Az első CTG

Hát jól indult ez a nap is… tegnap este időben lefeküdtem, mert már fél tízkor aludtam és gondolom ezért is, de ma már fél ötkor fent voltam. Eddig vissza tudtam lustizni, viszont ma nem sikerült, úgyhogy inkább kijöttem netezni. Mivel reggel mennem kellett időpontot kérni, így tudtam, hogy nem fogok elkésni, reggeliztem, tusoltam, majd autóba ültem és elmentem a kórházba. A betegkapunál persze még nem volt senki, így várnom kellett. Aztán kaptam időpontot is a CTG-n, ahol kérdi az asszisztens, hogy milyen okból jönnék ma? Mondom, mert nem annyira mocorog a baba. Erre ő: most mocorog, vagy nem? Mondom neki, hogy a doki kérte, hogy jöjjek ma. Hát nem tudom, de neki ugye az lenne a dolga, hogy időpontot adjon, én kapjak tappancsokat a pocimra, és nézzük a műszerekkel, hogy minden rendben, legalább én is megnyugszom. De inkább fel is idegesített a kérdéseivel. Mivel 11:40-re kaptam időpontot, így haza is jöttem és pihentem még délelőtt (meg mostam egy adaggal). Csongi megdicsért, hogy milyen ügyesem viselem ezeket a napokat, meg az egész várandósságot, így el is törött a mécses. Főleg, most, hogy aggódom is, hogy miért nem érzem annyira ezt a kis lükét. De hát a hormonok is dolgoznak ugye… Na, de odaértem ugye a megbeszélt időpontban, tappancsok rajtam, aztán ülés és figyelés. Néha a másik kismamának nagyon beindult a babája és alig hallottam Bogyó szívverését. Aztán a mienk lett hangosabb, majd végül már csak én maradtam egyedül és csak ezt a kis szívdobogást hallgattam. Kétszer ébresztette föl az asszisztens, először nem sikerült, másodjára meg olyannyira sikerült, hogy még csuklott is és azt is hallgathattam, meg éreztem is. Kb. 50 percet volt rajtam a műszer, már elültem mindenem, meg zsibbadtam is, de azért jó volt. Illetve volt egy-két olyan mocorgás, amit a gép kimutatott, csak én nem vettem észre… Szóval a végén megkaptam a papírt és keresnem kellett egy dokit, aki megnézi, hogy minden rendben-e. Nem vagyok benne biztos, de mintha egy fejes lett volna, aki rákuksizott a papírra (nem nagyon szeretik a kismamák). Kérdezem, hogy minden o.k.? Erre ő: a végén, amikor már felébredt igen. Eléggé morcos hangulatban volt, biztos nem tetszett neki, hogy fél egykor ilyennel zavarom, de hát ha akkor lettem kész. Na, mindegy, ráírta, hogy egy hét múlva kontroll, szóval a 29-i első CTG-met is áttettük 26-ra és az már a második alkalom lesz. Egy kicsit megnyugodtam azért, illetve figyelnem kell a magzati mozgásokat is. Mondjuk holnap már jön a lehűlés, úgyhogy remélem az is fog változtatni a mocorgásán és most tényleg azért nem mocorog annyit, mert már kevés a helye, meg mert meleg van… Ma még kértem egy utolsó időpontot is a dokimhoz, júli 14-re kaptam, amire remélem már nem kell mennem, mert Bende Bogyóval már jövünk hazafele a kórházból... De mivel eléggé be van táblázva a dokim, ezért már csak arra a napra kaptam időpontot (3,5 héttel előtte). Ez is letudva.

Most pedig pihenek megint, mert a lábam dagadt és estére megyünk fel a borfesztiválra is a haverokkal. Holnap megint hírlevéllel jövök…