Na, ez is utolért, tegnap már polckolni kellett a lábam,
mert a bokám a duplájára dagadt. És még mindig van hátra négy hét a kiírásig.
Szerencsém volt azért tegnap, mert a fiúk elmentek délelőtt megnézni a
roncsderbit, így én megnéztem egy filmet. Délután megint kimentek, de akkor már
vasaltam a rucikat, mert azzal sem haladtam előre eddig. A fájások elmúltak, nagyon
enyhe mensis görcseim vannak, de azok aztán tényleg kibírhatóak. Hogy mi volt
velem pénteken, nem tudom, de jól megviccelt a pocaklakó. Holnap reggel megyek
ismét ctg-re, meg vérvételre, aztán délután a dokimhoz is, kíváncsi vagyok már,
mekkora a mérete (súlyra). Szerdán reggel táppénzes felülvizsgálat lesz, bár mától már „gyás”-on
vagyok. És még szerda délután a védőnőhöz is mennem kell, meg a tanácsadóba.
Végre meg lesz a négy pecsétem a kiskönyvben, így kaphatok majd anyasági
támogatást is. Csütörtöktől pihenősebb lesz a hetem, de ugye annak függyvénye
is, hogy hogy viselkedik Manó…
És most hozok videót, mert olyan ügyesen énekli már Bendegúz
a boci-boci tarkát is, meg a süss fel napot is, bár itt már elbohóckodta a
végét (az én hangomat nem ér kritizálni):
Hétvégén itt voltak Laci tatáék is, szombaton délután jöttek és vasárnap reggel mentek. Kapott Bende oromhegyesi búcsú-fiát is, nagy volt az öröm. Most meg a déditől kapott rendőrautóval alszik, bár egy kicsit meg kellett javítanunk, mert borzasztóan sipítós hangon szirénázott, így Csongi megszerelte és csak a villogoja megy már. Azért elárulom, hogy tegnap is úgy aludt el Bende, hogy a takaró alatt villogott az autó. Persze így merül is az elem és szerintem ma véget is ér, de hát majd teszünk bele újat. Valamikor pár hét múlva...
És még egy videó, mert mostanában a fiúk futóbiciklivel mennek a játszira. Én sétálok még mindig Bendével, mert a futást-szaladást már hanyagolom, de hát ők edzenek csak nyugodtan:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése