Az erkély most

De már elkezdtek növekedni, úgyhogy a „kiírt” időpontban remélem virágjai is lesznek. És persze akkor fog nyílni, amikor Bende születik, vagy már akkor virágzik is. Meg növekszik még egy picit. Hát most így néz ki az erkély, az egyik oldalról:

 

A tegnapi nap folyamán, miután mindketten kipihentük magunkat, sikerült szépen feltakarítani az erkélyen is, a fregolit felszereltük a falra, így mostmár két ruhaszárítóm is lesz. Igaz, a fregolit a fürdőszobába terveztem még anno, de Csongi szerint így is túlzsúfolt már, meg kicsi is és nem igazán férne el (a kád fölé tettük volna). Mondjuk igaza van, meg van egy törölköző szárítónk is, úgyhogy ott is tudunk majd télen ruhát szárítani, meg a pillangó szárító kerül majd be (most az erkélyen van). Szóval az erkély úgy gondolom már kész van, kikerült mindkét relax-fotel, úgyhogy mindketten tudunk ott pihenni. Sajna, ami már régebb óta volt kint, a napocska elkezdte fakítani a sötétkék szövetet, így most kapott egy fehér lepelt. A konyhabútort is elkezdte Csongi összeállítani, tehát azzal is haladunk. A nagytakarítást pedig áttettem hétköznapra, mert csupa forgács-maradvány a konyha. Csak egy gyors söprögetést tettem, majd hétfőn az úszás után, vagy kedden reggel kitakarítok. Persze mennem kell megint a nődokimhoz, mert szerdán a háziorvosnál felülvizsgálat lesz és vinnem kellene ismét egy táppénzre jogosító beutalót, de elfelejtettem kérni a dokimtól csütörtökön. Viszont felhívtam még aznap és mondtam, hogy akkor kedden csak egy ilyenért beugranék. Legalább sétálok egy kicsit majd.

A moziról: maga a szórakozás jól esett, rég voltunk már moziba. A film az felejthető, bár voltak benne vicces részek. Legközelebb majd hátha jobb filmet nézünk. Mondjuk én nem szeretem a feliratosokat, ezért inkább szinkronizáltat nézünk. Bár most a „Halálos iram” című filmet szívesen megnéztem volna. Na, majd megszerezzük előbb-utóbb. Szóval az esténk az jó volt, megint 11 után sikerült elaludni.

 

Bende Bogyó folyamatosan beköszön napközben többször is. Igaz, nem sokat érzek, mármint, nem olyan intenzíven, de azért lehet érezni, amikor rugdos. Ha még mindig úgy fekszik, ahogy az uh-n láttam, akkor valószínűleg a lábával rugdos, mert inkább a köldököm fele érzem ezeket a rúgásokat. De az is lehet, hogy már azóta megfordult. Még most meg tud, de aztán lassan vissza kell térnie a szülési pozícióba, hogy ne legyen majd gond később. Este is hullámozta a pocim egy picit, de aztán befordultam és elaludtam. Mostanában az alvás is jól megy. Ki vagyok párnázva két oldalról, így ha fordulok, akkor csak a pocim alá teszem a párnát és már alszom is. Meg is tartja rendesen, így a hátam sem fájt mostanában annyira. Néha még mindig félig hason vagyok, úgyhogy még mindig megy ez a pozíció is, pedig egy hét múlva már 7 hónapja hordom a pocaklakónkat. Tehát mostanában megint „élvezem a kismamaságot”.

Ma reggel sikerült fél nyolcig aludni, reggeliztünk, majd Csongi hozzálátott a konyhaszekrény fabrikálásához ismét. A konyha most úgy néz ki, mint egy csatatér. Lassan ki kell pakolni ami a konyhaszekrény helyén van. Egy kis dohányzóasztalon a mikró, meg mosogatótálca, meg egyéb konyhai felszerelések. Egyelőre a kisszobát kitakarítottam és áttettem ezeket a cuccokat, de Csongi mondta, hogy összeállítja a konyhaszekrényt és vissza is tehetjük. Szóval a nagytakarítást elkezdtem, bár csak a kisszobáig jutottam. Aztán rendeltünk pizzát ebédre, mert a férjemnek édes pizzára fájt a foga. Én meg akkor rendeltem kagylósat, mert már régóta fájt erre a fogam. Még amikor pizzériába dolgoztam, szerettem nagyon ezt a fajta pizzát, mert én készítettem. De azóta tudom, hogy többféle kagylóból készítik és a fagyasztott nem olyan jó, mint a konzerv, így ritkán merek rendelni. Most bevállaltam, meglátjuk. Úgyhogy most várjuk az ebédet is. És akkor jövök majd a holnapi úszás után!