Helyzetjelentés

 Ritka pillanatok egyike, hogy mindkét fiú alszik. Igaz,
Merse már nyögdécsel, de még mindig elvan a kiságyában. Bendegúz pedig az
apjával kezdett aludni a nagyágyban, ahonnan már Csongi meglógott, úgyhogy a
két kisfiunk húzza már csak a lóbőrt. Mire befejezem az írást, tuti fel is
ébrednek. Szóval próbálok gyors lenni. Nem sok változás történt az életünkben.
Még mindig van segítségem, igaz, már csak holnapig, szóval hétfőtől leszek én
egyedül a két gyerekkel. Hát kíváncsi vagyok, hogy vesszük majd az akadályokat.
Csongi csütörtöktől már dolgozott, de anyukám itt volt tegnap estig, úgyhogy
Bendegúz szórakoztatva volt. Ez nagyon fog hiányozni Bendének és nekem is, hogy
legalább ő legyen szórakoztatva. De majd próbálok sokat játszani vele, az
ebédet egyelőre rendelni fogjuk, de hamarosan elkezdek majd én is főzőcskézni.
Illetve néha kell is majd, mert csak egy menüt rendeltem. A levegőztetéstől
tartok még egy kicsit, vagyis inkább az öltözéstől. Mire felöltöztetem magam,
meg Bendét és még Mersét is, tuti le is izzadunk, úgyhogy valami rendszert kell
még találnom. Remélem Bendegúz segítőkész lesz és nem akkor fog ellentmondani.
Egyelőre most még kétemberes volt ez a művelet, de jövőhéttől egyedül megyek
velük. Azt már eldöntöttem, hogy ebéd előtt megyünk, valamikor délelőtt, mert
így Merse is tud aludni, illetve ha Bendegúz sokat alszik ebéd után, akkor már
nem sötétben megyünk le. Amúgy meg Mersével nincs még napirendünk, szopizik
igény szerint, szerencsére már 90-100-akat is megeszik. Hízik is, szerdán
mértük fürdetés előtt és 4380 grammot mutatott a mérleg. Ugye 4250-el született
és 4 naposan 4050-en jöttünk haza a kórházból. 16 naposan mértük itthon.
Eleinte féltem, hogy nem indul be az anyatej, de úgy érzem és remélem is, hogy
itt sem lesz gond majd a szoptatással. Remélem, hogy Mersét is legalább egy
éves koráig, vagy másfél éves koráig tudom majd szoptatni. 

December 1-jén megyünk az egy hós kontrollra, illetve még
aznap délelőtt megcsinálják a hallásvizsgálatot, ami nem sikerült újszülött
korában. Remélem, minden rendben lesz.

Egy hete már fent voltak Kati mamáék, jött a dédi is, aztán
voltak már Laci tatáék is, jött a másik dédimama is, illetve már volt egy
baráti házaspár is, ahol december közepén érkezik majd a kislányuk. Illetve
anyukám volt fent két napot, szóval elvoltunk.

Én jó egy hete már nagyon jól érzem magam, legalábbis semmi
bajom sincs. Furcsa is, mert Bendegúz születése után ilyenkor szerintem még
igencsak éreztem a gátmetszés utóhatásait és hát most egy „kicsivel” nagyobb
gyereket hoztam a világra. Na, mindegy, végülis örülök ennek…

És akkor hozok pár képet:

Itt éppen nézelődik:

Alszik és szépül (olyan békés ilyenkor):

Bátyóka babakocsit tologat (szinte rohan vele):

Forgót nézi:

Mókusfej, mert mást nem tudok ráírni: