Jegyzetek

Mostanában feljegyzetelem, amit írni akarok, mert mindig
elfelejtem, mire neki kezdenék. És annyi mindent meg szeretnék veletek osztani.
Meg szeretném, ha az utókorra maradna és majd ha Bogyó olvasgatja az anyja
szüleményét, akkor jókat derüljön rajta. Vagy csak úgy olvasgassa. Néha tök
összefüggéstelenül tudok itt írogatni, aztán egy csomóan olvasnak, a baráti
réteg kommentel is, vagyis a virtuális baráti réteg, mert szinte aki hozzászól,
azokkal még nem is találkoztam (Bambi, szicc, Eper, duma), de nagyon örülök
nekik, hogy vannak. Mondjuk  arra is
kíváncsi lennék, hogy Dubai-ból ki olvas engem. Na, mindegy, ha van időm, írok,
ha nincs, akkor olvasom a kedvenc blogjaimat…És máris tökre hülyeségeket írtam... 

És akkor, hogy visszatérjünk a gyerekes témákhoz. Megjártuk
hétvégén a szülői házakat. Volt öröm és boldogság, Bende se idegenkedik már
senkitől, két perc és már fel is oldódik. Megy a játék ezerrel, örül, hogy
mindenki rá figyel, mi meg örülünk, hogy ő örül. Az alvás úgy, ahogy jól
alakul, az egyszeri ébredés tuti megvan éjszaka, de mostanában észrevettem, hogy úgy
hajnal kettő után tud jót aludni és akkor akár reggel hétig bírja is. Általában
kétszer szopizik még, ennél többre már nincs is kapacitásom, úgy érzem. A
babaitalt is issza, az ételeket eszi, néha még sokat is. Ideje lesz már egy
újabb mérlegelésnek is. Illetve az őrlő fogai nagyon be vannak dagadva, de még mindig nem látom, hogy áttörte volna valamelyik az ínyét. Néha folyamatosan a szájában matat, aztán néha felsír álmában, olyankor is a szájában van (megkérdezem, hogy mi fáj és mutatja), de így még mindig csak nyolc foga van. 

Hétfőn voltunk a szemészeten, vagyis a fiúk mentek el, mert
nekem is időpontom volt a sebészetre. Igaz, hogy 10-11 körül kellett menni és
ott voltunk fél 11-kor, de nem kerültem be egy órán keresztül, így Csongi
elvitte Bendét a szemészetre. Még jó, mert délre volt időpont és időben be is
hívták őket (én meg 11:55-kor kerültem sorra). Szóval megnézték Bogyó szemeit,
hála nincs semmi baj vele, de mivel a családban előfordult a gyerekkori
kancsalság, így fél év múlva lesz kontroll. Állítólag jól tűrte Bende a
vizsgálatot, kétszer sírt, egyszer, amikor a pupillatágítót kapta, másodjára
mikor az ágyon feküdve lefogták. De hát ezt nem nagyon szereti egyik gyerkőc
sem, szerintem. Jövőhéten kell menni a következő nephrológiai rendelésre, meg
ultrahangra, remélem a vesetágulat sem látszódik már. Ezután már csak a másfél éves
szuri lesz, majd valamikor januárban. Nekem pedig január 20-án vágják ki a
daganatot az orromból, de egy fél órás műtét lesz, nem kell befeküdnöm. Sőt,
mehetek is haza a műtét után. Rákérdeztem, hogy nem-e készítenének pisze orrot,
de sajnos az fizetős, így több, mint fél millát nem adunk ki ezért. Illetve, ha
a vágás nyoma rosszul fog kinézni, akkor az arcomból vesznek ki majd egy kis
bőrdarabot és illesztik oda, de ez majd csak a vágás után derül ki. Amúgy egy
kicsit el van ferdülve az orrom jobbra, így ha egy kicsit húznak rajta, akkor
talán nem is lesz észrevehető a vágás. Na, de majd meglátjuk. 

A hasfújásról is írni akartam. Bende
rájött, hogy tudja megfújni úgy a bőrünket, hogy azzal hangot adjon ki. Olyan
aranyosan fújja már, hogy szerintem versenyezhetne egy felnőttel is akár. És
már nem csak a hasonfújás megy, hanem a karon és a háton is.

Hétfőn voltunk úszáson, én most 700 métert úsztam, közel fél
óra alatt, ez kezd alakulni, bár nem nagyon szeretem, hogy két szabad pálya van
és kb. 20-an kerülgetjük egymást, de mindegy. Először Csongi úszott, addig mi
pancsoltunk, aztán ők elmentek fürdeni, én meg úsztam. És hát megtörtént az
első padról leesés is fejjel. Csongi elmondása szerint már Bende fel volt
öltözve és Csongi kérte, hogy pakolásszon be a táskába, addig sem csatangol el
mellőle és hát sikerült fejjel előre leesnie a padról. Azért bánt a dolog, hogy
nem gyerekbarát a fürdőnk, pedig megyeszékhelyen lakunk. De épül az új uszi,
remélem az gyerekbarátabb lesz. 

Képet is hoztam, mivel néha nem bír már magával pelenkázás
közben ez a kis gézengúz és hát úgy alakult, hogy sikerült kinyitnia a
hintőport (amit nem használunk, amióta atópiás a bőre):

Egy közelebbi: 

Aztán szokott beszélni álmában, nyilván ezt is tőlem
örökölte… Meg mesél, ha kérjük (ezt nem álmában). Meg énekel is (és táncol,
mint láthattátok az előző bejegyzésemben). Imádnivaló kiskrakep, bár néha
kihúzza a gyufát, de ez az én türelmetlenségemnek is betudható!

Holnap ismét mondókázni megyünk, már alig várom, mert végre
télies, mikulásos, karácsonyos mondókák lesznek repertoáron. És szombaton Csongi
munkahelye szervezett egy mikulás-bulit, oda vagyunk hivatalosak. Élete első
mikulása lesz, mármint ahol lesz mikulásnak öltözött emberke. Mert csomagot már
kapott egy párat…

Én pedig ma kimenőt kértem a fiúktól, persze nem számoltam a
hóesésre (reggel), aztán az egész napos ónos esőre, kíváncsi leszek, milyenek
lesznek az utak, mert autóval szándékozom menni. Amúgy csak pár cuccért megyek,
meg vásárolni indulok, így most egyszerűbbnek láttam, ha Bende itthon
marad,  hátha könnyebben és gyorsabban
végzek.