Újra itthon

Még azt elöljáróban leírom, hogy még indulás előtt (pénteken) sikerült segítség nélkül kaksiznia Bogyónak, illetve ma is meglepett minket egy csomaggal. Így most nem kell aggódnom, hogy vajon mikor fog újra ürülni a szervezetéből az anyatej. Szóval az utazás jól telt, az odafele vezető úton végig aludt Bende baba. Még pénteken elmentünk a fodrászhoz is és miután mi megvacsoráztunk, jöhetett a fürdés, szopizás. Egy kicsit hűvösnek találtuk a szobát, pedig 22 fok volt, csak valahogy másmilyen érzése van az embernek egy családi házban, mint egy lakásban. És mivel már úgyis venni akartunk egy hőlégfúvót, amíg nem indul be a fűtési szezon, így szombaton vettünk is egyet, ami már aznap estére befűtötte a szobát az esti fürdéshez. Szombaton anyukáméknál volt ebéd, vasárnap Csongi apukájáéknál, hétfőn pedig az anyukájáéknál voltunk. Hát szerintem feljött ránk pár kiló. Az ebéd mindenütt nagyon finom volt, a desszertről már nem is írok. Ma édesség hiányom is volt.

Bende baba elég jól tűrte az otthoni létet. Az alvással sem volt gond, a szopizás is beállt, vagyis négy napon keresztül a nappali evések szinte ugyanabban az időben voltak. Az éjszakák is jól teltek, mivel mostanában éjszaka nem cserélek neki pelust, így elég gyorsan vissza is tud aludni szopizás után. A mi (tesóm és én) gyerekkori kiságyunkat „örökölte” erre az időre, de a hajnali-reggeli szopizások után mindig ott maradt velünk a nagyágyban és hát onnantól szinte kezdődött is a nap. Jöttek a beszélgetések, gagyarászások, nevetgélések. Még a szomszéd szobában Tibi tatája is hallotta, ahogy gagyarászik… A friss levegőn is be tudott aludni, ezért is borult a szopizás. Tegnap, mikor hazaindultunk anyósoméktól, már úgy kellett sakkozni, hogy mikor szopizzon, hogy az úton ne kelljen megállni, illetve kibírja hazáig, aztán a fürdésig. Persze van egy rész, ahol hidat javítanak és piros lámpát kaptunk, amikor Bende nem tetszését nyilvánította ki, illetve már majdhogynem idő is volt az újabb etetésnek, így az autóban is lett szopiztatva. Egy tízperces gyorskaja volt, aztán hazáig és a fürdésig ki is bírta.

Ma pedig próbálunk visszarázódni a mindennapokba, hiszen hárman maradtunk. A hétvégén mindenki megbabusgatta, tutujgatta Bendét, mivel szinte az egész rokonság kíváncsi volt rá. Eddig a mai napunk nem volt más, mint a többi, reggel beszélgettünk, napközben elaludt a játszószőnyegén (még ringatni sem kellett), aztán még a belvárosba is bementünk, úgyhogy viszonylag jól visszarázódott ő is. De persze meglátjuk még a többi napot is.

Utazás

Ma utazunk haza először amióta Bende Bogyó velünk van, ami azt jelenti, hogy 110 km-t fogunk kocsikázni. Kíváncsi vagyok, hogy Bogyó hogy fogja bírni az utat. A cél az, hogy előtte fog szopizni, de hát ugye ezt még ki kell sakkozzam, hogy jó legyen. Mivel fodrászhoz is megyünk még ma, jó lenne időben elindulni. Arra is kíváncsi leszek, hogy hogy bírja majd az otthoni klímát, mivel itt a lakásban 25 fok van, éjszaka is csak 24-re hűl le, ugye a társasház előnye a családi házzal szemben. Mindenesetre készülök a rucikkal, aztán meglátjuk. Sajnos Csonginak csak egy nap szabit sikerült kivennie, így hétfőn már jövünk is haza. Legközelebb pedig karácsonykor megyünk, de akkor többet leszünk otthon.

A késő esti shopingolásról: le kell, hogy írjam, hogy jártam, mert ugye eltervezem szépen, hogy tök jó, mozgok egy kicsit, még élvezem is a biciklizést, erre az történt, hogy hazafele gyalogolhattam. No, de ott kezdem, hogy a lépcsőházban kiment a világítás, úgyhogy a telefonommal világítottam, amikor este 8-kor elindultam a kis utamra (felfele a lakásban meg biciklilámpával). Tök jó volt tekerni, az idő is szép volt, kellemes volt a hűs szellő, a biciklizés is hiányzott, úgyhogy bele is tekertem, szóval 25 perc alatt kiértem a célállomáshoz. Elkezdtem nézni a babarucikat, melyik lenne jó, aztán vettem élelmiszert, majd visszatértem és megvettem a rugdalózókat is és elindultam hazafele. Ahogy tekertem, pár méter után észrevettem, hogy nem úgy megy, mint ahogy jöttem, így megálltam a benzinkútnál és akkor vettem észre, hogy szelel az első kerék. Na, gondoltam, pumpálok bele, azzal elmegyek a következő benzinkútig és kisakkoztam, hogy hazáig nem is kell olyan sokat gyalogolnom, mert ha a 3 benzinkúton fel tudom pumpálni, akkor már jó vagyok. Igen ám, de az első benzinkútnál nem volt gumicső, amivel pumpálhattam volna, a második benzinkút zárva volt és sehol nem volt pumpa, illetve a harmadik benzinkúttal is így jártam. Persze azt is elterveztem, hogy a főtéren felszállok a buszra, hátha megengedi a sofőr és hazavitetem magam, csakhogy én kb. 22:30-kor értem oda és az utolsó busz 22:20-kor elment. Úgyhogy szépen hazagyalogoltam azt a pár km-t és egy és egynegyed óra alatt haza is értem, este 11-re. Szóval ennyit az esti sportolással egybekötött shopingolásomról.

A múltkor kimaradt, hogy már megint várom, hogy Bende kaksizzon, mivel valahogy nem akar kijönni és én meg nem szeretném, ha hozzászokna, hogy segítünk, ezért a természetes módszerekhez folyamodok. Mivel hajnalban, még a reggeli előtt kell adni neki egy kis kamilla teát, hát én szerdán reggel négy után már fent voltam és főztem is a friss kamillateát, hogy mire szopizásra kerül a sor, addigra ki is hűljön. Egy kis cukrot is tettem bele, az erjedés miatt, bár én nem szívesen adok még neki cukrot, de – gondoltam magamban – ha már üresen nem issza, hátha így ízlik neki produkálni valamit. Persze csak játszott megint a cumival, inni nem volt hajlandó, úgyhogy erről ennyit. És hát a másik kevésbé drasztikus módját is választottam, hogy hőmérőzöm, így látom, hogy nem lázas és hátha egy kicsit rá is tudok segíteni. Persze ez sem jött be… Pedig szinte minden nap mérem a hőt, hátha sikerülne neki produkálni valamit. Mondjuk tegnap este egy kicsit melegebb is volt, így ezért is néztem rá, és egy picit produkált is, de ez még mindig nem az igazi… Mivel egy hete volt utoljára és előtte is egy hete volt, tovább már nem nagyon halogatnám, így valószínűleg ma megint kap egy fél kúpot, bár erőlködik most reggel, úgyhogy egy picit várok és később rásegítek. A doki szerint normálisan működik a bélrendszer és előfordulhat, hogy olyan jól fel tudja dolgozni az anyatejet, hogy nem kaksizik napokig, de azért mégis aggasztó.

És hát kellemes hétvégét, jövőhéten jövünk!

Esti shopingolás

Mivel szándékomban állt kimenni a tescoba babarucikból bevásárolni, ezért ez nem marad máskorra, csak a mai fürdetés utáni szopizás utánra. A gyerkőc nő, mint a bolond-gomba, aztán van egy kis készlethiány az öltözékéből. Igaz, még várandósan sok ruhát vettem (meg vannak kölcsönrucik is, meg örököltek is), de leosztva korcsoportra már nem is olyan sok, aztán pl. most a 3-6 hós rugik hiányoznak, amiben este aludna, ezért döntöttem úgy, hogy szopizás után kibiciklizem a tescoba és nyugodtan shopingolhatok. Napközben nem igazán indulok egyedül el, csak babakocsival és gyalog, de ez elég hosszú túra lenne. Autóval még nem közlekedek egyedül a gyerekkel, de hamarosan eljön ennek is az ideje. Busszal meg megint macerás lenne, úgyhogy marad a kerékpár és egyedül. De ezt legalább jól kifundáltam, hiszen sportolok is egy kicsit (a kerékpározást és az úszást még szeretem is, de úszni mostanában nem mennék, legalábbis amíg van tejem). Szóval először úgy volt, hogy tegnap megyek, de olyan későn volt a fürdetés, hogy este ¾ 9-kor már nem volt kedvem elindulni, így megbeszéltük, hogy ma hamarabb hazajön Csongi munkából, hogy 7-kor már tudjunk fürdeni és én 8 előtt indulhatok is. Csongi a héten sokat dolgozik (reggel hattól este hétig), mert jövőhéten eljön 2 nap szabira és hát munka az van. Így egy kicsit már én is „besokalltam” Bendéből, főleg, amikor nem tudom megnyugtatni, ez estefelé szokott előjönni, úgyhogy jó is lesz egy kicsit kimozdulni. Aztán, hogy milyen rucikat találok, még kérdéses, de a 3 db-os fehér rugit biztos, hogy megveszem, bár még egy kicsit nagy lesz rá, de az itthoniak meg kezdenek szűkösek lenni. És hát ugye megyünk haza is, úgyhogy péntekig még ki is kell mosni és vasalni őket. Meg örülök is, hogy kimozdulhatok egy picit, bár már látom, hogy arra a kis időre is hiányozni fognak a fiúk és minden gondolatomban ott fognak motoszkálni…

A szopizás már nagyon úgy néz ki, hogy beállt napi 7 alkalomra, bár ma lehet, hogy csak 6 lesz belőle, most bealudt és elméletileg négy előtt nem is nagyon kellene ennie, aztán meg a fürdetés utáni kaja jön és hát meglátjuk, hogy este meddig alszik el. Tegnap ugye 9-kor letettük aludni és hajnal kettő után kelt, úgyhogy ha tartja ezt a jó szokását, akkor ma már nem kelne fel, csak valamikor éjfél után… Meglátjuk.

És egy reggeli fotó, jókedvű ébredésről, általában mindig így kelünk:

Kata születése

Mint írtam, van két kismamaismerősünk itt a városban. Nos, az egyik tegnap éjszaka anyuka lett. Pont két hónap volt a babáink között kiírás szerint, de ugye Bende két héttel hamarabb jött a világra, Kata pedig 5 nappal hamarabb. A legszebb az egészben, hogy az apuka is és az anyuka is 20-án született és azt szerették volna, hogy a kislányuk is ezen a napon szülessen és láss csodát, 23:45-kor megérkezett, 3000 gramm és 50 cm-el (mint Bende). Gratulálok ezúton is nekik… Legközelebb ilyen hírrel majd decemberben jövök.

Az éjszakánk nem volt valami átalvós, egy kicsit nyűgös volt este Bende, még mindig a pukik miatt. Aztán elkiabáltam az etetést is, mert éjszaka 2,5 óra után újra kért enni, így megint borult az „órarendünk”, de azért napközben próbáltuk tartani a 3 órát, illetve a több, mint 3 órát. És a napi 7 evésre is beálltunk, már több, mint két hete. Szóval hajnalban is sírdogált, majd apukája még elringatta és olyan jól sikerült, hogy majdnem 4 óra is eltelt a két etetés között. Illetve ma a tíz órás evés után legközelebb csak kettő után evett, azután pedig volt egy aktív időszak, amikor beszélgethettünk. Gagyarászott össze-vissza, meg rúgkapált. Majd az öt órai etetés után sétáltunk egy nagyot, ott is nézelődött. Most remélem be fog ájulni és megint hagy legalább éjfélig aludni, ha nem tovább… Hát ezek örömhírek számomra, igaz, én továbbra is fejek éjszaka, mert akkor van tej, így a szoptatás nekem egy kicsit tovább tart. Általában naponta 100 ml-t el tudok eltenni, úgyhogy kb. már másfél liter van is a fagyóban. Hétvégén megyünk haza, kíváncsi leszek, hogy ott mennyi fog összegyűlni. Illetve az egész utazásra kíváncsi leszek, hogy Bende hogy viseli az utat és a napokat. De majd jövök a beszámolóval…

Túl egy hétvégén

Sikerült láz nélkül megúsznunk az oltásokat, szinte minden nap mértem, de volt, amikor 36,7 volt, úgyhogy gond nélkül átvészeltük. Mostanában már egyre aktívabb Bende baba, vannak periódusok, amikor játszik, van, amikor nyűgös, mert aludna és van, amikor alszik. A szopizás is kb. ugyanakkor van, mindennap, vagyis inkább úgy írom, hogy egy órán belül vannak a szopizások. Igaz, ma egy kicsivel hamarabb kezdte, de ez nem is baj, mert így nem tornyosul fel délutánra az etetés. Most át szeretnénk térni a 8 órás fürdetéshez, vagyis inkább 8-hoz közelebb legyen, mint a 7-hez. Persze ha úgy jön ki a szopizás, akkor fürdünk hamarabb, úgyhogy eddig benne voltunk a 7-8 órai fürdetési időben. És fürdés után van, hogy akár 5órát is alszik, aztán kel még egyszer hajnalban és utána már a reggeli kaja jön. Szóval ma hamarabb kezdte, eddig 8-9 között evett, most fél nyolckor, így egy órával előrébb vagyunk. Ez az időpont nekem is jobban tetszik, mert amikor mi ebédelünk, épp aludna, de hát nem mindig van ez így. Mondjuk ma extra nyűgös volt, feszítette megint a hasát, pedig még mindig isszuk az infacolt, de úgy látom, hogy nem nagyon segít neki. Hát remélem, hogy ha 3 hónapos lesz, akkor elmúlik.

Aztán ma egész  nap én babáztam, mert Csongi elment Gerivel motocross versenyre Nyársapátra. Először úgy volt, hogy mi is megyünk, de aztán lemondtam. Majd legközelebb. Mondjuk nem is bántam meg, hogy nem mentünk, mert amilyen nyűgös volt. Most már fürdés és vacsi után vagyunk, épp apukája pesztrálja, remélem sikerül bealudnia...

És egy igazi pasi:

