Hát megvolnánk ezzel a vérvétellel is. Egyelőre még nem tudom az eredményt, mert csak délután mehetek érte, vagy holnap 11-kor. Hát inkább visszamegyek még ma, mert irtó kíváncsi vagyok, hogy kell-e diétáznom, vagy sem. Egyébként nekem nem kellett cukros löttyöt inni, lehet, hogy ha a mostani vérvétel nem jó, akkor az lesz a következő? A védőnő mondta, hogy reggelizzek úgy, ahogy szoktam, majd uccu a laborba, mert egy órán belül meg kell csapoltatnom magam. Ja és hogy menjek egyből a betegkapuhoz, ne foglalkozzak vele, hogy mit szólnak (a többi várakozó beteg), mert a kismamák előnyt élveznek. Hát, reggel már fél hatkor fent voltam, bennem volt egy frász, ilyenkor mindig izgulok egy kicsit, bármi orvosi vizsgálat, vagy vizsga van, vagy ilyenek. Szóval szépen megreggeliztem fél hét után és elindultam kb. 6:50-kor. Héttől lehetett menni, úgyhogy időben ott is voltam. Már az ablaknál kérdezte a nőci, hogy mikor jár le az egy óra? Hirtelen nem tudtam, hogy mikor is, így én 55 percet diktáltam be, tehát 7:35. Pedig így visszagondolva kb. 6:40 körül fejeztem be a reggelim. Na mindegy. Meg is kaptam a számomat. Ja, persze egy középkorú emberke nem igazán akart előreengedni, de végül aki az ablaknál volt, maga elé engedett (direkt nem oda pofátlankodtam, hanem a második emberhez, de végülis így jobban jártam). És nem kell mondjam, hogy aki előre engedett, ő hamarabb be is került a vérvételre. Na mindegy, így a hosszú sort nem kellett kivárnom. Szóval szólítanak, kérdezi a vért vevő, hogy letelt az egy óra? Hát, mondom, le. Pedig volt még öt perc, de már nem akartam variálni. Meg először azt mondta a védőnő, hogy fél órán belül leveszik a vért, akkor gondoltam (vagyis még most is remélem), hogy ez a az öt perc már nem oszt. Szóval ezzel is megvagyok, mostmár tényleg csak az eredményre kell várnom.
Labor után kimentem a munkahelyemre, több, mint egy órát dumcsiztam a kolleginákkal, erről is, arról is. Majd, ha már hipernél voltam, hát bementem vásárolni is. Vettem egy fürdőrucit, mert az előzőnek a melltartós része szétfoszlott. És hiába Arena, az is szétjön. Úgyhogy nem adok ki többet 3-4 ezernél egy fürdőrucira, ha a márkások sem bírják úgy. Még jó lenne Beni születése előtt lemenni egy hétvégére a Balatonra, így beruháztam egy rucira. Meg ez azért is volt jó, mert külön volt a naci és a felső, így a felsőből vehettem 44-est (nem úgy, mint a Hervisbe, ahol a 44-ből kilógott a fél mellem), az alsó meg maradt a 42-es. És még eztán is jó lesz rám, úgy néztem, de 40-est nem akartam venni, az már túlzás…
Illetve nézni akartam kis rucikat, mert pénteken megyünk babalátogatóba a munkatársaimmal. Már lassan egy évesek lesznek az ikrek (hárman vannak), így ideje már meglátogatni őket. Meg kíváncsi is vagyok a csöppségekre, illetve biztos kapok hasznos tanácsot is. Sajna nem találtam igazán cukikat, úgyhogy ezügyben még szétnézek a városban. Hátha találok valamit.
Mivel már szoros volt az idő és jönnöm kellett haza ebédet készíteni, így nem tökörésztem, hanem fizettem és indultam is haza. Útközben beugrottam a faipari boltba, mert fizettem az előleget a konyhapultra. Meg is voltunk lepődve tegnap (én legalábbis), mert 48 ezer lesz a pult. Első körben 70-et számoltak. Igaz, kiderült azért, mert másik dekort választottunk és az van a raktáron is. Na, a másik meglepődés pedig az volt, hogy már jövőhéten készen lesz, úgyhogy csipkedni kell magunkat, hogy a váz meglegyen. Úgyhogy hamarosan süthetek-főzhetek az új (lassan egy éve már, hogy megvettük) beépített sütőnkkel, tűzhellyel.
Amúgy az ebéd is elkészült időben, currys-almás-mézes csirke volt. Nagyon fini lett. Nemrég ment vissza Csongi dolgozni, úgyhogy most kontárkodok egy kicsit a neten. De még este visszajövök és elmondom a vérvétel eredményét!
Addig egy képet kiteszek Lorettáról, had gyönyörködjetek benne ti is! És ez annyira édes és nőcis, hogy csak na...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése