Még azt elöljáróban leírom, hogy még indulás előtt (pénteken) sikerült segítség nélkül kaksiznia Bogyónak, illetve ma is meglepett minket egy csomaggal. Így most nem kell aggódnom, hogy vajon mikor fog újra ürülni a szervezetéből az anyatej. Szóval az utazás jól telt, az odafele vezető úton végig aludt Bende baba. Még pénteken elmentünk a fodrászhoz is és miután mi megvacsoráztunk, jöhetett a fürdés, szopizás. Egy kicsit hűvösnek találtuk a szobát, pedig 22 fok volt, csak valahogy másmilyen érzése van az embernek egy családi házban, mint egy lakásban. És mivel már úgyis venni akartunk egy hőlégfúvót, amíg nem indul be a fűtési szezon, így szombaton vettünk is egyet, ami már aznap estére befűtötte a szobát az esti fürdéshez. Szombaton anyukáméknál volt ebéd, vasárnap Csongi apukájáéknál, hétfőn pedig az anyukájáéknál voltunk. Hát szerintem feljött ránk pár kiló. Az ebéd mindenütt nagyon finom volt, a desszertről már nem is írok. Ma édesség hiányom is volt.
Bende baba elég jól tűrte az otthoni létet. Az alvással sem volt gond, a szopizás is beállt, vagyis négy napon keresztül a nappali evések szinte ugyanabban az időben voltak. Az éjszakák is jól teltek, mivel mostanában éjszaka nem cserélek neki pelust, így elég gyorsan vissza is tud aludni szopizás után. A mi (tesóm és én) gyerekkori kiságyunkat „örökölte” erre az időre, de a hajnali-reggeli szopizások után mindig ott maradt velünk a nagyágyban és hát onnantól szinte kezdődött is a nap. Jöttek a beszélgetések, gagyarászások, nevetgélések. Még a szomszéd szobában Tibi tatája is hallotta, ahogy gagyarászik… A friss levegőn is be tudott aludni, ezért is borult a szopizás. Tegnap, mikor hazaindultunk anyósoméktól, már úgy kellett sakkozni, hogy mikor szopizzon, hogy az úton ne kelljen megállni, illetve kibírja hazáig, aztán a fürdésig. Persze van egy rész, ahol hidat javítanak és piros lámpát kaptunk, amikor Bende nem tetszését nyilvánította ki, illetve már majdhogynem idő is volt az újabb etetésnek, így az autóban is lett szopiztatva. Egy tízperces gyorskaja volt, aztán hazáig és a fürdésig ki is bírta.
Ma pedig próbálunk visszarázódni a mindennapokba, hiszen hárman maradtunk. A hétvégén mindenki megbabusgatta, tutujgatta Bendét, mivel szinte az egész rokonság kíváncsi volt rá. Eddig a mai napunk nem volt más, mint a többi, reggel beszélgettünk, napközben elaludt a játszószőnyegén (még ringatni sem kellett), aztán még a belvárosba is bementünk, úgyhogy viszonylag jól visszarázódott ő is. De persze meglátjuk még a többi napot is.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése