Babarandi

Tegnapra ígérték Ancsa barátnőmék, hogy feljönnek látogatóba. Készültem ebéddel, olyan rakott makaróni-spagetti féleséggel. Még a múltkor mondta Csongi, hogy anyukája készített ilyet régen és hát nekem is kellett sütnöm (makaróni tészta, rá a darált husi, fűszerezve, szósszal, aztán megint makaróni és rá sajt, be a sütőbe és megsütni). Na, mára megint ilyennel készültem, mert ezt elő tudtam készíteni, így csak a sütőt kellett izzítani és az ebéd már tálalva is volt, aminek örültek a vendégek… Meg volt desszert is, úgyhogy bekajáltunk ismét. Még levessel is akartam készülni, de végül nem sikerült lemennem a kisboltba, így ez most elmaradt, de így is jóllaktunk. Egyébként meg kell, hogy dicsérjem Bendét, mert a csütörtöki fürdés után, ami 19:35-kor volt, egy kicsit nyügi volt ugyan, de végül apukájával elaludt és én 10-kor átvittem a kiságyába, szóval a fél nyolcas vacsi után hajnal 1:40-kor evett. Tehát ez már hat órát jelent. Aztán meg nyűglődött tegnap hajnalban, így 5:15-kor is evett és ezután én már nem feküdtem vissza. Próbáltam fejni is, meg már halomban állt a vasalnivaló, így elkezdtem vasalni. Persze nem sikerült a végére jutnom, mert Bendének is indult a nap és hát gügyörésznünk kellett, meg jött a reggeli, aztán hol visszaaludt, hol felsírt, szóval inkább elpakoltam a vasalódeszkát, mert már vártam Ancsáékat, akik végül megérkeztek. Lora hatalmas, Bendegúzhoz képest, igaz, van is közöttük több, mint három hónap. Furcsa volt Lorát fogni, a 8 kg-val, meg az is furcsa volt, hogy neki kevesebb a haja. Úgy megszoktuk már, hogy Bendének száll a kis haja és imádom puszilgatni, meg szimatolni a kisbuksiját, olyankor csikiz a hajával. Készültek képek is, bár Bende még félig alszik, Lora annál inkább érdeklődő volt Bende iránt, olyannyira, hogy még sikongatott is, ahogy meglátta, nagyon aranyos volt:

És egy másik „örömhír”, legalábbis számomra, az elmúlt napokban hétszer evett egy nap. Ez az előző 10-12 evésekhez, azt hiszem már jó. A köztes átmenetben meg 8-9-szer szopizott, de az utolsó három napban hétszer kért. Igaz, a szopizás ideje viszont nyúlt egy picit és az esti szopizás eltart akár egy órán át is, de be is tud utána aludni rendesen. Alakulunk, alakulunk...

Ma megyünk nagybevásárolni, nemrég evett, ma már másodjára, megvárjuk a következő szopizást és a nyakunkba vesszük a várost. Mára a levegő is lehűlt, a tegnapi vihar hatására, úgyhogy még az is lehet, hogy nanduval megyünk, így nem melegszünk össze. És hát a fiúknak is kezdődik a nap, Csongi sem tud már visszaaludni, meg Bende sem, úgy látom, így ők is gagyarásznak egymással.

És amin jót mosolyogtam: már beszélgettünk arról, hogy mindenki meg van keresztelve a családból, így Bendegúz sem fog kimaradni, ezért elkezdtük tervezgetni a keresztelőt. Én szerettem volna, ha még pár hónapos korában meg lenne keresztelve, így az október 11-i időpontot néztük ki, pont aznap lesz 3 hónapos Bogyó. Erre tegnap mondják Ancsáék, hogy ők is készülnek a keresztelőre, ami okt. 11-én lesz, illetve Bambi is írta, hogy ők meg okt. 10-ére tették a keresztelő időpontját.

A héten már beszéltem az atyával, de mielőtt vele találkozunk, a plébánián be kellett jelentkeznünk. Csütörtökre terveztem, mivel délután is volt ügyfélfogadás és így nem kellett volna vinnem picifiunkat. Végül apa jött a piacra délelőtt és eljött hozzánk is, így megkértem, vigyen be minket a városba, elintézném a dolgom. Nanduba tettem Bendét, aztán meg is jártuk alig fél óra alatt, a buszozással együtt (hazafele vezető úton). Tehát beiratkoztunk a nagy napra, beszéltem az atyával is, vele majd szeptember végén találkozunk, úgyhogy most egyenlőre várjuk a nagy napot. Az éttermet kell még leszervezni, mert a lakásban nem fogunk elférni, de már az is ki van nézve, ma valószínűleg oda is eljutunk. Bende végig aludt az úton, csak itthon lett nyűgös, de ki is vettem egyből a kendőből, mert elég jó időnk lett és nem akartam, hogy összemelegedjünk, elég volt az az egy óra, míg a hordozóban volt. Végül bealudt a kiságyban. Azt hiszem jó hasznát fogom venni a kendőnek, legalábbis remélem, hogy picifiunknak is tetszeni fog majd. Meglátjuk a mai napot, hogy megint hogy tetszik neki, majd jövök a részletekkel!