Összes oldalmegjelenítés

2012. február 20., hétfő

Az elmúlt hétvége

Az első utunk a szüleinkhez...

Hát igen, ez is "megvolt", mondhatnánk. Én már augusztus óta nem voltam "otthon". Akkor már nagy pocakom volt és nem akartunk utazgatni. A szüleink ugye 110 km-re laknak tőlünk, nem nagy táv, de elég ahhoz, hogy terhesen már ne legyen kényelmes. Aztán megszületett Merse Manó és még picinek tartottuk a nagy úthoz. Így a karácsonyozást is itthon töltöttük. De erről írtam az nlc-s blogon. Szóval az első utunk négyesben odafele szuperül telt. Mivel nálunk általában már reggel hatkor kezdődik a nap és Merse már reggel nyolckor bealszik egy picit, így úgy időzítettük a hazautazást, hogy az első alvásába essen. El is indultunk negyed kilenckor. És félútig aludt is a kisfiunk. Aztán pedig nézte a bátyókáját, meg engem, de inkább a bátyóka szórakoztatta. Viszont nem volt sírás-rívás, így elég kényelmesen utaztunk. Kati mamáék és dédi már nagyon vártak bennünket, mindenki megszeretgette Mersét, Bendegúz meg először ugyan elég visszahúzódó volt, de a nap végére már igazán felóldodott. A végén meg alig akart eljönni, hiszen Dari nagybátyjával olyan jókat tudnak játszani, hogy öröm őket ilyenkor nézni. Na és félteni is kell őket, mert néha úgy tudnak "eszelni", hogy csak na...

Ezután átmentünk apukámékhoz, mivel most ott volt a hadiszállásunk. Itt már várták a dinók Bendegúzt, egész hétvégén el is játszott velük. Szombaton itt maradtunk, bár Bende és Csongi elmentek Laci tatáékkal a töltésre szánkózni. Hát az elmesélés alapján jól érezték magukat, szívem szerint én is mentem volna, de hát erős kötelék húz még Merséhez. De majd jövőre! Szóval szombaton anyukáméknál voltunk, estebédre jöttek nővéremék is, mert megünnepeltük anyukámék 41. házassági évfordulójukat. Mi pedig hat éve jegyeztük el egymást...

Vasárnap pedig Laci tatáéknál voltunk, délelőtt még elmentek a nagyobb fiúk szánkózni, mi meg maradtunk otthon. Volt itt is játék, finom ebéd, majd négykor indulás haza. Jó volt otthon, de azért leírhatom, hogy "mindenütt jó, de legjobb otthon" mondás rám/ránk is igaz. Itthon a legjobb mégiscsak...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése