Útlevél igénylése

A múltkor kimaradt, hogy hétfőn megvolt a gyökérkezelés
utókezelése, azaz a gyógy tömés helyett megkaptam a rendes tömést. Furcsa
érzés, hogy nem fáj és hogy nincs 
begyulladva az ínyem. Igazából az első gyökérkezelés utáni két napon
fájt még nagyon, aztán elmúlt a gyulladás is és a fájdalom is. A második
idegkezelésnél már nem is kaptam érzéstelenítőt és nem is éreztem, a tömésnél
meg rendes volt a doki, mert előrehívott, tudván, hogy otthon vár a pici babám.
Mondjuk eleve úgy volt megbeszélve, hogy menjek hatra, igaz, lesz egy másik
páciens, de az én tömésem nem tart 5 percnél tovább, így tényleg ennyi volt az
egész. Most ott tartok, hogy ha nem is tavasszal, de jövő ősszel megint
átnézetem a fogaim, bár most tavasszal várandósan átnézte, de nem árt az
évenkénti felülvizsgálat. Csak ne paráznék annyit…

És mára kaptunk időpontot az okmányirodába, hogy Bogyónak is
igényeljünk útlevelet, mivel karácsonykor szeretnénk kiutazni a vajdasági
rokonokhoz is. Direkt reggelre kértem időpontot, mert általában fent van az
első szopi és a második között. De ma fél hétkor kelt Bende, így a kocsikázás,
meg a sétálás közben bealudt. Persze várnunk is kellett még, úgyhogy addig nem
is keltettük fel. Aztán jött a fényképezés, hát azt az álmos fejet, amit
sikerült produkálnia, de végülis aranyos a képen. Amúgy érdekes volt, ugye az
ölemben kellett ülnie, míg fényképezik, aztán az arcom elé kellett tenni egy
textilpelust is. Csongi ezen jót mosolygott. Ezután bementünk a Malom-centerbe,
a DM-be beváltottunk egy pelus-kupont, meg elmentünk pár üzletbe is, majd
elmentünk a fibernethez is, mert nagyobb net csomagot szeretnénk igényelni.
Persze fél óra várakozás után kiderült, hogy év végéig szól a hűségnyilatkozat,
ezért majd decemberben menjünk újra. De kaptunk meghatalmazást, hogy
legközelebb ne keljen a gyerkőccel ennyit várni, így más is mehet helyettem intézkedni. Végül kimentünk egy hiperbe
bevásárolni, mert már a háztartási részlegen fogyott egy-két cucc. 

Bende Bogyó ugye az utunk elején elaludt, aztán még
mosolygott az okmányirodában, majd míg átmentünk a plázába, sírt, persze esett
az eső, így kivenni se tudtuk. Végül a shopingolás közben átpelenkáztuk (a
helyiség kulcsára is vártunk kb. 20 percet, míg ki nem derült, hogy azért nem
hozza a biztonsági őr a kulcsot, mert nyitva van az ajtó, csak mi nem
nyitottunk be, mivel ki volt írva, hogy el kell kérni a kulcsot). Na, mindegy,
várakoztunk, addig Bende ismét bealudt. Pelenkázáskor ismét felkelt, ezután már
nanduval vittük tovább. A fibernetnél kint várakoztunk, mert bealudt, aztán mivel
már evéshez is készültünk, az autóban gyors megkajált. Végül a hiperben először
nézelődött, majd nyűglődött, de bealudt. A hazafele vezető úton meg ismét
felkelt. Na, ez úgy felborította a napirendjét, hogy délután tiszta nyűgösség
volt. Sehogy sem volt jó neki, pedig kétszer bealtattam, de így se volt jó.
Aztán az evések is kicsit hamarabb voltak, így most megyünk és fürdünk, aztán
jön az esti szopizás, majd alvás (remélem). Amúgy az elmúlt két hétben visszatértünk a napi 8*-i
szopizáshoz, éjszaka még mindig kel 2*, szóval nem unatkozom…