Egy bátor kislegény

Hát, túl vagyunk a DPT és a Prevenar oltásokon, illetve súlyt és hossz-t is mértek. Először kezdem azzal, hogy nagyon bátor kislegényünk van és nagyon ügyes volt a doktornál. Büszke vagyok rá. Már reggel „felkészítettem” az oltásokra, elmondtam neki, hogy kapni fog egy-egy szurit a combjába, fájni fog, de ügyesek vagyunk és ki fogjuk bírni. Nézett rám nagy szemekkel, még mosolygott is. Napközben elvolt a játszószőnyegén, már az egyik játékot eléri, meg is lepődik rajta, illetve érdeklődve nézi mindhárom játékot, főleg akkor, ha mozognak (anyának be kell segíteni). Egy kicsit nyűgös is volt, mostanában el tud úgy fáradni, hogy már azért sír, mert fáradt és hiába rezegtetem a senekét, csak nyögdécsel. Végül úgy bealszik, hogy öröm nézni. Persze valamikor felriad 10 perc múlva, de van, hogy órákat is bealszik. Tegnap a riadás volt inkább soron. Egy kicsit megvariáltuk a szopizást is, mivel mostanában 2 körül szokott szopizni, így előbbre kellett hoznom. Mivel jóllakott volt, elnézelődött, míg átkocsikáztunk a rendelőbe. Ott is elnézelődött, beszélgettem hozzá. Épp bent volt egy másik kisbaba, aki nagyon sírt, gondoltam biztos azért, mert ő is szurit kap, aztán kiderült, hogy csak megmérték, de nem szereti a dokit, ezért visított… Szóval mi még mindig jókedvűek voltunk. Először a súlyát nézték meg, 5190 gramm illetve 59,5 cm. Már felszedett 2190 grammot és 9,5 cm nőtt is. Az utolsó három hétben már kevesebbet is hízott, mint előtte, de így van rendjén. Aztán doktorbácsi megvizsgálta, mindent rendben talált, csípőszűrésre sem kell mennünk. Ami aggaszt, hogy tegnap már 6 napja nem volt széklete, de pukizni folyamatosan pukizik. Meghallgatta a beleit is és mondta, hogy van bélmozgás, tehát ezek szerint fel tudja dolgozni az anyatejet. Mindenesetre kiváltottam egy kúpot, amit javasolt a doki. Na, ezután jött a szuri, először az egyik combjába, el is törött a mécses, de aztán el is hallgatott, aztán jött a másik comb. Na, megint tört a mécses, gyors felöltöztettem és fel is vettem megvigasztalni. Hamar meg is nyugodott, úgyhogy nagyon büszke vagyok rá. Aztán kaptunk még beutalót az uh-ra, ami októberben lesz, illetve aznap kell megint mennünk a köv. oltásra. A doki után még sétáltunk egy picit, de 2* is úgy el kezdett sírni, hogy a levegővételnél visszafele már megint sípolt, így kénytelen voltam kivenni és megnyugtatni, meg utána hazajönni. Itthon néztem a hőjét, nem kúszott felfele, úgyhogy nem csináltam semmit. És mivel a senekében mértem a hőt, vártam, hogy hátha elindul valami folyamat kaksiügyben, de sajnos nem így történt. Ma hajnalban készítettem kamillateát is, hátha az meghozza a várva várt eredményt, de csak nyammogott rajta, tehát egy kortyot sem ivott belőle, így a reggeli előtt adtam egy fél kúpot neki. Ami meg is hozta a hatását és sikerült egy hét után produkálni egy „kis” székletet, ismét mehettünk a mosdó alá. Ezután megmértem megint a hőjét és már hőemelkedése volt, így ment egy lázcsillapító kúp is. Igazából azt írják, hogy ha fenékben mérjük a lázat, akkor 0,5 fokot le kell vonni, de tegnap volt itt a védőnő, ő meg azt mondja, hogy nem kell levonni, tehát 38,1-nél már nem gondolkoztam, hanem kúpot adtam. Szépen le is húzta, a köv. peluscserénél csak 37,3 volt. A homlokára is tettem ilyen lázmérőt, így tudom figyelni, ha feljebb kúszna…

 

Szóval túl vagyunk a két hónapos kontrollon… gyűjthetjük az erőt a következőre. És holnap már megint hétvége… még egy képet hozok a fiúkról:

Játszószőnyeg

Tegnap elmentünk a licitált termékért, mert itt volt a közelben. Este gyors ki is mostam, így reggelre meg is száradt, próbálgathatta az új játszóterét Bende Bogyó. Először csak nézett, aztán elkezdett gagyarászni, most meg már úgy látom, hogy tetszik neki. Mondjuk az tetszik neki, ha a csüngő játékok mozognak, úgyhogy a rudat mozogtatnom kell. Bár már elérte a lábával is és néha ő rúgta meg…:

Furcsa volt autókázni, hosszabb útra menni. Eddig csak a városban kocsikáztunk, most azért mentünk egy pár kilométert, de úgy látom, hogy nem lesz gond a hosszabb utazással sem, csak legyen tele a pocak. Egyfajta rendszert is vélek felfedezni az evések között, már napok óta 8-9 között szopizik először, aztán 11-12, aztán így tovább három óránként. Az esti fürdés után még van egy szopi és utána csak éjfél körül, vagy hajnal 1-2 körül kel, meg még egyszer hajnalban és kezdődhet a nap elölről. Ennek örülök, mert azért az ember tud tervezni. Holnap jön egy barátnőm, pletykálni, meg babázni szeretne. Én kihasználom az alkalmat és elszaladok a belvárosba, mennem kell a bankba. Illetve csütörtökön megyünk a két hónapos oltásra, meg mérlegelésre, majd ott egy kicsit variálni kell az evéssel, mert 14:15-re vagyunk beírva és ugyebár az elmúlt napokban akkor evett. Na, de majd egy kicsivel hamarabb eszünk, mert nem hinném, hogy az jót tenne, ha üres hassal mennénk az oltásra. Szegénykém, remélem jól fogja viselni… De a részletekkel majd jövök és most pedig készülünk a szopizásra...

Hétvége

Úgy látom, eddig 3000-en látogatták meg a blogomat az elmúlt hónapokban. Hú, nem is gondoltam volna…

És a hétvégéről: még péntek délután bementünk a belvárosba Bendével. Csongi kocsival ment focizni, így mi a főtéren kiszálltunk és találkoztunk egy kismamaismerőssel. Sétálgattunk, beszélgettünk, bababoltba mentünk, illetve egy gyógyászati segédeszköz boltba is betértünk, ahol sikerült 100 ml-s tejtartót is beszereznem, úgyhogy frissítettem a készletet. Meglátjuk, remélem szükség lesz rá. A szombati napunk is hamar eltelt, hát igen, röpülnek a napok. Próbálom egy időbe hozni a szopizásokat, ami az elmúlt napokban sikerült. Így legalább tudunk tervezni is. Sikerült bemenni a malom centerbe is, ott ebédeltünk, illetve vettünk ezt-azt. Meg sétáltunk egyet a főtéren is. Itthon pedig elszórakoztattuk egymást. Bendét letettük a földre egy plédre (Loráéktól kapta) és beszélgettünk hozzá, meg ő is gagyarászott hozzánk. Íme a kép:

 Nemrég sikerült licitálnom egy játszószőnyegre, amiért ma megyünk el, kíváncsi vagyok, hogy fog neki tetszeni, mennyire fogja értékelni. Már megismer bennünket, reggelente sokat mosolyog, szeret babanyelven beszélgetni és hát próbálgatja a hangját. Ha sír, akkor már szerintem a szomszédok is hallják, egyre erőteljesebb a hangja. Még mindig szereti, ha elrázzuk a senekét, de éjszaka már a kiságyában alszik, ahol helyezkedik rendesen. Letesszük az ágy közepén és mire felveszem szopizáshoz, már egy kicsit feljebb van, vándorol a drágám. Illetve napközben a pléden is elalszik, úgyhogy az alvással nincs gond. Remélem, ha hazamegyünk a szülőkhöz, ott is el tud majd aludni. Tegnap elmentünk egy hiperbe bevásárolni, szinte végig aludt a hordozóban, itthon pedig gagyarászott. Felraktuk rá a Füleses cipőt is, amit Ancsáéktól kapott, jól áll neki, bár hamarosan ki fogja nőni. És huncutkodik rendesen:

 A keresztelőre pedig kapott egy másik cipőt, bár egy kicsit nagy rá, de addig még úgyis növekszik. Illetve már van egy ruha összeállításunk is, nagyon aranyos lesz.

Az elmúlt egy hétben 7* evett egy nap, kivéve szombaton, akkor 8*. Meg vagyok elégedve… És akkor jövök a játszószőnyeggel legközelebb!

2 hónapos

Furcsa, hogy ma már 2 hónapos a kisfiunk. Pedig még csak most született és hamarosan már ünnepelhetjük az első szülinapját... 

Kép, ahogy kitúrt a helyemről (csacsi a kézben):

És ahogy próbálkozik a cumizással:

A tejserkentés eddig úgy néz ki, hogy bevált, de még mindig nem tudom, hogy a maláta italnak köszönhető, vagy annak, hogy ritkábban szopizunk. Mondjuk ma kicsit variáltam a szopizásokon, mert programot szerveztem délutánra, de így is sikerült 120 ml-t kifejnem, ez a rekord. Az elmúlt napokban (hétben) 7* evett egy nap, ezzel már kezdek megbarátkozni. Éjszaka (éjfél után) még mindig kelt 2*, de valamikor a második evés már reggel öt-hat körül van, onnantól már kezdődik a napom, úgyhogy azt már nem is számolom éjszakai evésnek. Fürdés után be tud aludni és van, amikor éjfélkor kel fel, de a tegnapi fürdés utáni evés után (19:40-kor volt), ma hajnal 2:05-kor kelt, ez volt a leghosszabb időtartam, hogy kibírta szopizás nélkül. Mostmár csak azt várom, hogy a pukizások ne legyenek ilyen katasztrofálisak, mikor ébren van. Mert ha alszik, vagy szopizik, simán kinyomja, de ha fent van, szenved neki. Ma reggel ismét csap alatt kellett fürdetnem, mert sikerült úgy bekaksiznia, hogy még a háta közepe és a lábszára is olyan lett. Illetve, mielőtt elindultunk az utunkra, még akkor is került a pelusba. Egy hét termése távozott szerintem, hiába volt kedden is… Na, mindegy, azért megnyugtató. És megmértem (próbáltam), ruhástól, pelusostól 5,2 kg, de jövőhét csütörtökön megyek a védőnőhöz, majd ott is mérni fogják, illetve a dokihoz is megyek, szurit is fog kapni. De erről majd később.

Kellemes hétvégét!

Tejserkentés

Próbálkozom a tejserkentéssel, hogy minél tovább tudjuk majd húzni az anyatejes táplálást. Először elkezdtem a laktoherb teát inni, nem vettem észre változást. Több, mint egy hete iszogatom a karamalz malátaitalt és már megkóstoltam az ízesített holstein söröket is (Bambi: tényleg finomak). Hogy most ettől-e, de úgy veszem észre, hogy a délelőtt folyamán tudok fejni pár milit. Mondjuk, hozzátartozik az egészhez, hogy mostmár ritkábban szopizik Bende, így lehet, hogy inkább emiatt sikerül reggelente kifejnem. Reggel, meg kora délután csak egy ciciből eszik, így a másikat kifejem, mert nagyon sok idő telne el a következő szopizáshoz, de estére már mindkettőt oda kell adnom, mert kiürülnek. Nemrég vettem 5 db 50ml-s folyadéktartót és már elhasználtam az utolsót is, illetve a jégkocka-tartó is tele van, úgyhogy tegnap fogtam magam, nanduba vágtam Bendét és bementem a városba, hogy beszerezzek újabb tejtartókat. Egyébként ezt vizelethez szokták adni, mert a tejtartó az 125ml-s, meg 250 ml-s, de nekem az elég nagy, mert örülök, ha egy 50 ml-t el tudok tenni naponta. Mondjuk tegnap már 80 ml-t kifejtem, ez rekord volt. És sajnos csak 4 db-ot tudtam hazahozni a tartóból, mert ennyi volt az üzletben. Na, mindegy, elvagyok egy darabig, majd a hétvégén megint keresek valamit. Szóval a deles ebéd után bebuszoztunk Bendével. Először úgy terveztem, hogy csak lemegyünk sétálni, mert kíváncsi voltam, hogy bírja a nanduba. Egy kicsit nyűgös volt, először sírt, a lépcsőház zengett tőle, majd mikor kiléptem az utcára és rásütött a nap, bealudt. Épp jött a busz, így én felszálltam és bementünk a belvárosba. Még a vendéglőbe is sikerült eljutnom, ahol a keresztelő lesz és lefoglaltam az asztalokat, majd oda is szeptember végén kell menni a pontos létszámmal. Aztán, mivel szép időnk volt és Bende is bealudt, gyalog jöttem haza. Hát ismét kismamának éreztem magam, ezzel a plusz öt kiló súllyal a pocakom tájékán. Egy kicsit melegem lett, mire hazaértem és a lábam is megfájdult, de egyébként más gondom nem volt. A végén Bogyó is felkelt, szóval, mire hazaértem, már ő is ébredezett, végül fel is kelt és még beszélgettünk egy kicsit, majd ettünk.

Már napok óta nem volt kaksija Bogyónak és már kezdtünk aggódni, hogy közbe kell szólnunk, de a védőnő és az orvos szerint az anyatejes babáknál nem ritka, hogy 4-5 naponta székletelnek. Mindenesetre készítettem a pukiztatós teából egy adaggal, amiből ivott kb. 20 ml-t és végül ürült is a szervezetéből. Olyan aranyos volt, láttam, ahogy távozik a kaksi, az a gondolkozó arc… Nagyon édes volt, a végeredmény már kevésbé, olyannyira, hogy a végén még a mosdó alá is bekerült, egy kis tisztogatásra. És mindezt úgy sikerült elintézni, hogy én etetés előtt átöltöztettem szép ruciba, mert vendégeket vártunk és hát mondanom sem kell, hogy cserélnem kellett le a ruhát… Meg ugye a fürdés is még hozzá, mindegy vártam már a kaksit, mint a messiást. És a fotó, ahogy gondolkozik:

 

És az egységes szett, micimackós rugival, meg baldachinnal és fejvédővel:

Pampers verseny

 http://www.pampers.hu/hu_HU/baba_klub/gallery_view.php?id=7841

 ide katt...

7vége

Megvolt a szombati nagybevásárlás is, sikerült úgy időzíteni az utunkat, hogy két szopizás közé essen, Bende végig aludt, az út végén kelt csak fel. Mivel a munkahelyemre mentünk, hát körbecsodálták egy páran. Volt, aki megkérdezte, hogy kisfiú, vagy kislány? Olyan szép kisfiúsan volt pedig öltöztetve, na mindegy. Még délután nekiálltam a süti elkészítésének, mert vasárnap jöttek a vajdasági rokonok látogatóba. Illetve az ebédhez is előkészültem, gondolván, lesz időm és ki tudja, hogy vasárnap délelőtt milyen napja lesz Bendének. Hát az előkészület igencsak elhúzódott, mert közben etetés is volt, úgyhogy szombat reggel 5:15-kor keltem, mivel éhes volt Bende és este 11 után feküdtem, egy kicsit ki is fáradtam. De legalább jót aludtam. Tegnap reggel meg csak a levest kellett megfőzni (tárkonyos-citromos raguleves), illetve a Pataki tálba kellett összeállítani a törökös húst, meg a bazsalikomos-tejszínes krumplit kellett a sütőbe tenni, meg a rizst kellett megfőzni. A desszert ismét brownie volt, mondom, ez most nagy sláger nálunk. Szóval az ebédet tudtuk délben tálalni, a vendégek is megérkeztek, úgyhogy ehettünk egy jót. Napközben Bende nagyon aranyos volt, ritkán sírdogált. Mostmár észreveszem azt a nyűglődését, amikor fáradt és már aludna, de még nem tud. Ilyenkor álomba kell ringatni. A pukik még mindig kínozzák, de kezd már alakulni. Az éjszakai alvásunk is jó, kiságyban alszik, szopizáskor viszont kiveszem magam mellé és fekve szopizunk. Mondjuk, néha bealszok, de még időben megpróbálom kitenni a helyére. Szombat este viszont úgy bealudtam, hogy ott maradt, de ez már elenyésző, hogy ott alszik velünk. Reggelente szokott még apukája mellkasára kerülni, ott is be tud aludni. És úgy néz ki, hogy áttértünk a háromóránkénti evésre, mostmár nagyon ritka, hogy ennél sűrűbben egyen. Sőt, tegnap már nekem kellett felébreszteni, hogy utána tudjon levegőzni is és mivel nemsokára már fürdés is következett, így ott volt két óra két szopizás között. És azt is észrevettem, hogy esténként kimeríti a készletet, így nyűglődött nagyon, úgyhogy utána megint két óra múlva evett, de azután négy óra hosszára bealudt. Úgyhogy tegnap este tízkor evett, majd hajnal kettőkor és reggel hatkor. Ez már jó arány. Még mindig tartjuk a napi 7* evést, ez már lassan egy hete így megy. Persze semmi rendszerünk nincs még, kivéve a fürdést, illetve az utána levő időszakot, de napközben nem igazán vettem észre rendszert. Mindegy, egyen, aludjon, gőgicséljen, növekedjen, legyen jókedve és minden rendben lesz.

És most két kép: az egyiken a nagybevásárlás alkalmával ilyen kényelmesen ült (aludt) a kocsiban:

 

 

A másikon a Loráéktól kapott pléddel a háttérben (meg a többi Füleses kiegészítővel):

Babarandi

Tegnapra ígérték Ancsa barátnőmék, hogy feljönnek látogatóba. Készültem ebéddel, olyan rakott makaróni-spagetti féleséggel. Még a múltkor mondta Csongi, hogy anyukája készített ilyet régen és hát nekem is kellett sütnöm (makaróni tészta, rá a darált husi, fűszerezve, szósszal, aztán megint makaróni és rá sajt, be a sütőbe és megsütni). Na, mára megint ilyennel készültem, mert ezt elő tudtam készíteni, így csak a sütőt kellett izzítani és az ebéd már tálalva is volt, aminek örültek a vendégek… Meg volt desszert is, úgyhogy bekajáltunk ismét. Még levessel is akartam készülni, de végül nem sikerült lemennem a kisboltba, így ez most elmaradt, de így is jóllaktunk. Egyébként meg kell, hogy dicsérjem Bendét, mert a csütörtöki fürdés után, ami 19:35-kor volt, egy kicsit nyügi volt ugyan, de végül apukájával elaludt és én 10-kor átvittem a kiságyába, szóval a fél nyolcas vacsi után hajnal 1:40-kor evett. Tehát ez már hat órát jelent. Aztán meg nyűglődött tegnap hajnalban, így 5:15-kor is evett és ezután én már nem feküdtem vissza. Próbáltam fejni is, meg már halomban állt a vasalnivaló, így elkezdtem vasalni. Persze nem sikerült a végére jutnom, mert Bendének is indult a nap és hát gügyörésznünk kellett, meg jött a reggeli, aztán hol visszaaludt, hol felsírt, szóval inkább elpakoltam a vasalódeszkát, mert már vártam Ancsáékat, akik végül megérkeztek. Lora hatalmas, Bendegúzhoz képest, igaz, van is közöttük több, mint három hónap. Furcsa volt Lorát fogni, a 8 kg-val, meg az is furcsa volt, hogy neki kevesebb a haja. Úgy megszoktuk már, hogy Bendének száll a kis haja és imádom puszilgatni, meg szimatolni a kisbuksiját, olyankor csikiz a hajával. Készültek képek is, bár Bende még félig alszik, Lora annál inkább érdeklődő volt Bende iránt, olyannyira, hogy még sikongatott is, ahogy meglátta, nagyon aranyos volt:

És egy másik „örömhír”, legalábbis számomra, az elmúlt napokban hétszer evett egy nap. Ez az előző 10-12 evésekhez, azt hiszem már jó. A köztes átmenetben meg 8-9-szer szopizott, de az utolsó három napban hétszer kért. Igaz, a szopizás ideje viszont nyúlt egy picit és az esti szopizás eltart akár egy órán át is, de be is tud utána aludni rendesen. Alakulunk, alakulunk...

Ma megyünk nagybevásárolni, nemrég evett, ma már másodjára, megvárjuk a következő szopizást és a nyakunkba vesszük a várost. Mára a levegő is lehűlt, a tegnapi vihar hatására, úgyhogy még az is lehet, hogy nanduval megyünk, így nem melegszünk össze. És hát a fiúknak is kezdődik a nap, Csongi sem tud már visszaaludni, meg Bende sem, úgy látom, így ők is gagyarásznak egymással.

És amin jót mosolyogtam: már beszélgettünk arról, hogy mindenki meg van keresztelve a családból, így Bendegúz sem fog kimaradni, ezért elkezdtük tervezgetni a keresztelőt. Én szerettem volna, ha még pár hónapos korában meg lenne keresztelve, így az október 11-i időpontot néztük ki, pont aznap lesz 3 hónapos Bogyó. Erre tegnap mondják Ancsáék, hogy ők is készülnek a keresztelőre, ami okt. 11-én lesz, illetve Bambi is írta, hogy ők meg okt. 10-ére tették a keresztelő időpontját.

A héten már beszéltem az atyával, de mielőtt vele találkozunk, a plébánián be kellett jelentkeznünk. Csütörtökre terveztem, mivel délután is volt ügyfélfogadás és így nem kellett volna vinnem picifiunkat. Végül apa jött a piacra délelőtt és eljött hozzánk is, így megkértem, vigyen be minket a városba, elintézném a dolgom. Nanduba tettem Bendét, aztán meg is jártuk alig fél óra alatt, a buszozással együtt (hazafele vezető úton). Tehát beiratkoztunk a nagy napra, beszéltem az atyával is, vele majd szeptember végén találkozunk, úgyhogy most egyenlőre várjuk a nagy napot. Az éttermet kell még leszervezni, mert a lakásban nem fogunk elférni, de már az is ki van nézve, ma valószínűleg oda is eljutunk. Bende végig aludt az úton, csak itthon lett nyűgös, de ki is vettem egyből a kendőből, mert elég jó időnk lett és nem akartam, hogy összemelegedjünk, elég volt az az egy óra, míg a hordozóban volt. Végül bealudt a kiságyban. Azt hiszem jó hasznát fogom venni a kendőnek, legalábbis remélem, hogy picifiunknak is tetszeni fog majd. Meglátjuk a mai napot, hogy megint hogy tetszik neki, majd jövök a részletekkel!

Nandu

Tegnap megérkezett a nagyobb méretű nandu kendő, így ki tudtam próbálni. Sikerült már kétfajta kötést elsajátítanom, de azért persze még gyakorolnom kell. Tegnap még itthon kendőztünk, ma viszont kimerészkedtem a városba is. Mivel apa feljött a piacra és én pont akkor készülődtem a buszhoz, felvitt, így nem kellett sokat gyalogolnom a belvárosban, illetve csak hazafele kellett buszoznom. Bende végig aludt a kendőben, jól viselte az utat, bár a végére szerintem kimelegedett, úgyhogy egyből kivettem, mikor hazaértünk. De remélem nagy hasznát fogom venni majd a nandunak:

A tegnapi napunk is jól telt. Szerda esténként Csongi focizni jár, így az esti fürdetés rám marad. Sétáltunk egy nagyot itt a kertvárosban, majd időben hazaértünk és mivel nyűgös volt Bende, így hamarabb fürödtünk és vacsoráztunk. Már fél hétkor cicin volt, azt hittem, hogy tíz körül ébredni fog és megint éhes lesz, de végül éjfélkor kelt fel, majd legközelebb négykor. Úgyhogy nem lehet okom panaszra erre a napra, mert hagyott aludni ez a kismuksi. Igaz, hülyeségeket álmodtam, meg mostanában tényleg olyan álmaim vannak, hogy ihaj, főleg amióta két óránál többet tudok aludni. Éjszaka még arra is figyelmes lettem, hogy az egyik cicim nagyon bedurrant, úgyhogy még hajnal ötkor neki álltam fejni is. Sikerült is 50 ml-t produkálnom, ami ment a mélyhűtőbe. Mondjuk egy jó 5  napja iszom a karamalz maláta italt is, állítólag az is tejserkentő. Hát hogy most attól, vagy hogy ritkábban evett az éjszaka Bende és attól lett több tejem, a fene se tudja, mindenesetre az ital jóízű (jobb, mint az alkoholmentes sör), Bende jól alszik, ha van tejem, akkor azt meg kifejem. És a mai nap eddig hatszor evett, és ha az előző napokat nézem, akkor már csak éjfél körül fogunk újra enni… Meglátjuk.

Holnap pedig vendégeket várunk, jön Lora baba (meg a szülei természetesen), már nagyon kíváncsi vagyok rájuk és arra is, hogy a gyerkőcök mit szólnak majd egymáshoz. Bár szerintem még nem igazán fognak foglalkozni egymással. Na, majd fényképezek…

6 hetes kontroll

Nem sikerült időben időpontot szereznem a nőgyógyászhoz (nyári szabadsága miatt), így erre a napra lettem beírva a szülés utáni kontroll vizsgálatra. Egy késő esti időpontra szerettem volna menni, de végül a ¾ 6-os lett az enyém. Persze időben ott voltam, mert nem szeretek elkésni sehonnan, de így is csúszásban voltunk. Még öten voltak előttem, végül ¾ óra késéssel kerültem sorra. Először Bendéről beszélgettünk, majd megvizsgált és mindent rendben talált, úgyhogy visszatérhetünk a régi kerékvágásba. Kérdezte, hogy milyen élményeim vannak a szüléssel kapcsolatban, én meg mondtam, hogy semmi rossz élmény nincs bennem, hiszen szerintem könnyű szülésem volt.

Ebbe a szép időbe kerékpárral mentem és nagyon jól esett tekerni. Már nagyon várom a jövő tavaszt, amikor már babástól mehetünk kerülni, mert most még azért pici hozzá, ülni sem tud, meg lassan az idő sem ennek a sportnak fog kedvezni. De jövőre remélem sokat fogunk együtt tekerni. Mivel időre mentem ugye a dokihoz, hát úgy kellett szerveznem a szopizásokat, hogy erre a kis időre ne legyen éhes. Már a 11 órás szopizás után elkezdtem számolgatni, hogy mikor kellene legközelebb szopizni, így az indulásig még két alkalmunk volt erre. Először kettő előtt evett és utána sikerült úgy bealudnia, hogy négy után nekem kellet ébresztenem. Hát nem olyan intenzitással szopizott, mint kellett volna, így a reggel lefejt tejhez még fejnem kellet egy kicsit, hogyha mégis megéhezne azalatt az idő alatt, míg én távol vagyok, akkor legyen. Sikerült 60 ml tejet kifejni, így mire hazaértem már be is puszilta. Illetve a fürdetés végére értem haza, így szinte már kapta is az újabb adagot. Ma megint mosolygott, amikor elindultam a dokihoz és lekísértek a kapuig, mert mentek sétálni, akkor is mosolyogva búcsúztunk el. Imádom: