Tegnap elgondolkoztam azon, hogy miért is akarom az inkognitómat megőrizni és nem teszek ki magamról képeket. Akiket itt olvasok, sokmindenki inkognitóban ír és igazából aki ismer, azt tudja, hogy hogy nézek ki. Meg ez a blog Bogyóról szólna, de hát mivel igencsak hozzám tartozik még, így ezért kerülnek bele rólam, vagyis rólunk sztorik, illetve pocakfotók, hiszen így látszódik a kis Bogyónk növekedése is. De majd Bendét meglátjátok, hiszen róla biztosan kerülnek ki képek, én meg nem vagyok fontos. Ezért bocsi, hogy fákkal raktam ki az arcom a tegnapi képen. Hát most így nézek ki, 10 héttel a kiírt időpont előtt. Viszont ma reggel elfelejtettem készíteni pocakfotót, így majd holnap teszem ki a legfrissebbeket.
Az úszás is megvolt, ma járt le az első 10 alkalmas bérletem, így csütörtökön váltanom kell még egyet, amit jobb esetben is még öt héten keresztül használhatok, kivéve egy hetet, amikor pünkösd után egy napot leszünk Kecsón és akkor vérvételre kell mennem. Vagyis remélem csütörtökre kapok időpontot, de ezt majd megbeszélem a védőnővel. Szóval a mai úszásról: hát ma két iskolás csoportot is kifogtam, így három szabad pálya maradt az úszóknak. Mivel hatan voltunk, ezért egy pályára két ember jutott. Van egy bácsika, meg egy másik középkorú úr, akivel mindig találkozom, meg egy srác, tehát vannak kialakult „csapatok”. Szóval épp azon gondolkoztam, hogy már megint elkezdett fájni az oldalam és abbahagyom 1000 méternél, meg épp néztem, hogy akkor a kisiskolások előtt tudok tusolni és öltözni, mire az utolsó hossznál látom, hogy mennek be az öltözőbe a lányok. Na, gondoltam magamban, újratervezés, mint az autóban a GPS, mert hát elég nagy tumultus volt az öltőzőben. Úgy döntöttem, hogy pihenek egy kicsivel többet, mint általában és leúszom még a 250 métert. Persze ahogy leúsztam, jött a következő csoport, úgyhogy az öltözőben tumultus volt, de legalább a tusolóban nem. Egyébként hamarabb indultam el gyalog, mert hát igencsak melegnek ígérkezett, és nem is bántam meg, hogy hamarabb érkeztem, így még úszás előtt is tudtam pihenni. Hazafele már busszal jöttem és úgy érzem, hogy ma maradok délután itthon. Kipróbáltam a sütőt is, igaz, csak gyorsfagyasztott csiberolót sütöttem, de kezdetnek az sem rossz. Bár 5-7 percet írt 200 fokon, hát én sütöttem vagy fél órát, hogy átsüljön. Nem tudom, hogy nem jó fokozatot állítottam be, vagy tényleg nem sül meg ennyi idő alatt. Mindenesetre tanulmányozom majd délután. A héten meg rakott cuccot is készítek majd.
Ma a beígért mikulás virágról hozok két képet, az egyik tavaly nyáron készült, de az előzményről is írok. Még 2007. novemberében vettük meg, nagyon pici volt és hát úgy volt, hogy Csongi anyukája kapja meg névnapjára. Végül megtartottuk. Elhullajtotta a levelét és csak egy szára volt, elkezdtem öntözgetni és úgy döntött, hogy akkor hoz egy-két levelet. Fél év alatt nőtt meg ekkorára (még a beköltözés hetében csak ide-oda tettük, így került a radiátorra...):
Aztán olyan jól érzi magát, hogy decemberre bepiroslott a levele, még a lenti kis hajtásán is és azóta nem akarja elhullajtani. Most így néz ki:
De ezt múlthéten fényképeztem és már azóta is változott. Majd erről is hozok még képet, mint a vadkakaóról. Még van egy fikuszom, ami nagyon szeret velünk lenni, őt a „kimúlástól” mentettem meg annak idején. Kb. egy métert nőtt már azóta. Régebben nem igazán csíptek a virágok és most is van egy, ami nem akar nőni semerre, de azért a többség szeret velünk…
És akkor szétnézek pár receptügyben, meg pihizek egy kicsit.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése