10 hónap

Ma 10 hónapja, hogy megszületett Bende Bogyó. Olyan furcsa,
mintha tegnap lett volna az egész…

Mivel a héten megyünk nephrológiára és kell vinni vizeletvétel
eredményt, ezért ma elmentünk és a vérvétel mellett ezt is csináltattunk. Meglátjuk
az eredményekből, hogy a vérszegénysége hogy áll a kisfiunknak. Én nagyon bízom
benne, hogy nem kell már szedni a vasat-folsavat, de majd csütörtökön többet
tudok erről írni. Nagyon ügyes volt Bende, sírt ugyan, de akkor is nagyon ügyes
volt. Csongi is eljött velünk, ide szerettem volna, ha elkísér, mert ez
„rosszabb”, mint az ultrahang, így csütörtökön csak én viszem el a
vizsgálatokra. Remélem, hogy a vesetágulata csökkent, de erről is majd
csütörtökön tudok hírt hozni.

A hétvégéről akartam még írni. Szombaton Csongi nélkül telt
a napunk. Beterveztem délutánra a vadasparkot, de mivel lógott az eső lába, így
csak a ház melletti kis gyepre jutottunk le, hintáztunk egyet. Végül az eső is
megérkezett, ami éjszaka is esett, így Csongi vasárnap nem ment kertet építeni,
hanem maradt velünk. Nem is tudom, mikor voltunk utoljára így itthon hármasban,
mert az elmúlt hetekben, ha nem ment fusizni, akkor a nagyszülőknél voltunk.
Reggel korán még kimentünk a piacra, hordozóban vittem Bendét, aki be is aludt
rajtam, emiatt borult is a délelőtti alvása és szinte akkor aludt el, amikor
már ébrednie kellett volna. Végül az ebéd is később lett tálalva. Mielőtt
viszont alvásra került volna a sor, segített nekem a konyhában, ahol már
bemászik a polcokhoz is:

És amilyen csendéletet hagy maga után: 

 

Már kezdem megszokni, hogy rumlizik körülöttem, mindig ott
sertepertél, ha a szobában játszunk és egyedül játszik, akkor is kétpercenként
néz, hogy figyelem-e. És a bürrögés még mindig megy ezerrel, mindennek berreg
és tolja, mint a kisautót, lehet az flakon, telefon, játék.

Tegnap reggel elmentünk ügyeket intézni, majd jött egy volt
kolleganőm/barátnőm, aki egész nap itt volt nálunk. Babázott egyet és persze
Bende nem mutatta ki a foga fehérjét, csupa jó kisfiú volt. Végül Ágit még
hazavittük este, így hazafelé bealudt Bogyó az úton, este szopi után meg
pörgött még egy kicsit. De aztán éjszaka nem kelt olyan sokszor, még én is
tudtam pihenni.

A vadasparkba még nem jutottunk el, de ha megyünk, majd
hozok fényképet. Ma a játszin ismét megkóstolta a füvet és homokot, nem tudom, mikor
fog erről leszokni. Illetve a babakocsi kerekét is megszerelte.

A héten már biztos, hogy Csongi reggeltől-estig dolgozni
fog, lehet, hogy az esti fürdetések is rám maradnak. Ez ugye apa-fiú program
volt születése óta, de már két napja én fürdetem Bendét. Ugye már a nagykádban
fürdik és olyan szépen tud játszani, hogy észre se vesszük, de már végeztünk is
a mosakodással. Mondjuk vasárnap történt egy kis baleset, mert a fiatalember
nézi ugye a vízcsobogást és úgy vetkőztetjük le, hogy áll a kád mellett. És hát
neki rugóznia is kell és az történt, hogy beleverte az állát a kád szélébe és
ráharapott a szájára belülről, véres is lett a foga körül, először azt hittem,
hogy a fogát verte be, de aztán megláttam, hogy „csak” beleharapott a szájába.
Hát volt sírás, meg gyors fürdés, aztán szopizás, de szerintem ő el is
felejtette fél óra múlva az egészet. A nyoma még egy kicsit látszik viszont.
No, de biztos lesznek még ennél cifrább ütések-esések…