Visszatérünk

Hát a mai nappal kezdem, mert ma eddig „csak” kétszer
akadtam ki a kisfiamra. A fotelünk mögött van egy virágcserép, amit eddig olyan
szépen elkerült. De ma kisördög bújt a fiamba és hát kipakolt egy kis földet
(tegnap este locsoltam meg a virágokat). A dorgálás után felporszívóztuk a
lakást, de ezután még egyszer megtörtént a „baleset”. Persze nem segített a
kézre- és seggrepacsi sem (verni azért nem fogom a gyereket), meg a szép szó
sem. És hát mostanában igencsak ellenkezik is a gyerekünk. Ha azt mondom, nem
szabad, egyből rávágja, hogy szabad! A nem-re is jön a válasz, hogy de! És az
ebéd utáni alvás se akaródzott ma neki. 

 Tegnap pedig megcsípte egy méhecske. Be is dagadt a kézfeje,
de szerencsére allergiás kiütése nem lett (ez volt az első méhcsípés).
Gokartpályára mentünk éppen ki és hát az egyik ismerősünk motorrral jött ki és
felültettük rá Bendét. Nem vettük észre, hogy a kormányon tanyázik egy méhecske
és hát szerencsésen sikerült a fullánkot megszereznie Bendegúznak. Volt egy kis
sírás, de sok-sok gyógypuszit kért tőlünk ezután és biztos emiatt is, de mára
már nem is látszik. A gokart pályát meg imádja, szóval feledtette az élmény ezt
a kis fájdalmat!

 A nyaralás is jól sikerült, igaz, nem a legjobb időt fogtuk
ki, de nem is volt rossz időnk. Első nap megálltunk Siófoknál, mert van egy
sekély rész, ahol Bendegúz tudott ide-oda sétálgatni a vízben. Annyira élvezte,
hogy alig tudtuk elhozni végül. Hát nagyon szeret pancsolni, kis vízimádónk
van. Délután a szálláson is bemerészkedtünk a balcsiba, de ott egyből térdig
érő volt és a víz hőfoka sem volt olyan jó, így Bende is igencsak fázott és én
sem mertem beljebb menni. De legalább vízben voltunk. Mondjuk ezután a hotel
medencéjében fürdőztünk, ami kellemesebb volt és hát Bendét innen is úgy
kellett kiráncigálni. Másnap reggelre eléggé szeles időt fogtunk ki, így
elutaztunk a kehidakustányi fürdőbe. Itt mindenki fürdőzött, Csongi és apukája
még csúzdázott is, mentem volna én is, de most sokmindent kihagyok a pocaklakó
miatt. Így a pezsgőfürdőt is kihagytam, meg a termál hőfokú vizeket. A harmadik
napon visszafele megálltunk a Zamárdin található élményparkban, mert Csongi
ment egy kört. Szerencsére eléggé árnyékos helyen volt, illetve Bendegúz sem
unatkozott, mert volt homokozó, meg végülis eltelt az idő, míg Csongi
csimpaszkodott. Ezt is kipróbáltam volna, bár biztos megbuktam volna egy-két
helyen (ahol mondjuk csak kézzel tudok átmászni egyik helyről a másikra), de
majd legközelebb. Ezután pedig még fürdőztünk egyet az aranyparton. Bende itt
már homokozott, mert most a homokozó szettet is kivettük neki. Én pedig
belemerészkedtem a vízbe és úsztam is egyet. Jól esett…

A szülői hazamenetel is jól sikerült. Ketten mentünk haza
Bendével még múlthéten szerdán, először Kati mamáéknál kötöttünk ki, örültek
neki nagyon. Sokat játszottak, meg ment a hülyeség a Dari nagybácsival is,
szóval hamar eltelt az idő. Másnap Tibi tatáéknál voltunk, ott is volt program,
autót kitakarítottuk, majd lemostuk, szóval volt segítségem. A fodrászhoz is
eljutottunk, így megint kis kopaszfejűnk van…

Pénteken pedig kimentünk a vajdasági dédikhez is. Ott is
megörültek nekünk, Bende ott is sokat segített a dédinek, locsolta a kertet,
segített a tyúkok elrendezésében, szőlőt szedtünk, szóval nem unatkozott. Alig
akart hazajönni. Most meg ugye próbálunk visszaszokni a régi kerékvágásba.

Holnap megyünk délelőtt Szegedre, városba szétnézünk, majd
egy esküvőre vagyunk hivatalosak. Délután viszont Csongi cégénél lesz családi
nap tele programokkal, oda jövünk vissza, így csak egy kis kiruccanás lesz.

Lassan jegyzetelnem kell a szavakat, miket is mond már ez a
gézengúz. A múltkor lemaradt, hogy ha valamiért haragszunk rá, akkor mondja,
hogy „ne haragudj”, de olyan édesen tudja mondani, hogy meg lehet zabálni.
Aztán van, hogy direkt szomorúnak kell lennünk, hogy ő meg tudjon vigasztalni! Álmában
is beszél, illetve néha ébredés után is elkezdi mondani, gondolom ilyenkor azt
mondja, mit álmodott. A mondatok is szépen formálódnak már. Néha még mi sem
értjük, mit akar mondani, olyankor kb. háromszor elmondja még egyszer, aztán
úgy van vele, hogy ha nem értjük, akkor így jártunk…

Sajnos nem sok kép készült (legalábbis a telómmal nem, a
fényképezőgépről meg még nem kicsinyítettem), így most csak azt az egy képet
hozom, ami tegnap készült a gokartpályán…