Belekerültünk

Ugye írtam, hogy Dari nem volt jól hétfőn. Akkor velünk nem
volt semmi gond, viszont szerda reggel Csongi émelygett, hányingere volt, majd
elment dolgozni, de ebéd után már nem ment vissza, mert nem érezte jól magát.
Lepihent egy picit, mi játszottunk addig, majd három körül mi is mellé
feküdtünk a nagyágyba és aludtunk egyet. Amikor háromnegyed óra múlva ébredtem,
éreztem, hogy nem vagyok jól, a gyomrom rosszalkodik, aztán ki is mentem a
mosdóba, mert nekem nem csak émelygésem volt, hanem hánytam is. Egy kicsit
megkönnyebbültem, de éreztem, hogy ezzel nincs vége. Játszottunk még, Bendén
nem látszott semmi, elvolt, vigyorgott, játszott, ment ide-oda. Egy idő után
muszáj volt ledőlnöm megint, mert furcsán éreztem magam, aztán a kis pihenő
után már nem bírtam kiszaladni a mosdóba és sikerült kitaccsolnom az ágyunk
melletti szőnyegre. Szóltam Csonginak, hogy baj van, mert nem értem ki időben a
mosdóba. Átjöttek megnézni, de csak az ajtóig jutottak, mert Bende is hányt.
Még „szerencse”, hogy Csongi fogta, így csak a pólóra került a cuccból. Jött a
korábbi fürdetés (úgy hat előtt), én meg suvickoltam a szőnyeget, meg
letusoltam én is. Na, innentől kezdve én már nem hánytam, viszont Bende
folyamatosan adta ki a dolgokat, amíg már csak a víz maradt benne. Egész este
Csongi figyelt rá a nagyszobában, ott aludtak a földön, én meg nyűglődtem a
kisszobában. És – bár gyerekmentes voltam – nem tudtam pihenni. Forgolódtam,
fájt a gyomrom, nem tudtam, hogy hányni fogok-e még, vagy jobban leszek. Este
nyolckor már feküdtem és aludni próbáltam, de kb. 10 percenként néztem az órát.
Ez így ment hajnalig. Néha hallottam, hogy szegény kisfiunk is öklendezik,
aztán hajnalban, amikor sok vizet ivott és nem jött ki belőle, akkor áthozta
Csongi, hogy szopizzon is, mert az esti elmaradt. Kapott egy picit, aztán
inkább visszavittem a nagyszobába, de megfogta a kezem Bende és átvezetett a
kisszobába, az ágyra mutatott és ebből tudtam, hogy még szopizni szeretne.
Végül kapott és nem is jött ki belőle. Viszont elkezdett hasmenése lenni,
kapott kúpot a hányásra, de hasmenéssel ki is jött. Én másnap délelőtt még nem
nagyon éreztem jól magam, de Csongi már ment dolgozni, így kénytelen voltam
tenni-venni, foglalkozni Bendével. Hát nem volt sok „kedvem”, de ugye muszáj
volt. Mondjuk délelőtt együtt aludtunk, aztán ebédkor már én is ettem pár
falatot, ez egy kicsit feldobott, végül estére én jobban is lettem. Bendének
még volt egy kis hasmenése és fürdéskor mértük a hőjét, 37,7 volt a popóban,
megelőzés és fájdalomcsillapítás gyanánt kapott egy kúpot, tegnap reggelre nem
éreztem semmit sem. Aztán még nagyot sétáltunk a környéken, Bende tolta a
babakocsit, mi nézelődtünk. Este a szokásos, fürdés utáni szopiba bealudt, majd
éjszaka többször ébredt. Még csütörtökön elvittem a dokihoz, mert jövőhétre
kellett íratni beutalót a vizelet- és vérvételre, illetve megmutattam neki a
lábszárán levő száraz pöttyöket, amik ekcémás jellegűek. Kaptunk rá kenőcsöt,
de mivel nekem is menni kellett bőrgyógyászhoz, így pénteken korán elindultam
és elmentem reggel időpontot kérni mindkettőnknek. Héttől vannak, oda is értem
időbe, de már sokan várakoztak előttem és még így is várni kellett a
betegfelvételnél. Persze, mire sorra kerültem, már kiderült, hogy a
gyerekbőrgyógyászhoz nincs időpont, így mindkettőnket egy doki vizsgált meg.
Kilenckor kezdett a doki, állítólag 10-en várakoztak előttünk, így kb. 10 óra
fele kellett volna odaérnünk. Arra viszont nem számítottam, hogy Bende el fog
aludni és 10 körül úgy kell ébreszteni, aztán még átautózni a városon. Végül
késve is érkeztünk, mert már szólítottak, de aztán mi is bekerültünk, csak
negyed órát kellett várni. A száraz pöttyök ekcémás jellegűek, kapott rá Bende
kenőcsöt, meg én is, így most kenegethetjük. Nekem az orromnál van egy kis heg,
nem tulajdonítottam neki nagyobb jelentőséget (pedig kellett volna) és most is
elfelejtettem mondani a dokinak, de ő megnézte és kiderült, hogy ezt ki kell
metszeni. Így most időpontom van a sebészetre is (meg plasztikára), ahol majd
kiderül, hogy mikor tudják megműteni. Mondjuk az orrommal amúgy is bajom volt,
hosszúnak találtam, egy kis plasztika jót tenne neki. ;-) 

Tegnap még elmentünk a szokásos focira, ami péntekenként
van. Megint egy kisebb bölcsire való gyerek jött össze, ott volt Alízka, Milán,
Johanna és Bende, az apukák fociztak, az anyukák gyerekeztek. Ma pedig a könyvtárba
mentünk, mert volt baba-mama-papa mondókás foglalkozás. Ez egy fél órás kis
játék, együtt mondókázunk a gyerekekkel. Mi még csak ismerkedtünk, Bende néha
el is vándorolt, meg voltak új mondókák is, amiket már elfelejttetünk, de
szerintem menni fogunk ezekre a foglalkozásokra. Itt is egy kisebb bölcsire
való gyereksereg gyűlt össze. Elméletileg 20 gyerek lehet egy ilyen csapatban,
szerintem nem volt itt mindenki, de azért voltunk egy jó páran. Legalább ezt is
kipróbáltuk. Aztán napok óta bújós, ahogy számolgattam, szerdától. Hogy most
még nem heverte ki a hányást, nem tudom, tegnap is mértük a hőjét, csak egy kis
hőemelkedése volt, ma is megnéztük, mert kicsit melegnek éreztük a homlokát és
most 38,7 volt délután. Kapott egy kúpot, remélem nem kapott el semmilyen
fertőzést sem a fürdőzéstől. Hétfőn megyünk vizeletet vinni, aminek kedden  lesz meg az eredménye, addig meg figyeljük.
Szerdán meg megyünk a nephrológiára, meg előtte a hasi uh-ra is. Lehet, hogy
csak utána jövök a hírekkel.