Hírlevél

Ismét egy hírlevéllel lettem gazdagabb…

A baba növekedése: Ezen a héten a pelyhes szőrzet, azaz lanugo nagy része eltűnik, és a krémes állagú magzatmáz, ami megvédi a baba fejlődő bőrét a méhben, szintén elkezd felszívódni, bár ennek egy része általában a szülésig megmarad. A baba időnként kortyol a magzatvízből, székletet üríteni azonban csak a szülés után kezd majd. Ha a baba ezen a héten jönne a világra, már nem számítana koraszülöttnek. Súlya még gyarapszik, ám nem szabad elfelejteni, hogy a születési hosszt és súlyt tekintve igen nagy egyéni változatosságok mutatkoznak. A koordinációs készség a 37. hétre olyan fejlett, hogy a magzat bármit meg tud ragadni az ujjaival. Ha fényt érzékel a méhen belül, arrafelé fordul. A kicsi feje ekkora már elhelyezkedett a kismedencében, ezért az édesanya légzése is könnyebbé válik, ahogy a méh "visszavonul" a rekeszizom alól.

Hát ezért vártam én is erre a napra és hogy innentől már bármikor születhetne Bendegúz, mert mostmár nem lenne koraszülött. De azért várja ki az időt, úgyhogy most ott tartok, hogy jön, amikor jönni akar. Ebből le lehet vonni a következtetést, hogy most élvezem megint a kismamaságot, leszámítva a láb- és kézdagadást… Az idő nekem kedvez, a pocakom nem akkorát nőtt, hogy előre boruljak, szóval az alvással kell még kezdenem valamit…meg a vizesedéssel. De ne kiabáljam el, mivel előttünk van még pár nap/hét… Egyébként tegnap napközben nem sikerült sziesztáznom, így este fél óra olvasás után be is zuhantam, még arra sem emlékszem, hogy mennyiszer ébredtem fel. Végül hatkor keltem, még forgolódtam, de aztán átjöttem a nagyszobába. Mivel már napok óta a jó kis menzás tejbegrízre voltam éhes, így készítettem magamnak reggelire. A menzás a híg állagot jelentené, kakaóztam, fahéjaztam és meg is ettem, míg Csongi aludt. Végül az álmosság is elkapott, így hanyatt vágódtam a kanapén és bealudtam a tv mellett. Csongi ébresztett. Napközben elmentünk bevásárolni, a konyhaszekrénybe polcokat, meg ezt-azt. Hazaérkeztünk és én a tegnap este meggyúrt lángos tésztából kezdtem el sütni, végül Csongi is segített, így kisütöttük az egészet. Ma az volt az ebéd, az uzsonna, talán a vacsi is, bár én gyümölcsöt szándékozok enni, ha ma még megéheznék. Délután valamikor még két órára sikerült ágyba kerülnöm, így ma aludtam délután. A lábam duplájára nőtt, úgyhogy jól esett a fekvés és láb polckolás, a kezemről már nem is beszélek, mert azt sehogy sem sikerült polckolnom, úgyhogy az mostanában mindig feszít… Míg feküdtem, majdnem úgy nézett ki, mintha esne, de végül csak hangja volt és dörgött… így a lakásban is visszamelegedett 27 fokra a levegő. Hiába, zárószint, meleg van, ha nyitva van, ha csukva van az ablak, nem akar lejjebb menni, reggelre is max. 25 fokra hűl le a levegő. Pedig már azt mondogatják, hogy minden nap esni fog és lehűl a levegő… hát, ebből mi mit sem tapasztaltunk eddig. Holnap jövök pocakfotóval!