Az úgy volt tegnap este, hogy én egyedül voltam itthon a fiúkkal és amíg Bercelt lefürdettem és szopiztattam, addig Merse úgy gondolta, hogy leveszi a fogkrémet és fogat most. Igen ám, de a fogkrém, pont Ő miatta nem a tükör előtti kispolcon van, hanem a falra szerelt polcon, pont azért, hogy ne tudja levenni és ne eszegesse, amikor kedve tartja. Na, de gondolta Ő, hogy mit neki egy kis akadály, csupán egy mosógép és azon levő szárítógép akadályozta meg, de túl járt ezen is. Hozta a kis konyhájának az alsó részét és valahogy felcsimpaszkodott a 170 cm magas szárítógép tetejére (amúgy kis tornász legényke, mindenhol ugrál, mászik, néha már frászt kapok tőle) és mivel a fogkrém mindeközben leesett a polcról, hát úgy gondolta a kisfiunk, hogy akkor ha már ott ragadt szét is néz. Megtalálta a pipere tasakomat, benne minden jóval, amit gyerek szemmel nézni lehet. Pl. a szemöldök festékemmel, amit szépen magára is kent:
Kifestette magát. Aztán az alapozóval a hajnyírót is megkente, meg a polcot is, meg a falat is. Ja, a szemöldök festékkel a falat is lekente... Oké, takarítani akartam már, most kaptam egy kezdő löketet, hogy a polcokat letöröljem.... És lassan a falfestés is aktuális lesz, ezek után meg főleg.
:-D :-D :-D Nagyon ügyes és kreatív! Gondolom, azért büszke is vagy a kis vagányra :-)
VálaszTörlésMi két hete hasonló okból eltüntettük a babakonyhát. :-( Ja, és egyetlen rúzsom sincs már.
Kitartás, Angi!
Persze, hogy büszke vagyok rá, bár halkan megjegyzem, tuti nem itt fejezte be a rosszalkodást és félek már attól is, hogy Bercel is inkább Mersére ütött, mint Bendegúzra, szóval fogok őszülni az elkövetkező időszakban....
VálaszTörlés:-D