Rendszer

Az alvásról. Mivel pár napja Bende jelzi már ebéd előtt,
hogy ő bizony menne a kiságyba és aludna. Én pedig engedek neki, mert úgy
látom, hogy így többet is alszik, mintha ebéd után tenném le. Tegnap pl. már
11-kor mutogatott a kiságyra és fél kettőig aludt. Ma  pedig fél 12-kor kéredzkedett a kiságyba és
kettőig húzta a lóbőrt. Rég aludt már napközben két és fél órát.

Amúgy a múltkor írtam a jobb éjszakai alvásról, hát aznap
éjszaka valami nem stimmelt, mert éjfél körül többször is kelt és csitítgatni
kellett uraságát. Megint fogra gyanakszom, bár nem látok semmi fehéredést az
ínyén, se alul, se fölül. Másnap pedig már jobban aludt. Pedig már meg akartam
dicsérni magunkat, hogy egyre jobbak az éjszakai alvásaink. Vagy csak én látom
pozitívabban, mert a 2-3 ébredés még mindig megvan. No, mindegy, nem
panaszkodom, most jobb passzban vagyok (és lehet, hogy holnap már máshogy
látom).

Tegnap voltunk úszni, méghozzá este hatkor. És most új
variációt vetettünk be, méghozzá, először Csongi úszott, teljes hosszokat
tudott úszni, mert akkor még nem zárták el a látogatók elől a pályát. Addig mi
néztük az úszókat, meg a vízilabdaedzésre készülő lányokat és próbáltuk
elcsenni tőlük a labdát. Aztán én úsztam, igaz, nekem már a medencét nem
hosszában kellett átúsznom, hanem széltében, mert addigra elkezdtek edzeni a
gyerekek. És addig a fiúk a pálya szélén labdáztak. És ezután jöhetett a közös
mókázás a kismedencébe. Legközelebb, ha így megyünk, már fényképezek is, így
majd hozok képeket.

És ma esőben mentünk a boltba. Hát van még mit tanulnia a
fiatalembernek, aki folyton ott menne, ahol nem szabad. Kicsit macerás még így
a vásárlás, de hát meg kell tanulnia ezeket is. Itthon is elhangzik egy párszor
a „nem szabad – melyik részét nem érted?” mondat. Feszegeti nagyon a határait
és néha sajnos nekem se túl sok a türelmem hozzá. Pedig már így is türelmesebb
vagyok, mint voltam. Legalábbis vele kapcsolatban. No, de hozok is pár képet.

Még a múltkori hazautazásról, olvasgat:

Aztán míg én pakolásztam, hogy indulhassunk visszafele,
addig ő kidőlt szép csendben sumákban. Felmászott az ágyra, nézelődött, majd el
is pilledt. Előtte megmutattuk a kiscsizmáját, nekem meg nem volt szívem
leszedni róla, ezért alszik gumicsizmában az ágyon:

Ez pedig a múlthéten készült, nyilván itt is ebéd előtt
pilledt be. Míg én főzőcskéztem a konyhában, ő csendben játszott a
nagyszobában. Egyszer csönd volt, nekem meg gyanús lett, így meglestem. Hát
bealudt a szőnyegen. Kb. fél óra múlva ébredt, negyed órát fent volt, végül még
aludt bő másfél órát:

És egy kép a könyvtári mondókázásról. Bende odament egy
anyukához és mutogatta, hogy olvassák a könyvet. Ez az újabb szokás, hogy
mindent mutogat, mit szeretne. Mindent ért már és meg is tudja értetni magát.
Kivéve, amikor minden ételre-italra azt mondja, hogy „má”, nos akkor nem tudjuk
kitalálni, hogy éppen mit is szeretne (ilyenkor a hűtőre mutogat, de van,
amikor a tűzhelyre, vagy egyszerűen csak a pultra). Szóval a múlthéten kb.
három anyukát vonszolt egy-egy irányba, mert neki megtetszett valamilyen könyv,
vagy az elgurult labda után akart menni, vagy egyszerűen csak mesét akart
olvastatni (farmerben és fekete felsőben látható a kis Bogyónk):

És pár avaros kép is:

Pedig finom volt a pizza (még ha újítás gyanánt félig teljes
kiőrlésű lisztből készítettem is):

Vasárnap plázáztunk, mielőtt körbebicóztuk a várost:

És akkor a mai esős napunkról. Csak úgy kotort, így nem
igazán sikerült normálisan lefényképeznem:

No és aztán meg is kellett nézni a víz hőfokát:

Mondanom sem kell, hogy ezután egy teljes átöltözés várt rá,
mivel az ereszcsatornánál is meg kellett nézni, hogy folyik a víz, illetve meg
is vizsgálta. De hát ennek van itt a szezonja...