Tavasz

Végre itt a tavasz, a lakásban is nagyon jó az idő és kint is. Nagyon szeretem ezt az évszakot, amikor színesbe borulnak a fák és előbújnak a virágok, csicseregnek a madarak… Régebben mindig azt gondoltam, hogy ha egyszer babám születik, akkor télen, vagy tavasszal kell, hogy megérkezzen közénk. Persze a természet közbeszólt, hiszen Bogyó nem fogant meg olyan könnyen, így annak is örülök, hogy nyáron jön a világra. Viszont ahogy elnézem a babakocsis szülőket, ahogy most tologatják a bébijüket, ebben a szép időben, egy kis irígység fog el. Én még a neheze előtt vagyok, ráadásul ez a szép idő majd borzalmasan melegre fog váltani, de hogy jót is írjak a nyárról, Bogyókára nem kell majd fűteni… nem kell a cipő felhúzásával bíbelődnöm, nem kell nagykabát alá rejtenem a pocakom és nem kell fáznom.

 

Tegnap elmentünk bevásárolni egy-két helyre, sétálgattunk, hát meg is fájdult a lábam. Egy kicsit pihentünk délután, néztük a haveri bulis videót, én elszundítottam egy kicsit. Majd miután szép időnk volt, sétáltunk egyet itt a környéken. Hát, most hogy jött rám pár kiló, így most megint elkezdett fájni a lábam és ennek nem örülök. Ezért is határoztam el, hogy egy bizonyos kiló fölé nem szeretnék menni, de már ennyi kilóval sem igazán kellemes a napi séta. Mindenesetre jó lenne mindennap egy jó fél órát sétálni… A hátam is folyamatosan fáj, de ha belegondolok, a hátfájást és a lábfájást már hoztam a várandósság előtti időmből.. sajnos. Ezt leszámítva nagyon jól érzem magam a bőrömben, hiszen Bogyóka „nem sok vizet zavar”. Még mindig tudok félig hason feküdni, de már észrevettem, ahogy leér a pocakom az ágyra, ott kezd egy picit „dörömbölni”, így fordulnom kell egy icipicit, hogy Beni is jól érezze magát. A hátamnak viszont az a legkényelmesebb pozíció.

 

Ma nemsokára megnézzük a forma 1-et, aztán délután kimegyünk egy ismerősünk épülő házához, megnézzük, hogy haladnak, hiszen a nyáron szeretnének már kint lakni. Sajnálom, hogy nekünk nem sikerült kertes házat venni, de ami késik, nem múlik. Egyelőre maradunk itt a lakásban, de nem adjuk fel és remélem előbb-utóbb sikerül kertes házba költöznünk. Ehhez mondjuk jól jönne, ha nem lenne válság és nem kellene a felvett hitelünk másfélszeresét fizetnünk. De legyünk optimisták (mert különben meg is őrülnénk) és haladjunk előre.

Szóval megyünk Timiékhez, szétnézünk, kutyázunk, beszélgetünk. Aztán ha úgy alakul, lehet, hogy szalonna-sütés is lesz a nap végén (bár erről még nem beszéltünk velük). Na, nem a kaja miatt írom, mert magát a szalonnát nem szeretem, hanem a hangulat miatt. Annak idején, amikor kertes házat béreltünk és jött a jó idő, volt, hogy hetente voltak grill-partyk nálunk. Hol az otthoni barátok jöttek fel hozzánk, hol az itteni kollegák, hol az itteni barátok jöttek. Ezt itt már nem igazán lehet kivitelezni, hiszen van ugyan egy kis sütős része a háztömbnek, de azt nem csak mi használjuk. Bár ha felhozzuk a szülőktől a grill-sütőnket, az is lehet, hogy a garázs előtt partyzunk majd egyet. Még baba érkezése előtt mindenképpen szeretnénk egy grilles vacsit beiktatni. Addig meg marad a haveri társaság olyan része, akik kertes házban laknak…

 

                                     

 

Ilyenkor, amikor kajáról írok, mindig rámjön az éhesség, holott most reggeliztünk nem is olyan rég, úgyhogy be is fejezem a grill-party eszmefuttatásomat.

Holnap pedig friss pocakfotókkal jelentkezem. Rájöttem, hogy a hétfői nap az szinte mindig biztos, hogy tudok fényképezni, míg a hétvége az nem mindig jön be… bár jövőhéten húsvét, és mivel hazautazunk a szülőkhöz, így majd később kerülnek fel a pocakfotók, de most holnap teszek fel frisseket…

És most szétnézek ismét a "babakocsi piacon", van-e számunkra megfelelő!