Úgy gondolom, hogy mostanra érettem anyává. Kellett ez az idő, hogy megismerjem a kisfiam, s bár az első perctől egy elmondhatatlan érzés kerített hatalmába, de mostanra érzem azt, hogy igen, ez az érzés csodálatos, semmihez sem fogható dolog. Eddig mire hazaért Csongi a munkából, szinte egyből nyomtam a kezébe a fiunkat, hogy egy kis pihenőt engedélyezzek magamnak, még olyan is volt, hogy mondtam neki, hogy a következő szoptatásig nem is akarom látni Bogyót, pedig nem csinált ő semmi rosszat, csak egy kicsit nyűgösebb volt. Mostanra ez is megváltozott, már várjuk haza apát. Mondjuk ma délután megint nyűgösködött és van egy sanda gyanúm, hogy a fogacskájával szenvedünk. A nyáladzás már megvan pár hete, az ököltömés is és bár nézem az ínyét és még nem látom, hogy bújna a fog, de ha az ujjunk belekerül a szájába, igencsak rá tud harapni. Már a rágókát is adom a szájába és próbálgatja ő is megfogni, de mivel az öklét is nyomja a szájába, így nem érti, hogy most akkor mit is kezdjen a rágókával. Ezért kell még egy kis segítség.
Aztán sikongat is már, napi egyszer biztosan, de ma már többször is sikongatott és olyan élesen szól, hogy először még ő is meglepődött. Ma szopizás után elkezdte nézni a tv-t, aztán lebukott, hoztam is a videót:
A tejserkentésről is akartam írni, ugye ittam a karamalzot, aztán kaptam Bambi barátnőmtől egy csomagot, benne More Milk kapszulával, ez egy homeopátiás szer, jelenleg azt szedem. Mostanra viszont nem tudok sokat fejni, eddig ugye a nap átlag 100 ml volt, de ma is csak 30-at tudtam eltenni. Nagyon szeretném legalább fél éves koráig kihúzni anyatejjel és csak utána hozzátáplálni, ezért próbálkozom. Ha elfogy a kapszula, visszatérek a karamalzhoz, aztán meglátjuk. És most lassan fürdéshez közelítünk, az óraátállítással egy kicsit borult a rendünk…
És egy kép a délutáni alvásról:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése