Képek

Na, nézzük sorjában...

Ezen a képen épp bealudt a hintázásba. Kicsit kitámasztottam neki a buksiját, de végül kivettem a párnát, mert állandóan oldalra dőlt....

Kipróbáltuk a tavaly nyár végén vett napszemüveget, had szokja, mire jön a napsütés, addigra talán nem is lesz neki zavaró. Hát itt még épp rajta volt, de amúgy állandóan levenné, még szerencse, hogy van rajta hátul gumi, így nem tudja olyan könnyen levarázsolni magáról: 

A nyújtófát állandóan beviszi a konyhából, így néha játszunk olyat, hogy ő a tészta én meg meggyúrom, itt ő próbálja magát meggyúrni...

Mostanában autókkal alszik el, ma éppen egy traktort hozott magával, meg egy ilyen autót, csak más színben (van belőle 12 db, tesóméknak köszönhetően). A kezét is érdemes megfigyelni, valami alá be kell dugni, most épp a rácsvédő széle volt, de ha mellettünk alszik, akkor vagy a párna alá kerül a keze (így alszom én is), vagy a takarónk alá. Mostanra viszont leszedtem a rácsvédőt és csak a fejénél van, így a túloldali takaró alá szokta nyomkodni, ami a fal felől van rakva, hogy ne legyen hideg a kiságyban...

És a cica, ami miatt le lehet csalni az udvarra. Mára már eléggé összebarátkoztak: 

Nemrég enyhe idő volt, így nem kellett nagykabátozni, de a keze fázott és hát megtanulta mára beletenni a zsebbe a kezét, így hintáztattam:

Imádja a mandarint, de csak akkor, ha ő pucolhatja meg. Vannak ilyen szokásai, a múltkor azért hisztizett, mert az utolsó emeletnél megfogtam és felvittem öt  lépcsőfokon. Hát vissza kellett tennem és ő sétált végül fel az ajtóig...

És a Bob-os felszerelés, a csizma ugye most pihen, mert nem bélelt, de mivel látja az előszobában, így most fel is vette. És hát van egy pár bob a mesteres felsőnk is, így épp sikerült egyencuccba öltöztetni a fiatalembert.... 

Hamarosan jövök videókkal is, csak hát még nem sikerült az összes programot feltelepíteni...

Még mindig kilenc foga van, az első rágója már teljesen szépen növekszik, viszont a jobb oldali nem nagyon akarja követni. 

A szopizást végleg abbahagytuk, így elmondhatom, hogy másfél éves koráig kapott anyatejet (most felváltottuk már babaitalra). A védőnő a múltkor meg is dícsért, hogy sikerült eddig szopiztatni, illetve annak is örül, hogy elhagytuk a babakocsit. Mivel mostanában kb. háromszor is találkoztunk és éppen sétáltunk valahova, most mondtam is neki, hogy már elraktuk a babakocsit, mert ha autóval megyünk, nem kell, ha buszozunk, megint nem kell, itt a környéken meg el tudunk gyalogolni azokra a helyekre, ahova menni kell (bolt, zöldséges, gyógyszertár, orvos), nincs messze. Aztán mondta, hogy ennek nagyon örül, mert vannak olyan anyukák, akik még három évesen is babakocsiznak. De hát embere válogatja, meg ugye a gyerkőc is, hiszen nem vagyunk egyformák. 

Alvásilag is rendeződni látszódunk, de erről már írtam. Néha azért vannak érdekes éjszakáink, mert hát köztünk alszik, de a kiságyban is igen jól el tud aludni (kivéve, ha jön a foga (előszeretettel fogunk erre mindent), vagy bekajált, vagy egyszerűen csak rosszat álmodik). 

Ma pedig barátnőzni fogok délután, furcsa lesz a fiúk nélkül, de bemegyünk együtt a központba, majd én a beszélgetés után hazabuszozom, így fürdés előttre már itthon is leszek. Néha rossz belegondolni, hogy hamarosan el kell válljak Bendétől, hiszen jön neki is a bölcsi, de hát ez az ÉLET rendje...