Összes oldalmegjelenítés

2010. április 11., vasárnap

9. hónap

Hihetetlen, hogy már eltelt a ¾-e Bende első életévének. És egy hónap alatt mennyi mindent tanult meg. Mostanra ott tart, hogy ha felkapaszkodik a lábamon, vagy a szekrényen, akkor elengedi az egyik kezét és a másikkal hadonászik. Ha vezetjük, szépen sétálgat. Ma már néztünk neki cipőt, hát 17-es méretű kellene rá. Hogy őszinte legyek, örültem volna neki, ha még nem kezdi el a járást, hiszen „nem most van itt az ideje”, de ő úgy gondolta, hogy már uncsi a mászás és kúszás, holott azt is egy hónapja műveli. No, mindegy, egy éves korára már sétálni fog, az biztos. Mindenesetre a szobában harisnyában mászkálunk, kint a játszón meg még próbálom ültetni a lábamon és nézzük a nagyfiúkat, így oda jó még a kocsicipő. De hamarosan be kell ruháznunk egy normális cipőre is.


A hétvége ismét gyorsan telt, bár annyira nem is tűnt fel, hogy hétvége van, mivel Csongi ugye hétköznap reggel korán megy dolgozni és szinte fürdés előtt ér haza, hétvégén meg mostanában dolgozik másodállásban. Ma mondjuk csak délig volt és délután elmentünk a malom centerbe, meg egy ismerős párhoz is, ahova jött Marcell és szülei is. Egy kicsit beszélgettünk, szétnéztünk az épülő házukban, csemegéztünk. Holnap viszont ismét hétfő, újra indul az egész mókuskerék…


A bébiételről is írni akartam, még jó, hogy az ember bízik a bébiétel készítőkben, mert ugye fokozottan ellenőrzik és figyelik a gyártásukat. Hát erre kiderül, hogy most két bébiétel márkával is vannak gondok. Mi az Ovkót nem is használtuk, de az Univerből azért fogyott egy pár. És hiába mondják azt, hogy csak az almásokkal van baj, az ember fülébe beleültetik a bogarat és most azon agyalok, hogy vajon a többiben van-e káros anyag? Mert ugyan mi nem ettünk almásat, hiszen azt el tudom készíteni, de vannak olyan fajták, amiket adtam neki. Most ott tartok, hogy inkább magam főzök le neki mindent, bár ebbe meg az a baj, hogy  nem tudom, hogy a zöldség-gyümölcs honnan  jött, bio-e, A legjobb megoldás az lenne, ha mi állítanánk elő mindent a számára (meg magunk számára is), bár ezt a harmadik emeleten elég nehéz lenne kivitelezni. Na, mindegy, bízunk a legjobbakban. És most elteszem magam éjszakára.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése