Bercellel itthon. Ketten. Csak mi...
Igen, végre kigyógyultak a fiúk a torokgyulladásból (merthogy Merse is lebetegedett egy hete) és mehettek bölcsibe-oviba. Kellett már. Remélem Ők is így érzik :-)
Bendegúz már múlthéten jobban volt, szerdától mehetett is volna oviba, de hétfőn voltunk orvosnál és megbeszéltük, hogy ha már Merse is itthon van, akkor gyógyuljon fel mindenki és azután menjenek csak közösségbe. Persze Bercel is elkapta és most Ő beteg, remélem nem adja vissza a nagyoknak.
Mersét pedig hétvégén még ügyeletre is kellett vinni, belázasodott és hát elég csúnyán is köhögött, úgyhogy Ő is itthon maradt egy hetet. De mától újult erővel mentek a dolgozójukba. Ahogy az apukájuk is, mert Ő is 8 év alatt most először jött el két nap betegszabira. Eddig én tartom magam és még semmi jelét nem érzem a torokgyulladásnak és megfázásnak, remélem így is marad.
Amúgy megvagyunk, ezt leszámítva. Eladtuk az autónkat és vettünk egy nagyobbat. Hétvégén már autókáztunk egyet. Elférünk végre benne normálisan. Az előzővel csak az volt a baj, hogy hátul a két gyerekülés közé nem nagyon fért már el egy felnőtt ember, úgyhogy elég kényelmetlen volt úgy utazni. Karácsony előtt meghírdettük, 28-án reggel telefonáltak, hogy megnéznék, majd délben meg is írtuk a szerződést. Fájt a szívem egy kicsit, mert szerettük az autót, még elbúcsúzni sem volt nagyon rá alkalmam, de tudom, hogy jó helyre megy, fűtött garázs, biztonsági őrök fognak rá vigyázni. Karácsony előtt kinéztük már mi is az új autónkat, de mivel külföldről behozott járgány és az ünnepek alatt kicsit borult a műszakiztatás, megállapodtunk, hogy január 11-ig meglesz a forgalmija és átadása. Úgyhogy 10-én ment érte Csongi. Még barátkozunk vele, kicsit nagyobb (mivel 7 személyes), mint GaZSi volt, kicsit másabb, de kezdjük megszeretni. Én is vezettem már, kényelmes kisautó lesz, szerintem gyorsan összebarátkozunk. Az új családtagunk lesz :-)
És egy nagy kedvenc:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése