Hírlevél és pocakfotó ismét

Ismét jött egy hírlevél…

A baba növekedése: Gratulálunk! Ha gyermeked ennek a hétnek a végén születne meg, már nem számítana koraszülöttnek.  (A 37. hét előtt született csecsemők koraszülöttnek a 42. hét után túlhordásról beszélünk) Természetesen minden baba más, de a 37. héten átlagos súlyuk 2,8 kg körül van.  A zsír lerakódása az arcot sem kerüli el, sőt, a szopásban segédkező izmok erőteljes fejlődése szintén segít abban, hogy a baba arca elnyerje végleges formáját. Érdekes, hogy az arc berendezése több emlős fajnál is hasonlóan épül fel: a nagy szemek, a húsos orca és az apró száj mind-mind hozzájárulnak ahhoz, hogy anyai ösztönöket mozgósítsanak - na nem csak az édesanyában, hanem az egész rokonságban. A csontok ekkora már erősek, de még elég lágyak ahhoz, hogy deformálódni tudjanak a szülőcsatornában. Gyakori, hogy az újszülött feje csúcsos vagy tojás alakú, de nem kell megijedni: pár nap elteltével visszanyeri majd eredeti formáját.

Bende Bogyó már másfél hete volt majdnem 2,6 kg, úgy gondolom, hogy mostmár mi is közelítünk a 3 kg-os súlyhoz, bár az is lehet, hogy már annyi… Tegnap elkezdtünk dvd-ni, mire szóltam Csonginak, hogy nézze már, mit nem ficánkol a kisfia a pocakomban. Elkezdte simizni, de ilyenkor kis pocok ám, mert abbahagyja. Meg ha elkezdeném videózni, akkor is. Így nem sok emlékem marad ezekről az időkről, csak amit elmentek itt az agyamban. Este meg beájultam a tévé előtt, először úgy volt, hogy a nagyszobában alszok, de végül csak átköltöztem a kicsibe és ott aludtam. Mondjuk hajnal négykor már megint fent voltam és hat előttig csak forgolódtam, így végül csak átjöttem a nagyszobába. Először neteztem, majd befeküdtem az ágyba és visszaaludtam. Csongi is felébredt, reggeliztünk, majd megjártuk a praktikert és az auchant is, bevásároltunk egy-két hiányzó terméket. Napközben Csongi felszerelte az ajtókra a kilincset, illetve reggel lefestette a kisszoba ajtó keretét, amit én a héten az első réteggel lekentem (már csak három ajtó van hátra). Én sütöttem málnás muffint, meg a kedvenc habkönnyű tejfölös pitémet is. Délután még itt volt Csongi munkatársa és barátnője, először beszélgettünk, majd – lévén – hogy nem idevalósiak, elmentünk velük a vízműdombhoz és fel is mentünk a domb tetejére, hogy megmutassuk Kecskemétet nekik. Hát, mit mondjak, nem volt egyszerű, de végülis megjártam én is. Aztán kértem fényképet is, hogy ha már itt vagyok fent, örökítsük is meg, majd legyen mit mutogatni Bende Bogyónak is... És egy kis ízelítő, ha már ma töltöttem be a 36. hetet: 

A vendégek is elmentek, mi meg mostmár pihenésre készülünk, bár azt vettem észre, hogy semmi jó film nem lesz estére, így marad a házimozizás….