Összes oldalmegjelenítés

2010. december 6., hétfő

Mintha éreztem volna...

Igen-igen, ahogy leírtam, hogy milyen jó éjszakáink voltak előzőleg, egyből átváltottunk sokszor ébredősre. Így ma fáradtabb vagyok egy kicsit, de még alszik Bogyó, addig írok. Amúgy kb. 4-szer ébredt, ebből háromszor szopizott, kétszer mellettünk kötött ki a nagyágyban, de végül kicsempésztem, végül reggel hét előtt ismét kikéredzkedett.  

Ma sikerült levenni egy kis vizeletet (ha már ilyen rossz éjszakánk volt és reggel hét előtt urasága ébredt), reggel kilenc után el is autóztunk a laborba, majd szerdán a nephrológián megtudjuk az eredményt. Aznap lesz ultrahang vizsgálat is, remélem csökkent a vesetágulat. Tavaly ilyenkor már a kórházban voltunk a húgyúti fertőzés miatt. Remélem sokáig el tudjuk kerülni azt az intézményt.  

Holnap pedig megyünk mikulás-partyra az én munkahelyemre. Tavaly a válság miatt nem volt (két éve még én is benne voltam a szervezésbe), meg kicsi is lett volna hozzá Bende. Meglátjuk, holnap hogy fog neki tetszeni megint (szombaton ugye már találkozott egy mikulással). Mi bőszen énekelgetjük a télapós dalokat, lassan a karácsonyi zenéket is elő kell venni. 

És a szavak, amiket mostanában mond Bende Bogyó. Megtanulta, hogy "gyere", illetve a nevét is mondja: "Benbe", tanulgatjuk, hogy kutya, bár ha egybe mondom ki, akkor elkezd ugatni (tudjátok, bau-bau nálunk). Így mostanában szótagonként mondom és úgy kimondja: "ku" "tyaaaa", aztán egybemondom és megint bauzik. Ezen jókat derülünk. Amit nagyon szépen és tisztán kimond az a baba és tata, aztán már az anyát is tudja ám mondani. Mondjuk ezt nem mindig, de ha olyanja van, akkor kikiabál nekem a konyhába, hogy any-anyaaaa és én megyek és nézem, hogy mit is akar. Aztán ha kérdezem, hogy hol van Bende, magára mutat (arcára), illetve minket is megmutat és néha szórakozok is vele és össze-vissza kérdezem (hol van apa, hol van anya, hol van Bende, hol van Bende, hol van apa, hol van Bende?), de mindig tudja a választ és mutatja. Nagyon szereti a kulcsot is a zárba tenni, ugye tőlünk tanul és mindig utánoz. Foga még mindig csak nyolc, de már nagyon be van durranva az őrlőnél az ínye, nem tudom, mikor fog kibújni. 

Ma ismét megyünk úszni, egy kicsit várom is...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése