megfázott. Én már jövök ki a köhögésből, szóval jól vagyunk... És volt egy olyan reggeli ébredés, mint a múltkor, hogy fél kilenckor jött ki a szobából, de azóta visszatért a régi kerékvágás és ébred hét után. 



Amúgy a kedve nagyon jó, sőt, néha nagyon eleven. Mondjuk a
lábfájás után eléggé ramaty hangulata volt, és hát nem is akart nagyon sehova
se menni, de tegnapra ez elmúlt. Ma már voltunk lent a játszin. Vagyis oda
indultunk, de csak a kis szomszéd térre jutottunk le, régen ez is játszótér
volt, mára már csak a homokozó maradt meg. Amúgy nem bánom, hogy eddig
jutottunk, mert itt legalább volt árnyék (a nagy játszin meg nem igazán van
délelőtt). Végül egyik kisbarátnőnk is lejött az anyukájával és nemrég
született öccsével, Hunorral, így lefényképeztem őket:



Emesével:



 



Ez pedig tegnap készült, ahogy vigyorogva mentünk a dokihoz:





Amúgy nagyon ügyes már Bogyó, mert szépen kivárja a sorát a
váróban, aztán amikor bemegyünk a dokihoz elveszi a matricát (amit a gyerekek
kapnak, csak ő már kifigyelte, hogy honnan nyúlhatja le), aztán a vizsgálatkor
is segítőkész. Tegnap már görbült a szája, mikor a tüdejét hallgatta a doki, de
igazából akkor sírta el magát, amikor a torkát nézte meg. De előtte még mondta
szépen, hogy áááá. Szóval nagyon ügyes nagyfiú már!!! Büszke vagyok rá!



És a kistesó Manó is egyre többet mocorog, lassan kezdi
belakni a pocakom, mert eddig mindig csak bal oldalt éreztem, most viszont már
elöl lent is. Hát így van ez, kéremszépen, valahogy így kezdődött Bende
Bogyóval is….



És még két kép, egy mai (úgy imádom ezt a cukipofit): 





És egy hétvégi, amikor fel kellett öltözni, mert ugye
lehűlés volt. Itt a kerékgumikon kell sétálgatni, persze segítséggel, de
borzasztóan szeret ám azokon jönni-menni:





Meg fára mászni is szeret, igazi fiú…

És nagyon illemtudó a fiunk, ha valamit kér és megkapja, akkor mondja, hogy "kö", azaz köszi, én meg, hogy szívesen, így néha már azt is mondja. Egyre több szava van, meg lehet zabálni, amikor elkezdi mondani és próbálom kifűrkészni, hogy mit is szeretne mondani, de megértem! Ma úgy mesélt utánam, hogy én meséltem, mi történt, ő pedig mondta a szavakat, közben arra a személyre nézett, akihez beszéltem, meg néha vissza rám, mert várta, mit mondok. Imádom...

2011. június 19., vasárnap

Egy nyugis hét kezdete




Vagy a fene se tudja még, mindenesetre a jövőhétre nincs
tervezve semmi, kivéve talán a pénteki gyerekorvos látogatást, ismét egy
vizeletmintával. Addig ugye adom Bendének az antibiotikumot, illetve a két
dobozzal majd el kell fogynia, úgyhogy hiába megyünk pénteken, valószínűleg még
szombaton és vasárnap is lesz neki gyógyszere. Mondjuk a lényeg, hogy
meggyógyuljon.



A köhögése is a tetőfokára hágott már, sőt, egy kicsit
taknyos is lett, szóval most minden kijut neki. Én már jobban vagyok, köhögni
is ritkán köhögök, más bajom nem is volt. Még a meleget is nagyon bírtam. Tegnap
reggel még a fürdőszobát és wc-t takarítottam ki, majd a délutáni alvás után a
lakást takarítottam fel. Bende segített porszívózni, majd felmosni is szeretett
volna, de majdnem elcsúszott a vizes padlón, így inkább nézte a mesét. Ekkor
volt a lakásban 27,5 fok. Hát igen, zárószint, lapos tető, hőség kint… Estére
szerencsére megérkezett a hidegfront, aminek az lett a következménye, hogy
Bende reggel fél kilencig aludt! Ilyen még nem volt ám, mivel max. 8-ig aludt
eddig, de azt is csak elvétve. Ráadásul még meseolvasás előtt bealudt a tévé
előtt, úgyhogy a hidegfront csak jó hatással volt rá.



Én megpróbálkoztam a kovászos uborka elrakásával, s bár
szombaton még érlelődött a napon, most nem igazán érik a napsugarak. Kíváncsi
vagyok, mikor lesz jó és milyen lesz. Illetve tegnap este elmentünk Marciékhoz,
vagyis Marci nagyijához és szedtünk meggyet. Ebből készül meggybefőtt, meg
lekvár, meg süti is, illetve lesz elrakva a fagyóba is. Idén elég sok mindennel
megpróbálkoztam, nem úgy, mint tavaly. Csak egy nagyobb hűtő kellene, meg egy
nagyobb konyha is, vagy legalábbis egy kamraféleség…



És mindig elfelejtem, de Bende is kezdi a mondatokat
formálni. Igaz, még csak két-három szótagból áll, és van egy kis hézag a két
szó között, de azért mégiscsak mondat már. Ilyen pl. az „edd meg”, amikor nem
kéri a kaját (igaz, ezt tájszólásba mondja, de úgy leírva nem olyan szép).
Aztán van, hogy mondta már „apa, jön haza” a munkából. A múltkor a rögbi
labdára azt mondta, hogy dinnye. Idén még nem is mondtuk nagyon, hogy dinnye,
legalábbis nem úgy, hogy mutassuk is neki, hogy miről beszélünk, ezt ő találta
ki. Új szavak még: csiga, szürká (szürke), hangya, ügyes, meg van még egy csomó
minden, de mindig elfelejtem jegyzetelni, ilyenkor meg nem jut az eszembe….




Csongi tegnap is, meg ma is dolgozott, sőt, jövőhéten lesz olyan, hogy meló után megy még fusizni, így csak késő este fog hazaérni. Hát nem tudom, hogy fogja bírni Bende, mert amúgy apás is (na jó, anyás inkább, de ez érthető, mert velem van többet)...És egy kép, tegnap készült, buborékot fújt (amúgy olyan szépen fújja már, nagyon ügyes). Mondjuk itt ép a bubi után néz: 

2011. június 17., péntek

Elmaradás




Hát volt történés az elmúlt napokban, de valahogy sosem
jutott időm, hogy blogoljak. De most próbálom pótolni... 



Pünkösdi hétvégén hazautaztunk a szüleinkhez. Ismét hamar
eltelt az idő. Mondjuk nem volt hőség (szerencsére), így sokkal kellemesebb
volt, mint most. Nekem még volt egy általános iskolai osztálytalálkozóm is, ami
ahhoz képest, ahogy indult, elég jól sikerült. Azon a hétvégén kezdte el
mondogatni Bende, hogy fáj a lába (éjszakai alváskor). Arra gyanakodtunk, hogy
biztos növekszik a csont, azért fájhat, de mikor visszajöttünk, kiderült, hogy
valami vírus okozza. Azóta már azt is tudjuk, hogy ismét húgyúti fertőzése van,
ezért most antibiotikumot kell szednie. Hétfőn délután jöttünk haza és kedden
estére belázasodott. Meg nagyon semmi hangulata nem volt, bújt nagyon és nem
akart játszani. Mivel ez ismeretlen eredetű láz, gondoltam, hogy vinnem kell
majd vizeletet, így szerdán reggel hétkor fel is került a vizeletgyűjtő tasak.
Csakhogy nem nagyon akaródzott belepisilni. Mondjuk inni is alig akart, nagyon
kellett neki erőltetni, mert nem ment le neki semmi. Ráadásul nekem 10 órára
mennem kellett volna a genetikai tanácsadásra, így fél 11-kor rácsörögtem
Csongira, hogy jöjjön haza és majd vigye ő le Bendét a dokihoz. Hát, fél 12-kor
mentek le, de amíg ott voltak nem pisilt, csak amikor hazajöttek, dél után 10
perccel. Persze délig rendelt az orvos. Viszont én elvittem a délutáni
orvoshoz, aki megnézte, de nem talált benne semmit (egy kis fehérjét csak). Egy
kicsit megnyugodtam, de másnap délután vinni kellett ismét a saját orvoshoz is
mintát, ott viszont kiderült, hogy van benne fertőzés (enyhe ugyan, de kezelni
kell), így most 10 napos antibiotikum kúrát kap, olyat, mint amikor 5 hónaposan
(amikor kijöttünk a kórházból). Szerencsére ezt itthon is lehet már kezelni,
így nem kell kórházba menni (ez egy félelmem amúgy). Mondjuk, eléggé nehézkesen
veszi be a gyomra a gyógyszert, tegnap a felét kiköpte, ma összekevertem egy
kis lekvárral, de az se ment le, így kénytelen voltam (vagyok és leszek) lefogni
és belenyomni a szájába, mert szerintem hiába ízesítem bármivel, érezni fogja a
gyógyszer ízét. És azt nem szeretném, ha emiatt nem ízlene neki valamilyen
kaja. Így most naponta kétszer nekigyürkőzök és adagolom szépen a szert. Meg
mellette a probiotikumot is, csakhogy egálba legyen. Amúgy még mindig bújós,
látszik, hogy nincs teljesen rendben a szervezete, de azon vagyunk, hogy
gyógyuljon. Ja és szegénykém elkapta tőlem a köhögést. Én kb. egy hete kezdtem
el köhögni és most múlik, na Bendén most jött ki, de őt már kezeljük a tantum
verdével (én meg nem vittem haza a szülőkhöz, így én csak teáztam). Szóval jól
kijutott a jóból mostanság…



Hugi ismét fent volt, hétfőn jött velünk és ma ment haza. Nagy
segítség volt ismét, mert én kedden mentem a genetikai uh-ra, ahol mindent
rendben találtak. Az utolsó kérdésemre is megkaptuk a választ, hogy kisöcsi
lakozik a pociban. Igazából kislánynak is örültünk volna, de valahogy én mégis
jobban örülök a kisfiúnak…



Szerdán pedig voltam genetikai tanácsadáson. A korom miatt
is javasolt, meg ugye az afp eredménye miatt is, bár az uh-n mindent rendben
találtak, ennek ellenére többször kell majd menjek. Most 24 hetesen is megyek
uh-ra (júli 6-án), azután pedig tanácsadásra. Ez számomra is megnyugtató. Amúgy
a tanácsadóban kérdezgettek pár dolgot, aztán ennyi. Szóval nem valami nagy
dolog, annyit leszámítva, hogy az öt perc beszélgetésre kb. egy órát vártam. Menni
szerettünk volna 4D-re is „Manóval”, de pont akkor megyek újra uh-ra, így az
egy kicsit tolódik. Meg a saját dokimhoz is később megyek így, mert ellenőrizve
leszek mégis.



Csütörtökön az EKG-t is megcsináltattam, minden okés. Már
csak a kilókkal kellene leszámolnom, de erre most nem sok esélyt látok. Amúgy az
a furcsa, hogy Bendével még ilyenkor alig volt hasam, most meg úgy néz ki, mint
Bogyóval kb. 30 hetesen (pedig csak most töltöttem a félidőt). Majd hozok
pocakfotót is egyszercsak.



Ja, és még egy hír, felvették Bendét a bölcsibe, majd júli
12-én lesz szülői, akkor (vagy előtte) fogok szólni, hogy köszönjük a
lehetőséget, de nem élünk vele. Bár Bende szempontjából kiváló lenne, viszont a
késő őszi, téli szezonban nem látom értelmét, hogy hazahozza a bölcsiből a
betegségeket egy újszülöttre, így marad jövőre az ovi. Addigra a tesó is
megerősödik… 

2011. június 16., csütörtök

Kistesó

 És most csak ennyit, hamarosan jövök a hírekkel, de most a kistesónak szentelem ezt a bejegyzést: 




2011.02.21. Bende Bogyó ismét verdákat nézett, de most én is
odakerültem, hogy meglessem a végét (mindig egy részt látok csak belőle). Hát
érzékenyen érintett, hogy a végén a király-ból roncs lesz, így egy kicsit
pityeregtem is. Ezen felbuzdulva, hogy ilyen érzékeny vagyok, készítettem egy
terhességi tesztet, ami negatív lett…



2011.02.24. Csongi szólt, hogy a melóhelyén van egy nekem
való állás, így az önéletrajzomat eljutattam, hátha. Azóta agyalok rajta, hogy
milyen jó lenne megnyerni az állást, mert hát mégsem egy non-stop működő
hiperáruházról van szó, ahol azt se tudom, hogy hol lesz majd helyem…. Teljesen
lázban égek, hogy sikerüljön a meló…



2011.03.03. Igen, behívtak március 7-re interjúra! Már
aggódtam, hogy sosem fognak behívni, így az esélyt is elvesztem… utánajártam a
magánbölcsinek is, meg a lehetőségeket felmértük, hogy hogy lenne jó
Bendegúznak. Majd ezután megbeszéljük a dolgokat…



2011. 03.04. Valami jelet szerettem volna, hogy tudjam,
hogyan tovább, ezért ismét teszteltem. Valahogy úgy gondoltam, hogy egyértelmű
lesz, ha negatív, mert akkor a melóra hajtok, de nagyon, de ha pozitív, akkor
meg hát nincs kérdés, jöhet a kistesó. Nem voltam ideges, teljes nyugalommal
vártam, hogy hány csík fog megjelenni a teszten. Számítottam rá, hogy egy, de
mikor a második is elkezdett sötétedni, akkor kezdtem el igazán izgulni. El sem
hittem, mit látok. Csongi pedig így tudta meg, hogy jön a kistesó:



- Mi lenne, ha elmennék az interjúra, de közben kiderülne,
hogy jön a kistesó?



- Hát ráérünk majd akkor gondolkozni!



- Akkor most elkezdhetünk gondolkozni!



És aztán jött a kérdés, hogy tényleg? Ez azt jelenti? Hát
igen, valahogy így kezdődött a második kis pocaklakónk élete… Ekkor voltam 5+4,
tehát a naptár szerint a nagy nap 2011.10.31. lesz!

És egy június elejei uh kép, amikor szopizta az ujját (a sok ficánkolás közben), ekkortól érzem a mozgását is, többnyire esténként, olvasás közben...

2011. június 6., hétfő

WTCC

Ismét egyedül maradtunk a lakásban, vagyis a kis családunk, mert elment a segítség ma délelőtt. Múlthéten végig itt volt Hugi és pénteken feljött Pisti is, így tele volt a lakás. Bende nagyon élvezte, hogy ha valamit szeretett volna, akkor mindig volt valaki, aki foglalkozzon vele. Már Hugi nevét is ki tudja mondani, igaz, ha valamit nagyon akar, akkor csak Hugá volt, de azt egyből ordibálta. Amint felébredt reggel, egyből kérdezte, hogy Hu? Pi? (Hugi, Pisti?), aztán elmondtuk, hogy a nagyszobában vannak és ment is át hozzájuk. Jövőhéten megint jön fel Hugi, úgyhogy megint lesz segítségem, a héten meg elleszünk így hármasban/kettesben...

Tegnap voltunk a hungaroringen is, megnéztük a WTCC-t. Én nem nagyon akartam felmenni egy kisgyerekkel, meg növekvő pocakkal, de végül örülök, hogy elindultunk. Igaz, nagyon meleg volt és egy kis félreigazítás miatt a parkolás sem sikerült olyan jól, mint ahogy gondoltuk, de végül a rajt-cél előtti fedett tribünön lett helyünk, így nem panaszkodhattunk. Az eső is szakadt a második futam kezdetekor, de mi nem sokat észleltünk belőle, mert hát nem áztunk. Igaz, akkor mentek el sétálni a fiúk (Csongi és Bende), de végül Bende bealudt a babakocsiban és így Csongi beállt vele egy fedett helyre. Azért furcsa volt babakocsizni, mert kb. 10 hónapja már csak porosodott a garázsban, de most igen nagy hasznát vettük. Egyrészt tudtunk a kosárba pakolni, másrészt meg nem kellett cipelni Bende senekét. És hát volt emelkedő rendesen, ígyis tolni kellett a kocsit. És egy videó, hogy szurkolt Bende Bogyó, ez már a második futam volt, amikor az eső miatt leállított futam újraindult: 

[youtube http://www.youtube.com/watch?v=6_Fe_Z146M4&w=480&h=390]

Én még pénteken voltam az orvosomnál, aki megállapította, hogy az afp eredményem tökéletes, így szerinte nincs szükség genetikai tanácsadásra. Viszont a kötelező genetikai uh-ra majd csak jövőhéten megyek, így kidrül ott, hogy mit mondanak. És nagyon úgy néz ki, hogy kisöccse lesz Bendének, bár most is úgy ficergett, hogy nem nagyon lehetett kinézni, hogy az biztosan a fütyije-e, vagy a köldökzsinór, így még akár kislány is lehet belőle. Na, de majd kiderül még, igazából Bendét is fiúnak éreztem, és láttuk az uh-n, de mindig is azt mondtam, hogy majd ha kibújik, akkor lesz a tutibiztos...

És még egy videó, hogy tud felmászni már az udvaron lévő hintába: 

[youtube http://www.youtube.com/watch?v=PEWLKiI1qOA&w=480&h=390]

2011. június 3., péntek

Eperszezon




A nagytakarítás ismét megvolt, sikerült szépen portalanítani
és felmosni is úgy, hogy nem Bende vizezte össze magát. Addig ugyanis Hugival
lementek a játszira. Én voltam védőnőnél szerdán, majd tegnap mentem volna a
dokihoz, de elmaradt a rendelés, így a mai tanácsadói látogatásom is átkerül
jövőhétre. Viszont ma megyek a dokimhoz, már nagyon kíváncsi vagyok a
kistesóra, remélem ébren lesz, amikor nézzük uh-val. Az utolsó vérvételem
eredménye nem lett a legjobb, de ma azt is átbeszéljük a dokival. Illetve
innentől genetikai tanácsadásra is mennem kell majd. De erről majd később.



Tegnap végre készítettem eperszörpöt és eperlekvárt is. Nagyon finom
lett mindkettő, most a száraz dunsztba hűlnek ki. Ma éjszaka leengedem a hűtőt
és holnap kerül a fagyóba az eperszörpből is. A lekvár meg hamar el fog fogyni,
attól nem félek. Főleg, hogy tegnap palacsinta volt az ebéd (meg krumplileves).
Meg amúgy is szeretjük a házi finomságokat
...