Egy hónapos gézengúz

Ma egy hónapja, hogy ez a kis csöppség a világra jött, felborítva mindennapjainkat, meg az övét is. Nagyon sok szép élmény van már mögöttünk és vannak fáradt éjszakák is, meg egy-két sírós nap is, nemcsak Bende részéről… Csak eltelt ez az egy hónap, milyen furcsa… Az írásaimat, amit itt veletek megosztok, szeretném megőrizni, hogy ha majd később Bende is el akarja olvasni, akkor meglegyen, ezért nem bízom abban, hogy ez a blog örökéletű lesz, így minden egyes írásomat lementem egy word-doksiba. Most tartok a 99 oldalnál, képek és hozzászólások nélkül. Azt hiszem, lesz mit olvasnia majd. És akkor friss képek Bende Bogyóról, álmában már egyre többet mosolyog, de ma már amikor ébren volt, akkor is csalt egy kis vigyort az arcára:

Már megint fényképezel?

És: napra pontosan két évvel ezelőtt tartottam a leánybúcsúmat, akkor még nem is gondoltam, hogy két év múlva már egy hónapos kisfiamat tarthatom a karjaimban. Csongi mondta, hogy tegyek ki pár képet, így most megteszem: 

 

Tegnap ebéd után lementem a gyermekorvoshoz, mert meglett a vér- és vizeletvizsgálat eredménye. A helyettes doktornő kielemezte, mivel vannak igen nagy eltérések. Állítólag ezek nem rossz eredmények, a vasa kevés Bendének, de egyelőre meg kell várni a hasi uh eredményét is és majd azzal együttvéve megnézik újra, illetve egy másik doktorral is konzultálnunk kell majd. Illetve kikérdeztem, hogy mit lehetne még adni az infacol helyett a hasgörcseire, mert néha úgy érzem, hogy nem segít. A vasárnap este, hétfő hajnal nem volt a legjobb számunkra, Bogyónak folyamatosan görcsölt a pocakja, próbáltam masszírozni, meg simizni a hátát, de alig akart kijönni a puki. Még este trottyolt egyet a pelusba, de egész éjszaka csak feszítette a pocakját. És szerintem semmi olyat nem ettem. A vasárnapi ebéd húsleves volt, tört-krumpli, meg sült csirke, meg ettem almalevest, de ezt már előtte is ettem és akkor sem volt gond. Tehát fog. nincs, hogy mitől keletkeznek a bélgázok Bendegúz pocakjában. Mindenesetre most kiváltottam egy tea-keveréket, amiben van édeskömény és kamilla is (Duma javaslatára is), úgyhogy délután már elkezdtem itatni vele. Meg is lett az eredménye, először apukája tette tisztába, majd negyed óra múlva én és mindkét alkalommal jó nagy adaggal jött ki. Na, meg az a hang, épp Csongi ölében feküdt és hát meg is lepődött az apja, meg nézte a nadrágját, mert úgy érezte, hogy még ő is kapott belőle, de a pelusnak a külső záró-rétege megfogta…

Aztán kaptam egy szabad órát este, mivel én napközben lent voltam Bendével jó másfél órát sétálni, így az esti sétálásra már nem kísértem el a fiúkat. Megfőztem a tárkonyos-ragu levest mára. És, ahogy lementünk a doktornőhöz egy órakor tegnap, még sírt Bogyó, de ahogy elindultunk a bébijárgánnyal bealudt és itthon, négy órakor kelt fel. Ilyen se volt még, hogy egyhuzamban három órát aludjon és ne egyen közbe. Remélem többször fog ismétlődni ez, de az előző bejegyzésemben belinkeltem egy cikket és úgy gondolom, hogy nem rontjuk el, ha többször eszik, mint három-óránként. Ez nekem is megnyugvás, amit a cikkben írtak.  A doktornő még szeretne Bende vizeletéből baktérium-tenyészetet nézni, így vennem kellett vizeletgyűjtő tasakot és gyűjteni kellett volna vizeletet. 2 db-ot vettem, az esti fürdés után a pelusba betettük a tasakot és vártunk. Persze nem sikerült normálisan levenni és inkább a pelusba, meg a bodyra került a pisiből. Így ezután kitettük az ágyra egy bodyban, én szoptattam, apukája meg tartotta a tasakot, hátha produkál bele Bende. Persze több, mint egy órán át vártuk, hogy jöjjön a vizelet, de ő inkább a tea hatására adott nekünk egy kis híg-csomagot, kétszer is. Így az alá rakott törölköző és textil-pelus is kapott az „anyagból”. Végül, mire pisilnie kellett, már nem sikerült levennünk a mintát, úgyhogy ma újra próbálkoztunk. Közben kiderült, hogy ragasztani kell a bőréhez a tasakot, ezért nem sikerült a tegnapi akciónk. Ma megint vettem 2 tasakot, az elsőt nem sikerült feltenni normálisan és persze mellé pisilt, ezért dobhattuk ki. De végül a másodikat ügyesen felragasztotta az apukája, így a műveletet siker koronázta, megvan a minta. Holnap már csak az ÁNTSZ-hez kell eljuttatni, aztán várni az eredményt. Az egészben az a bosszantó, hogy múlthéten sikerült a nővérnek levenni elég sok vizeletet (nem is csodálom, hiszen közben vért is vettek, jó hogy bepisilt a gyerek), most meg mi szenvedünk vele, mert hát egy egy hónapos babának hogy mondod, hogy akkor most pisilj. Szóval ennyit a magyar egészségügyről. Ja, és a helyettesítő doki akarja megnézni ezt a baktérium tenyészetet, még jó, hogy a saját dokink szabin van. De hát mindent a gyerek érdekében…

Ma megint elkészítettem a holnapi ebédet, azt hiszem, míg nem lesz „rendszerünk”, így fogok készülni, mert napközben nagyon kérdéses, hogy hogy tudok elszakadni a kisfiamtól. De így, délutánonként fiús programok vannak és nekem is marad időm a ténykedésre a konyhában. Megint készült almaleves, ez  most favorit nálam, meg paradicsomos-húsos tésztát készítettem elő, csak a sütőbe kell betenni és átsütni az egészet, az meg akár félkézzel is menni fog. Hát most tömören ennyit, tehát eltelt egy hónap már a kisfiunk életéből is… és a mai kedvenc: